A finn soros elnökség javaslata alapján a múlt heti EU-csúcson volt az első állam- és kormányfői vita a 2021-2027-es uniós költségvetésről és mivel a kiszűrődő értesülések szerint élesek az ellentétek a tagállamok között, így a decemberi csúcsra halasztották az alkut, de esélyes, hogy ez átcsúszik jövő évre. Az előzetesen kiszivárgott információk szerint még több pénzt bukhatna Magyarország annál, mint amit eddig hittünk - írja a portfolio.hu.

A Brexit a hét év alatt 84 milliárd eurós lyukat üt a költségvetésen, és közben a nagyobb nettó befizetők nem hajlandók megemelni a befizetéseiket a gazdaságuk bruttó nemzeti jövedelme (GNI) arányában. A nagyobb nettó befizetők 0,97%-os költségvetési plafont szeretnének a GNI arányában, míg a nettó haszonélvezők (köztük Magyarország, Spanyolország és Portugália is) hajlandóak lennének 1,14-1,16%-ot befizetni. A két szélsőérték közötti különbség közepére pozícionálta magát Finnország az 1,03-1,08%-os sávval, ami jóval alacsonyabb az Európai Bizottság tavalyi 1,11%-os javaslatánál: konkrétan 35-85 milliárd euróval alacsonyabb költségvetési keretet jelent ez.

Ennek drasztikus hatásait úgy igyekszik tompítani a finn elnökség javaslata, hogy a 7 éves nominális főösszeghez képest a nagy kasszák arányát kicsit átrendezné. Megemelnék a kohéziós politika és a Közös Agrárpolitika (KAP) 7 évre javasolt részarányát is. Ezzel párhuzamosan azonban a közvetlen kifizetéseket is tartalmazó első pillérből a második, vidékfejlesztési pillérbe csoportosítanának át forrásokat.Végső soron ez azt eredményezné, hogy a KAP első pillérében a jelenlegi 7 éves keretköltségvetéshez képest nominálisan befagyasztanák a támogatások szintjét, azaz forintra ugyanannyit kapnának a gazdák, de ez a pénz  a hét év alatt fokozatosan elveszíté a vásárlóerejét, és a ciklus végére reálértéken legalább 14-15%-kal kevesebbet érne.  A vidékfejlesztésnél pedig valamelyest a nominális befagyasztás alatt állapodnának meg, ami reál értelemben már 20% feletti vágást jelent.