Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat

2019-ben a zöldségágazat jobb évet zárt mint 2018-ban, ugyanakkor a gyümölcs ágazat elsősorban az alma és a meggy miatt gyengébb teljesítményt ért el - mondta a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián Ledó Ferenc, a Fruitveb elnöke. Az elkövetkezendő 5-10 évben nagymértékű átalakítások lesznek a mezőgazdaságban és ez erősen érezteti hatását a zöldség - gyümölcs ágazatban is. Aki nem fejleszt az lemarad és nem fogja bírni a versenyt, ezért is lesz fontos, hogy a szakma meghatározó intézményei, szakemberei milyen komplex tervet, iránymutatást tudnak adni a zöldség - gyümölcs termékpályán tevékenykedők részére. A szakember szerint a versenyképes és hatékony beruházásokat, illetve termékeket kell támogatni, külön kell választani a profi árutermelést, feldolgozást végzők támogatását, a szociális jellegű termelés, valamint feldolgozás támogatásától.

Jelenleg Magyarországon 83-84 ezer hektáron zajlik zöldségtermesztés, amelyből 3500 hektáron hajtott termesztés folyik, gyümölcsöt pedig 83 ezer hektáron termesztenek - tájékoztatott a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián Ledó Ferenc. 2019-ben zöldségből összesen (hajtatott, szabadföldi, gomba) 1,9 millió tonnát termeltek az országban, gyümölcsből pedig 720 ezer tonnát. A szakember szerint fontos kiemelni, hogy a megtermelt zöldség és gyümölcs 50-50 százalékában megy frisspiacra és feldolgozásra. Habár a munkaerőhiány még mindig komoly problémákat okoz a szektorban, vannak azonban a kertészetnek olyan alágazatai, ahol ezt gépesítéssel ki lehet váltani - tette hozzá.

Több kihívással is szembe kellett idén néznie az ágazatnak, ilyenek az aszály, a sok eső, a hideg május, de az akut munkaerőhiány is nehezíti a termesztők életét, és már a minőségre, illetve a beruházásokra is hatással van, de főleg a betakarításnál jelent problémát. Emellett 2019-ben problémát okozott az időnkénti piaci túlkínálat, valamint a feldolgozói kapacitás időszaki hiányosságai is.

Hajtatásban idén 470 ezer tonna zöldséget (gombával együtt) termeltek összesen a gazdák. 2019-et jól zárják a hajtató kertészek, mert kiegyensúlyozott piaci árak voltak, és folyamatosan növekszik a belföldi kereslet, főleg a minőségi áruk iránt. Emellett látványosan nőtt a koktélparadicsomok iránti kereslet, és sikerütl az import kiváltása a hazai termelésből. Ugyanakkor főleg a szezon végén növényvédelmi problémák is jelentkeztek, főleg a poloskák okoztak gondokat. Szabadföldi zöldségekből 1,4 millió tonna termett idén, a feldolgozóipar részére paradicsomot, konzervuborkát, fűszerpaprikát zöldborsót és csemegekukoricát termesztettek.

A zöldborsóról már most látszik, hogy a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, idén ugyanis már a második olyan év volt, amikor kevesebb termett, mint amennyit vártak, a júniusi kánikula ugyanis nem tett jót a zöldségnek, és volt olyan, amikor este kellett betakarítani, mert napközben annyira meleg volt

- emelte ki a szakember. A frisspiac és a feldolgozóipar részére káposztaféléket, hagymaféléket és gyökérzöldségeket termesztettek a gazdák, utóbbi kettőnek jó éve volt, előbbinek azonban folyamatosan csökken a termőterülete a fogyasztói szokások változása miatt - közölte.

Ledó Ferenc

A gyümölcstermesztéssel kapcsolatban Ledó Ferenc elmondta, hogy inkább a negatív történések jellemezték az évet. Az almának az elmúlt 10 év második legrosszabb éve volt a 2019-es, ami főleg a 2018-as évnek tudható be, amikor is rekordtermés volt, de jött az aszály, és emiatt a termőrügy differenciálódás elmaradt. Ennek az lett a következménye, hogy ahol nem öntöztek, ott nem képződött virág. Idén a gyümölcstermelésnél főleg az időjárás miatt a minőség is gyengébb volt. Almából 2019-ben 390-410 ezer tonna, meggyből pedig 53 ezer tonna lett, ami szintén elmarad a megszokottól, ugyanakkor az a termelő, aki korszerű technológiával dolgozott, az jól járt, hiszen ebben az évben az árak magasabbak voltak.

A szakember szerint a következő években fontos feladat lesz a finisbe érkezett 2014-2021-es vidékfejelsztési pályázatok megvalósítása, az azonban már most látszik, hogy a beruházások egy része sokat csúszik, és többségük csak 2022-2023-ban lép majd termelésbe. A klímaváltozás hatásaira is muszáj odafigyelni, különben nem leszünk versenyképesek más országokkal szemben, ezért növelni kellene a zárttéri termesztést, az öntözést általánossá kellene tenni a zöldség és gyümölcs ágazatban, illetve tudni kell kezelni a növényvédelmi és környezetvédelmi változásokat. A munkaerőhelyzetet is muszáj megoldani a következő évben, annyi jó azonban van a dologban, hogy a dolgozók hiánya kikényszeríti a kertészektől a folyamatos fejlesztést és modernizálást. Egyre fontosabb lenne a gépesítés, illetve a robottechnika bevezetése a munkaerő kiváltására, valamint az oktatás (szakképzés, felsőotatás) átalakítására is szükség lenne. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre nagyobb az igény a megbízható, minőségi áruk iránt, felértékelődtek a beltartalmi értékek, ezért elengedhetetlen a megfelelő tárolás, és a feldolgozói kapacitás növelése - hangsúlyozta Ledó Ferenc.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink: