A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ múlt évi felmérése szerint az agrárszakképzésben tanuló diákok 41 százaléka szeretne a szakmában elhelyezkedni, húsz százalékuk pedig tovább is tanulna az agrárpályán - írja közleményében az AMC. Ezek a számok egyértelműen az ágazat népszerűségét mutatják. A szakmai délutánnak helyet adó szekszárdi intézmény ráadásul a Dél-dunántúli régió egyik legjelentősebb középfokú mezőgazdasági iskolája, ahol az érdeklődő tanulók nagy száma is mutatta, hogy számos fiatal az agráriumban képzeli el a jövőjét.
Az esemény megnyitóján Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közösen végzett kérdőíves felmérésnek eredményeként a 9. évfolyamos agrárszakképzésben tanulók közel 70 százaléka személyes érdeklődése alapján választott középiskolát. Hozzátette: "a tanulók többsége konkrét elképzelésekkel rendelkezik a jövőjét illetően. A megkérdezett tanulók egyharmada főiskolai vagy egyetemi diplomát szeretne szerezni."
A társszervező Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Ondré Péter köszöntőjében hangsúlyozta: "ha az emberiség előtt álló évtizedeket nézik, akkor az agrárszakma, az élelmezés az, ami a legjelentősebb kihívásokkal néz szembe. Globálisan meg kell oldani azt a problémát, hogy csökkenő természeti erőforrások mellett jóval nagyobb számú népességet kell élelmiszerrel ellátni úgy, hogy közben a Föld ökológiai környezetére, fenntarthatóságára vigyázni kell." A szakember szerint a minőségi élelmiszergyártás, a helyi termékek előállítása és a rövid ellátási láncok lesznek a legfőbb feladatai a jövő fiatal gazdálkodóinak. Ondré Péter kiemelte például a méhészetben, a gombatermesztésben és a dísznövény kertészetben rejlő lehetőségeket, amelyekhez sem jelentős befektetett tőke, sem jelentős földigény nem szükséges.
A nap további részében a diákok kerekasztal beszélgetés keretében tájékozódhattak az agrárkarrier lehetőségeiről, a szakma szépségeiről és nehézségeiről, valamint arról is, hogyan lehet agrárvégzettséggel a Dél-dunántúli régióban boldogulni. A beszélgetés résztvevői - Vendégh Edit a NAK Tolna megyei elnöke, Dr. Halas Veronika a Kaposvári Egyetem oktatója, Soltész Gyula, a NAKI Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, Pongrácz Máté fiatal gazdálkodó, valamint dr. Kiss Gábor a Tolnatej Zrt. képviselői - azt fejtegették, hogy az agrárpálya ma már nem csak népszerű, de élethosszig tartó karriert, kiszámítható életpályát kínál. A szakemberek a beszélgetés során rávilágítottak olyan hiányszakmákra - mint például a mezőgazdasági gépész vagy gépészmérnök, vagy a tejipari szakember -, amelyekre óriási igény mutatkozik. Az előadók javaslatot adtak a diákoknak arra vonatkozóan is, milyen készségekre - például informatikai tudásra, vagy nyelvismeretre - lesz szüksége a jövő gazdálkodóinak.
