Az utóbbi évek klimatikus csapásai közepette az európai gazdák komoly harcot vívnak az időjárással. Miközben a franciák tömegesen vágják ki a szőlőt Bordeaux-ban, és a gazdák elkezdtek olívaültetvényeket telepíteni a bordeaux-i szőlők helyére, a borkultúra a melegedő klímával elérte Dániát és Svédországot, miközben Dél-Olaszország kezd átállni a trópusi gyümölcsökre. Azonban az élelmes európai gazdák nem adják fel a küzdelmet. A Reuters a héten írt arról, hogy az olasz és spanyol borászok és olívatermesztők ősi és modern termelési módszereket vetnek be a melegedő európai időjárás elleni harcban.
Tragédia: tömegesen semmisítik meg az eladhatatlan bort
Rengeteg szőlőt kivágnak Franciaországban: őrület, mit ültetnének helyettük
A spanyolok újra felfedezik a talajtakaró növényeket
Spanyolország, Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője ma komoly veszélyben van. Az aszályok és elsivatagosodás miatt az ország területének egyötöde hamarosan kopár, terméketlen földdé válhat. Miközben a 2022-es rekord európai aszályban Magyarország emberemlékezet óta először kellett kukoricát importáljon, a Spanyolország katasztrofális olíva termést ért el. Olajbogyóban a spanyolok a világ két legnagyobb termelőjét adják ki az olaszokkal együtt és az éves 1,45 millió tonna helyett tavaly összesen 663 ezer tonna volt az ország olívatermése. 2022 óta a két ország akadozó termelése miatt az olívaolaj világpiaci ára az egekbe szállt, idén nyárra 125 százalékkal lett magasabb az elmúlt húsz év átlagánál. Többek között ez is indok az északi szomszéd franciáknál a szőlők olívára cserélésére.
Azonban a spanyolok most elkezdték újra felfedezni a talajtakaró növényekkel való termelés régi módszerét. Ezt az ősi módszert még a huszadik században is használták, egészen az 1960-as és 70-es évekig. Ez volt az az időszak, amikor az ipari mezőgazdasággal a takarónövényzet kiirtása, a szántás, az ipari növényvédő szerek és műtrágyák használata lett az uralkodó szemlélet, magyarázta Antonio Manzaneda, a Jaéni Egyetem ökológia professzora a Reutersnek.
Azonban ez egyre kevésbé fenntartható, nem csak környezetvédelmi szempontból, hanem az input költségek emelkedése miatt, hanem a talaj tápanyag- és nedvességtartalmának rohamos romlása miatt is. Ezért az utóbbi években elkezdték újra talajtakaró növényekkel megoldani a víz- és tápanyagproblémát. A fűfélék és a pillangósvirágúak tökéletesen alkalmasak erre a célra. Ezek a növények „mikrovíztározókként” funkcionálnak, segítenek a párolgás csökkentésében és a talajnedvesség hosszabb megőrzésében, és a villámárvizek ellen is adnak valamennyi védelmet. Ráadásul, ez a fenntartható szemléletű gazdálkodás segít az olívaligetek környezetében a biodiverzitás helyreállításában is. A javuló környezeti viszonyokkal pedig visszaköltöznek olyan állatok, mint a zöldfátyolkák különböző fajai, amik a gazdák segítségére vannak olyan kártevők irtásában, mint az olívamuslica vagy az olíva molylepke. A megkérdezett gazdák szerint velük egy időben elkezdtek az olajfák közt nyíló új ingatlanpiacon érdeklődni rég látott hüllők, feketerigók és baglyok is.
A talajtakaró növényekkel való kertészet nem feltétlenül könnyű folyamat. Nem csak, hogy egy régi termelési módszerre kell visszaálljanak a gazdálkodók, kihívás az is, hogy ez rövid távon valamennyire csökkenti a termény mennyiségét. Azonban a szakma és a tudósok is egyetértenek abban, hogy hosszútávon kifizetődő a váltás a javuló talajminőség és az olívaolaj magasabb minősége miatt, amit egy 2019-es tanulmány is alátámaszt.
A váltásban az Európai Unió is segíti a gazdákat. Az EU 2030-ig 50 százalékkal szeretné csökkenteni a tápanyagveszteséget a talajban, ezért idén január óta az új Közös Agrárpolitika részeként talajtakaró növényzetet használó gazdák külön támogatásokat igényelhetnek.
Az olaszok a precíziós módszerekhez nyúlnak
Olaszországban a talajtakaró növények használata már elterjedtebb, mint Spanyolországban, azonban az olaszok másféle problémákkal küzdenek a klímaváltozás miatt. Tavaly az ország az elmúlt hetven év legdurvább aszályát szenvedte el, idén pedig perzselő nyári forróság és különösen Észak-Olaszországban bibliai mértékű viharok pusztítottak. Olaszország szintén az EU egyik éléskamrája, mezőgazdasági össztermelésben Franciaország és Németország után a harmadik az unióban. Szeptember elején írtunk róla, hogy sokak kedvenc habzóbor különlegessége, az olasz prosecco eltűnhet a klímaváltozás miatt. Ehhez azonban a borászoknak is lesz egy-két szava, és rohamos gyorsasággal kezdték el bevetni a precíziós öntözés módszereit. A Reutersnek nyilatkozó egyik prosecco-t termelő borász, Simone Rech elmondta a lapnak, hogy a hegyekben, ahol a magas fekvésű prosecco dűlők vannak, nagyon idegen a kaotikus időjárás, hiszen Észak-Olaszországban bőséges, egyenletes csapadékhoz szoktak.
Óriási változások jöhetnek Európában: veszélyben a magyar gyümölcsök is
Ezért a dűlőkben terjedőben vannak a digitális szenzorok, amik a levegő és a talaj nedvességtartalmát, valamint a levelek párolgását mérik, segítve az optimális viszonyok elérését precíziós öntözéssel. A borászok ezen kívül elkezdték az esővíz tárolókba gyűjtését is, illetve a pincék tisztításából visszamaradt szennyvizet is összegyűjtik, megtisztítják és tárolják.
A precíziós módszerekre való keresletet a számok is mutatják. 2022-ben Olaszországban a digitális eszközöket használó gazdaságok aránya 6 százalékról 8 százalékra emelkedett egy év alatt. 2017 és 2022 között a gazdák agrárdigitalizációra való összköltése 100 millió euróról (38,4 milliárd forint) 2,1 milliárd euróra (805,6 milliárd forint) ugrott öt év alatt. A talajszenzorok mellett olyan precíziós technológiákba is fektetnek az olaszok, mint a műholdas földmegfigyelésre alapozó talajnedvesség-követés, amivel precíziós öntözési módszerekkel lehet a hatékonyságot növelni és a pazarlást csökkenteni az öntözésben.
Magyar fejlesztések
Az ősi termelési módszerek újrafelfedezésére Magyarországon is van igény. Erre kiváló példa az ÖMKi vezetésével 2020-ban indult gabonafajta teszthálózata. Az ősgabonafajták használata egy másik példája annak, hogy az ipari mezőgazdaság előtti korokból származó technikákat a klímaváltozás elleni küzdelemben a termelés megőrzésére használjuk. Az olyan pelyvás gabonák, mint a tönköly, a tönke, vagy az alakor kedvezőtlen adottságú területeken is termeszthetőek. Az ÖMKi egyébként 2012 óta folytat vizsgálatokat, hogy a magyar termőföldek viszonyaihoz legjobban alkalmazkodó, ökológiai termeléshez optimális, jó terméshozamú gabonák álljanak rendelkezésre. A kutatásuk során vizsgált ősgabonák (pelyvás gabonák) nagyfokú alkalmazkodó képességgel rendelkeznek.
Ebbe most megéri belevágni: egyre több gazda lépi ezt meg Magyarországon
Mindeközben a precíziós gazdálkodási módszerek is terjedőben vannak Magyarországon. Idén februárban a Precíziós Gazdálkodási Konferencia kapcsán számoltunk be róla, hogy egyre több gazda lépi meg a precíziós átállást idehaza. Ehhez a technológiai környezet is fokozatosan egyre jobban alkalmazkodik. A MATE egyik idei tanulmányában pedig arról számoltak be, hogy a precíziós traktorokhoz és drónokhoz használt RTK18 (Real Time Kinematic) helymeghatározó rendszer ma a teljes magyar termőterület (4,5 millió ha) több, mint a negyedét, 1,2 millió hektárt eléri, és 3000 mezőgazdasági gépnek szolgáltat jelet, bár a képzett szakemberek száma alacsony és a megfelelő rutin is szűk keresztmetszet egyelőre a magyar agráriumban. Ugyanis nem elég befektetni a gépekbe, ha a megfelelő képzettségű mezőgépészek hiányt jelentenek, különösen a betakarítási munkák idején, mint a málna, eper, alma vagy a szőlő szüretének periódusa alatt.
