Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián tartott előadásában az osztatlan közös tulajdon problémájáról és a lehetséges megoldásról beszélt. A probléma lényege, hogy
- ezeken a földeken gyengébb a tulajdonosi szemlélet, ami földhasználati hibákhoz vezet,
- a közös tulajdonra nem lehet beruházásokat tervezni, és ezeket hitelezni sem lehet,
- a földhasználati bizonytalanságok miatt a támogatásigénylés is sokszor hibásan kerül benyújtásra, sok a vita emiatt.
Az osztatlan közös tulajdon háromféleképpen alakult ki az idők során: az egykori szövetkezeti tagok számára juttatott részarány-tulajdonok révén, a kárpótlási eljárások során létrejött tulajdonokkal és az öröklés révén keletkező tulajdonosi közösséggel.
Andréka sajnálatosnak nevezte, hogy csak 6 százalékos a végrendelkezési arány a mezőgazdaságban, így nemcsak a részaránykiadással, hanem az örökösödéssel is aprózódik a földvagyon. A fenti problémákat megoldandó 2012-ben indított a kormányzat egy projektet a közös földek kimérésére. Tanulság: a hivatal eljárásnak - ami az egyik tulajdonostárs kérésére indul - nagy a költség- és az időigénye: akár az 500 napot is meghaladhatja a területek kimérése. A másik út a tagok teljes megegyezése egymással arról, hogy ki melyik területet használja ezután, majd ennek a földnyilvántartásba való bejegyzése. A gyakorlatban ennek is kicsi az esélye, már csak amiatt is, mert a tulajdonosok egy része nem fellelhető. Ha mégis, nem feltétlenül egyeznek bele a kimérés eredményébe.
Megoldás lehet, ha nem teljes egyetértésre van szükség a kiosztáshoz, hanem egyszerű többségre - vetette fel Andréka. Fontosnak nevezte továbbá, hogy földterületeket cserélni, összevonni és más tulajdonostársakat kivásárolni is lehessen a birtokrendezés keretén belül, továbbá legyen területi minimum - szántó esetében egy hektár, kertészet esetében 3000 m2 - amely alatt nem maradhat vissza terület.
A panelbeszélgetés gyakorlati gazdálkodója, Pásztor Tamás megerősítette, hogy a teljes egyetértés megkövetelése rendkívül elnyújtja a megegyezést. A Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője egy példával is szolgált:
Ami az öröklést illeti, azt véleménye szerint most is meg lehet oldani: osztályos egyezséggel egyetlen leszármazott örökölhet, csakhogy erről a lehetőségről mintha nem tudnának az emberek. Pásztor hozzátette: nagyobb probléma, hogy egyre ritkábban fordul elő az, hogy egy rokonnak tudná átadni a gazdaságot a termelő, hamarabb jelentkezik be egy idegen a birtok átvételére. Éppen ezért egy speciális agráröröklési törvény helyett inkább a gazdaságátadás egyéb szabályait kellene megalkotni. Ehhez az üzem egységként való kezelése és kedvező hitelkonstrukciók is kellenek.
Balogh Brigitta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető stratégiai szakértője ezzel kapcsolatban úgy vélte, aggasztó, hogy még mindig emelkedik a föld ára, így az örökösök kiváltása is egyre nagyobb anyagi terhet ró a leendő földművesre. Mint mondta, Angliában már annyiba kerül a föld, hogy a gazdálkodó nem tudja kitermelni az árát. Nem lenne jó, ha mi is eljutnánk ide. Ezért helyes volt a földtörvényben rögzíteni azt az elvárást, hogy nemcsak a vevő személyét, de a vételárat is vizsgálnia kell a "földbizottságnak". A szakember egyetértett azzal, hogy az osztatlan közös föld kiosztását a mostani módszerekkel nem lehet elvégezni. Célszerűnek tartotta a végrendelkezés ösztönzését is az agráriumban, és úgy vélte, megfelelő hitelprogrammal az örököstársak kifizethetőek lennének.
Sáhó András az Agrotax Kft. ügyvezetőjeként a földértékelésben szerzett nagy tapasztalatot. Mint megtudtuk, idén 11 százalékkal drágultak a szántók, de az emelkedés üteme lassul, és nagy a szórás. A Hajdúságban ér a legtöbbet a föld, ahol egy hektár szántóért már 5-6 milliót kell leszurkolnia a vevőnek. A haszonbérleti díjakra a földminőségen túl a területalapú támogatás is hatással van. Mint megjegyezte: pusztán a bizonytalanság az új Közös Agrárpolitika kifizetései miatt máris fékezni kezdte ezek emelkedését. A szórás itt is nagy: 25 ezertől indul a bérleti díj, de van ahol 120-140 ezer forinba kerül egy hektár szántó használata. Sáhó megjegyezte: az osztatlan közös tulajdon a földforgalomban is akadályt képez. Ha most nem oldjuk meg a problémát, akkor hamarosan nem néhány ember sérelméről, hanem mindnyájunk veszteségéről fogunk beszélni.
Szabolcs megyében 1-3 millió forintba kerül most egy hektár szántó - mondta Pásztor Tamás, aki reális esélyét látta annak, hogy a föld ártrendje megfordul. Ennek oka prózai:
Ennek egyrészt anyagi oka van, bár a kínálati nyomás miatt ez idővel kisebb teher lesz a gazdálkodónak, mint ma. A másik gát most nagyobbnak tűnik, ez szabályozási jellegű: csak természetes személy birtokolhat legfeljebb 300 hektárt, bérelni pedig elvileg csak 1200 hektárt lehet. Jakab Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára megjegyezte: a földtörvény korlátai mögött az a világos jogalkotói szándék áll, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon - bár ez nem ad választ a méretkorlátokra.
Andréka Tamás helyzetjelentést adott az uniós kötelezettségszegési eljárásokról is a földtörvénnyel kapcsolatban. A haszonélvezeti jogok megszüntetése ügyében elítélték Magyarországot, ezért vagy vissza kell állítani a korábbi helyzetet, vagy kompenzációt kell fizetnie az államnak a károsultaknak. A jogi személyek földhöz jutása ügyében viszont még mindig vita van a felek között, ebből is bírósági ügy lesz.
- mondta az Agrárminisztérium szakembere.
Balogh Brigitta az Agrárkamara oldaláról megjegyezte: korántsem biztos, hogy eljut idáig az ügy, mivel a németek éppen most állnak szemben egy új jelenséggel: nem védték meg a földvagyonukat, amit most ezer hektárszámra vásárol fel a kínai állam. Át fogják értékelni az álláspontjukat.
Andréka Tamás zárszavában azt ígérte, az osztatlan közös tulajdon felszámolásának törvénytervezete tavasszal már a döntéshozók elé kerül. Ami biztosan nem lesz, az az életjáradéki szerződés, mivel ez általában adásvételi szerződéseket leplez, hiszen ezt nem kell a hatóságnak vizsgálnia. A tömeges visszaélések miatt magánszemélyek egymás javára a földdel kapcsolatban nem köthetnek életjáradéki szerződést. Az öntözésfejlesztési törvénycsomag kapcsán pedig elmondta, rögzítik a földtörvényben, hogy
