Ez már nem játék: a termelők kezében a magyar kukorica sorsa

agrarszektor.hu
A termelők egyre inkább érzik, hogy nem babra megy a játék, és ahhoz, hogy a jövőben is versenyképes legyen a magyar kukorica, nyitottságra és új technológiákra van szükség - mondta az agrárszektor.hu-nak Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója. Hozzátette, az évről évre egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is ezt indokolja, és habár a világon folyamatosan új trendek terjednek, Magyarország kukoricatermesztésében ott van a potenciál a növekedésre. A szakembert a cukorpiac aktuális helyzetéről is kérdeztük, és úgy tűnik végre javul a helyzet, és elindult az áremelkedés.

Néhány hónapja még nagyon bizonytalan volt a helyzet a globális cukorárakat illetően, és az akkori előrejelzések arról szóltak, hogy ez egy jó darabig még biztosan így is marad. Mit lát most, milyen átalakulások és változások történtek a cukorpiacon az év második felében?

A világ cukorpiacát és árait alapvetően három dolog határozza meg. Az egyik tényező, hogy Dél-Amerikában mennyi cukornádat fordítanak cukortermelésre, illetve etanoltermelésre, a másik India és Thaiföld termelése, a harmadik pedig az európai cukortermelés. Azt követően, hogy megszűnt a kvótarendszer, teljesen felborult a kereslet-kínálati egyensúly, ami abban nyilvánult meg a leglátványosabban, hogy a nagyobb kapacitással rendelkező cukorgyárak felpörgették a termelésüket. Ezt az is segítette, hogy 2017-ben és 2018-ban a kedvező időjárásnak köszönhetően rengeteg cukorrépa termett, és hirtelen 30 százalékos többlet keletkezett az európai piacokon, ami brutálisan lenyomta az árakat. Mivel a világpiacon is bőséges cukorellátás volt, ebben az időszakban Európa még exportálni is csak nagyon nehezen tudott. Mostanra úgy tűnik javul a helyzet, és 2019 második felére, a cukorrépa-betakarítási időszak végére már van, ahol 20-25 százalékkal magasabbak az árak Európában. Érdemes hozzátenni azonban, hogy ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy teljesen nyereségesek legyenek a cukorgyárak, de az áremelkedési tendencia már legalább már látszik, és 2020-ra az ideinél kedvezőbb lesz a helyzet. 

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével.

Az alacsony cukorárak miatt Európában többen abbahagyták idén a cukorrépa-termesztést, ez Magyarországon mennyire volt jellemző? 

Nálunk ez egyáltalán nem volt jellemző, és attól függetlenül sem ment el a magyar gazdák kedve a cukorrépától, hogy mindössze egy hazai cukorgyár maradt. A termesztők ugyanis nem csak Magyarországra termelnek, hanem a környező országokba is, vagyis ha a Balkánon vagy Ausztriában többet tudnak fizetni az áruért, akkor oda adják el. Idén körülbelül 15-16 ezer hektáron zajlott cukorrépa-termesztés az országban, és habár ez messze van a rekordterméstől, stratégiailag fontos, hogy ez a mennyiség ne csökkenjen, hiszen egy nagyon fontos ágazatot veszítene el Magyarország, ha cukorból teljes mértékben behozatalra szorulnánk.

Mit lehet elmondani a 2019-es év gabonapiacáról, hogyan alakult az idei év árak és termésmennyiségek tekintetében? 

A búza termésmennyisége a tavalyitól kicsit elmaradt, és a minőségben is voltak kérdéses tételek, de a malmok igényeit ki fogják tudni elégíteni a magyar gazdák. A kukoricáról ugyanakkor elmondható, hogy mind mennyiségben, mind pedig minőségben kiváló volt az idei év, és valószínűleg el fogjuk érni a 8 millió tonnás termést is. A magyar árakat az európai és a világpiaci árak határozzák meg. Ha Európa kukoricatermesztését nézzük, az már most látszik, hogy Nyugat- és Kelet-Európában is a várakozásoknak megfelelő mennyiség lesz. A betakarítás vége felé járunk, és jelenleg elég alacsonyak az árszintek, ami úgy tűnik a következő hónapokban sem fog változni, így ezekkel a mostani termésátlagokkal tisztes hasznot lehet elérni.

Bár idén megfelelő mennyiségű kukorica termett Magyarországon, mi az amivel még hatékonyabbá lehetne tenni a termelést? A gazdák mennyire nyitottak a technológiai újításokra, illetve fejlesztésekre? 

A kukoricánál az öntözés az egyik legfontosabb szempont, de ugyanúgy hatékony lehet a termesztés a megfelelő fajtakiválasztással, tápanyag-utánpótlással, illetve a művelési technológia kiválasztásával. Emellett érdemes új fajtákat kipróbálni, hiszen a klíma és az időjárás folyamatosan változik. Az országban már van olyan térség, ahol profi módon csinálják a termesztést, és bőven az országos termésátlag feletti hozamokat érnek el, de általánosságban még mindig van hová fejlődni. A gazdák már egyre több információhoz juthatnak hozzá, elmúltak már azok az idők, amikor rutinból kell csinálni a termesztést, hiszen ahhoz, hogy versenyképesek legyünk fejlődni kell, és minden új technológiát, illetve eljárást tanulmányozni kell. A gazdák most már egyre inkább érzik, hogy nem babra megy a játék, és igenis óriási verseny van nem csak a hazai, de a külföldi piacokon is, ahol a brazil, és az ukrán kukoricával kell versenyeznünk. Az már most látszik, hogy kedvező irányba tartunk, amit az is alátámaszt, hogy az elmúlt 7-8 évben a kukorica termésátlaga folyamatosan nő. Nyilván ehhez kellett a kedvező időjárás is, de ez mind annak az eredménye, hogy a termelők egyre nyitottabbak az új technológiákra. 

Évről évre egyre szélsőségesebb az időjárás nem csak globálisan, de Magyarországon is. A kukoricatermesztésben mennyire érezhetők a klímaváltozás hatásai? Hosszú távon van jövője a kukoricának Magyarországon?

Az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, a csapadék eloszlása évről évre egyenetlenebb, hiszen van, amikor hetekig folyamatosan esik, de van, amikor több hónapig nincs csapadék. Érezhető, hogy a meleg égöv folyamatosan húzódik felfelé, ami egyre inkább kiszámíthatatlanná teszi a termelést. Ezt az agrotechnika különböző eszközeivel, a megfelelő termesztéstechnológiával és öntözéssel tudjuk ellensúlyozni. Az, hogy Magyarországon van-e jövője a kukoricának, egy nagyon sokrétű kérdés. A világban folyamatosan megfigyelhető, ahogy a különböző trendek követik és váltogatják egymást. Ilyen akár a hús nélküli étkezés terjedése, ami a takarmányozás szempontjából fontos kérdés, hiszen ha az úgynevezett "műhúsok" egyre népszerűbbek lesznek, az nyilvánvalóan hatással lesz majd a takarmányiparra is. A kukoricát ugyanakkor számtalan területen fel lehet használni, és Magyarország termesztésében hatalmas a potenciál, akár arra is, hogy növekedjen a következő években. 

Mit gondol azokról az új növényekről, amelyeket most sok gazda azért kezdett el termeszteni, mert magas támogatás jár érte? Van ezeknek a fajoknak realitása és jövője Magyarországon? 

Véleményem szerint az uniós támogatási rendszer nem feltétlenül arra ösztönzi a gazdákat, hogy hosszú távon gondolkodjanak. Természetesen az egy üdvözlendő dolog, hogy kiállunk amellett, hogy minél több GMO-mentes szója teremjen Magyarországon, erre a problémára azonban nem az a megoldás, ha több támogatást kapnak a termelők. Sokkal átfogóbb döntésekre van szükség, és azt kell támogatni, amiben hosszú távon is komparatív előnye van Magyarországnak, annak a növénynek a termesztését kell segíteni beindítani, ami utána a saját lábán is meg tud majd állni. 

Hogyan értékelné az idei évet a Hungrana szemszögéből?

Úgy tűnik jobb évet zárunk, mint terveztük, és ennek a legfőbb oka meglepő módon nem a cukorpiac újraéledése, hanem a bioetanol szárnyalása. Ebben sokat segített az is, hogy Magyarország növeli a benzinbe való bekeverést, ezáltal nőtt a felhasználás, ami megemelte az árakat egész Európában. Nagyberuházást egyelőre nem tervezünk, de folyamatosan törekszünk a hatékonyságnövelésre.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?