Az állattenyésztést éri a legtöbb vád a környezetvédők részéről, mondván mennyire káros a sok metán, amit kibocsátanak, de tényleg jogosak ezek a felháborodások? A Portfolio Agrárszektor konferenciánHollósi Dávid, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatója szerint lassan ott tartunk, hogy mindenki, aki marhahúst eszik, ökoterroristának számít. A mezőgazdaságot érő támadásokról fontos beszélni, mert habár van közte jogos érv is, de a többség jogtalan. Az agráriumban rengeteg potenciál van arra, hogy környezettudatosabban és tisztábban termeljen - emelte ki.
Mezei Dávid, a Takarékbank uniós és agrárkapcsolatokért felelős igazgatója előadásában elmondta, hogy a teljes földelszín nagyjából 50 százalékát használja most a mezőgazdaság, a teljes terület 83 százalékát növénytermesztésre, és mindössze 18 százalékát állati fehérje előállítására. Egyre kisebb területen állítjuk elő a népesség számára szükséges élelmiszermennyiséget, folyamatosan koncentrálódik a mezőgazdasági terület nagysága, és nő az erdőterületé, ugyanakkor 1600 óta csökken a legelők aránya Európában. Az állattenyésztés kibocsátása biztos, hogy emelkedni fog a következő években, viszont egyre kisebb területre lesz szükség ugyanannyi produktum előállítására - tette hozzá.
Új korszak kezdődik, az Európai Unióban ugyanis új Bizottság van. Néhány információ már kiszivárgott az új Bizottság környezet- és klímavédelmi programjáról, amelynek egyelőre az European Green Deal nevet adták - tájékoztatott Mezei Dávid. Annyit már lehet tudni, hogy a Bizottság prioritásként érvényesíteni fogja a környezeti és klímavédelmi célkitűzéseket a KAP-reform során, különösen a tagállami közös stratégiai tervek jóváhagyása terén. Ilyen például az alternativ megoldások bevezetése a növényvédőszerhasználatra, az Európai Bíróság új növénynemesítési technológiákra vonatkozó döntésének átültetése, az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az élelmiszereken feltüntetendő kötelező információk kibővítése. Az új programnak pénzügyi vonatkozásai is vannak: 2021 januártól legalább két átfogó Green Deal projekt indítása a Horizon Europe keretében, 2 milliárd euró értékben, amihez valószínűleg az agrárbüdzséből csípnek majd le.
Béki Nándor, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint fontos, hogy egyensúly legyen a környezetvédelem és az agrárium között, a társadalom pedig elfogadja, mennyire fontos a mezőgazdaság. Hozzátette, a zöldítés igazából már egyfajta reformnak számított az előző ciklusban, más kérdés azonban, hogy ezzel hova jutottunk. A környezetvédelemmel és klímavédelemmel kapcsolatban vannak jogos elvárások, azt azonban nem árt tudni, hogy mik a valós igények. "Jelenleg ott tartunk, hogy a következő ciklusban elvárják a gazdáktól, hogy kevesebb pénzből többet toljanak a környezetvédelembe."
Csák Gyula, a Talentis Agro Zrt. operativ működésért felelős vezérigazgatója kitért arra, hogy az arányok eloszlása a legfontosabb kérdés a mezőgazdaság és a környezetvédelem harcában, ehhez azonbana újabb forrásokra van szükség. "Az új ciklusban láthatóan határozattabban jelennek meg a klímavédelmi oldalról az elvárások, és a csökkenő források mellett nagy dillema, hogy ez mennyire lesz biztosítható."
Glattfelder Béla, az Európai Parlament volt képviselője szerint az unió elképzelései nem voltak túlságosan ambíciózusak a 2014-2020-as ciklusban, akkor ugyanis mindössze a zöldítés került a középpontba, a klímaváltozásról és a talajvédelemről azonban nem esett szó. A lényeg tehát, hogy az új ciklusban mindent teljesen másképp kell majd csinálni, hiszen tíz éve még az volt a terv, hogy a Közös Agrárpolitika ne tegye tönkre a mezőgazdaságot, így sok intézkedés környezetvédelmi szempontbol inkább káros volt, mint hasznos. A volt képviselő véleménye az, hogy túlbürokratizálták a rendszert, ezért a következő időszakban a tagállamoknak sokkal nehezebb lesz majd közvetlen támogatáshoz jutniuk.
Az utóbbi évek vélt vagy valós félelme a növényvédő szerektől egyre nagyobb méreteket ölt, holott egyik gazdának sem célja mérgezni a talajt, így fontos lenne ezzel a témával kapcsolatban a józan paraszti ésszel való gondolkodás - hangsúlyozta Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója. Hosszú távon az a legfontosabb, hogy biztosítsuk a jövő élelmiszerellátását, ehhez pedig a köz- és magánérdek összehangolására is szükség van. Magyarországnak a környezetvédelem és a gazdák képviseletében is hangsúlyosabban kellene fellépni, az biztos, hogy a következő években szemléletformálásra és tudatos intézkedésekre lesz szükség.
Egyre nagyobb szerepet kapnak a KAP reformja során a zöld komponensek, részben a társadalom, részben pedig a környezet változásának hatására - közölte Tóth Péter, a Haszonállat-génmegőrzési Központ főigazgató-helyettese. Kitért arra, hogy jól látszik, hogy nagy a baj, drasztikusan csökkent ugyanis a rovar- és madárfajok száma az elmúlt években. Muszáj reagálni a környezetvédők és az agrárium közt dúló harcra, mivel a KAP közpénzeket használ a környezetvédelmi célokra. A kérdés csupán az, hogy megtaláljuk-e azokat az intézkedéseket, amelyek nem veszlyeztetik az egyéb célokat, mint a termelés. 2014 és 2020 között a fenntarthatóság problémáját nem feltétlenül kezelték jól a KAP-ban, sokszor a mezőgazdaság elvette a figyelmet, de ez nyilván mindig a tagállamtól függ - tette hozzá.
