A merlot szőlőt sokan kaméleonnak nevezik, mert kiválóan alkalmazkodik a különböző éghajlati jellemzőkhöz, mind a helyszíni adottságok, mind a borkészítési technikák tekintetében. A fajta hazájának egyébként a francia Bordeaux borvidéket tekintjük, innen terjedt el a világ minden területére.
A Magyarországon érlelődő kékszőlőből jellegzetes, leginkább az argentin vagy a chilei merlothoz hasonló bor készül. A hatvanas években jelent meg itthon, ekkor kezdődött el a nagymértékű telepítése, azóta már minden borvidékünkön elterjedt. A legkiválóbb minőséget a villányi, a szekszárdi és az egri területek adják. A vakkóstolók segítsége lehet az az információ, hogy a merlot szőlőnek jellegzetes szilva (adott esetben aszalt szilva) aromája van.
Egy gyümölcsös, könnyen fogyasztható merlot tökéletes kiegészítője lehet a csirke-, pulyka- és sertéshúsos fogásoknak, valamint az egyszerűbb tésztaételeknek. A teltebb, érettebb, magasabb alkoholtartalmú változatát inkább a vörös húsra épülő fogások mellé ajánlott fogyasztani. A kulcs minden esetben abban rejlik, hogy a bor súlyát és ízintenzitását összehangoljuk az ételével.