A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet és az életszínvonal javulása miatt az egy főre jutó kalóriabevitel is mintegy 20 százalékkal nőhet, aminek következtében a világ élelmiszerigényének bővülése az elkövetkező 30 évben meg fogja haladni az 50 százalékot. Eközben új megoldásokért kiált a gyorsuló klímaváltozás, a termőföld- és a vízkészlet csökkenése, a biotechnológia térnyerése, az élelmiszerbiztonság fenntartása, illetve a mezőgazdálkodásra alapozott energiahordozók terjedésének igénye is, olvasható az OTP Agrár szakértőinek elemzésében.
A népesség növekedése mellett - részben az urbanizáció hatására - várhatóan a fogyasztási szokások is átalakulnak. A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68 százalékkal fog nőni, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88 százalékkal. Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig egyre többen engedhetik majd meg maguknak, hogy rendszeresen húst, sajtot, és tejterméket fogyasszanak, így várhatóan egyre több takarmányra lesz szükség, tehát a földhasználat szerkezete is átalakul.
Bár több kutató úgy látja, hogy a vöröshúsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelentheti a kulcsot a fenntartható élelmezéshez, naivság lenne abban reménykedni, hogy az egész világ alkalmazkodni fog az ideális étrendhez, aminek egyik legfőbb oka az élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés. Az utóbbi időben a hús laboratóriumi előállítása kapta a legnagyobb szakmai figyelmet. A befektetők érdeklődése soha nem látott méreteket öltött, a húsok mesterséges előállításával foglalkozó cégek szárnyalnak a tőzsdéken. Az úgynevezett műhús két típusát lehet elkülöníteni: az egyik növényi, illetve gombaalapú, míg a másikat élő állatokból vett sejtekből hozzák létre.
Fontos megemlíteni, hogy új lehetőségeket és új kihívásokat is jelent az élelmiszergazdaságban a biotechnológia alkalmazása, amely nem egyenlő a genetikai módosítással, hiszen a hagyományos és a legmodernebb technológiák széles skáláját foglalja magába. Kétségtelen azonban, hogy az érintett termékek közül a genetikailag módosított növények vannak a fókuszban, melyektől sokan ódzkodnak. Az OTP Agrár szakértőinek véleménye szerint tiszteletben kell tartani ezt az óvatosságot, de törekedni kell arra, hogy mind a közvélemény, mind a politikusok ismerjék meg a nemesítési módszerek tökéletesedésének folyamatát és a legújabb eljárásokat.
Az elmúlt harminc évben a világ élelmiszer kibocsátása évenkénti átlagban 0,2-0,3 százalékkal növekedett gyorsabban, mint népessége és ez a tendencia fenntartható, ám élni kell hozzá az innovációkban rejlő lehetőségekkel, az új technológiák adta előnyökkel, és a tudomány eredményeinek adaptálásával. Az emberiség globális szinten tehát képes lehet 2050-ben is elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszert termelni, de átfogó és fenntartható átalakításokra van szükség, a természeti erőforrások szűkösségéből, a vízkészletek csökkenéséből és az éghajlatváltozásból adódó negatív hatások mérséklésére.Az említettek mellett az is kihívást fog jelenteni, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést olcsón tudja-e megoldani az agrárgazdaság. Ha nem így alakul, az annyira megemeli a termelés költségeit és az árakat, hogy a szegényebb országok és társadalmi rétegek hozzáférése az élelemhez ismét nehezebbé válhat.
