A probléma súlyosságát tovább növeli az a tény, hogy az élelmiszerhulladékok mintegy fele a háztartásokban keletkezik, amely mögött leginkább az információhiány áll.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a „minőségét megőrzi”, „felhasználható” és „fogyasztható” feliratok mit jelentenek, így a termékek gyakran még a fogyaszthatósági időn belül kerülnek a kukába. A probléma megoldása érdekében az EU szintjén egyértelműbb iránymutatásra van szükség a fogyasztók számára, valamint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tájékoztató kampányokra és oktatási programokra.
Vannak már uniós javaslatok
Az Európai Parlament egyik képviselője Biljana Borzan néhány évvel ezelőtt jelentésében világos célokat tűzött ki: az EU-ban 2030-ig 50 százalékkal kellene csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét. Ennek érdekében Borzan olyan intézkedéseket javasolt, mint az adományozott élelmiszerek áfamentessé tétele, gazdasági ösztönzők bevezetése a szociálisan felelős vállalkozások számára, valamint az információhiány kezelésére irányuló kampányok elindítása.
A probléma megoldásához azonban nem elegendőek a szankciók és ösztönzők: szükség van az élelmiszerlánc különböző pontjain keletkező hulladékok csökkentésére is. Az élelmiszerpazarlás kérdése ugyanis összetett, és számos különböző tényező járul hozzá a hulladék keletkezéséhez.
Gazdag és szegény országokban is gond
Az élelmiszer-pazarlás okai a világ különböző részein eltérőek. A fejlett országokban elsősorban a háztartásokban és az éttermekben keletkezik a legtöbb élelmiszerhulladék, ami az életmódból és a felesleges vásárlásból ered. Az olyan jelenségek, mint a „túlvásárlás” és az élelmiszerek helytelen tárolása, mind hozzájárulnak a pazarláshoz.
Ezzel szemben a fejlődő országokban a mezőgazdasági infrastruktúra hiánya, valamint a nem megfelelő élelmiszerlogisztika okozza a fő problémát, ahol az élelmiszerek gyakran még azelőtt tönkremennek, hogy eljutnának a fogyasztókhoz.
Az ENSZ Élelmezési Szervezetének (FAO) adatai szerint globálisan a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada veszendőbe megy. Ez a szám rendkívül aggasztó, különösen annak fényében, hogy világszerte csaknem 800 millió ember szenved az alultápláltságtól, vagy nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez. Az élelmiszerhulladékok ilyen mértékű keletkezése nemcsak etikailag, hanem gazdaságilag is aggályos.
Néhány lehetséges megoldás
Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére számos megoldás kínálkozik. Az oktatási kampányok és a tudatos fogyasztás előmozdítása kiemelt fontosságú, különösen a fejlett országokban. Emellett az élelmiszeradományozás ösztönzése és az erre vonatkozó adókedvezmények bevezetése is hatékony eszköz lehet a felesleg csökkentésére. Az élelmiszercímkék átláthatóbbá tétele, valamint a fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idők közötti különbségek egyértelművé tétele jelentős mértékben hozzájárulhat a háztartási élelmiszerhulladék csökkentéséhez.