Tóth Anett, a Kall Ingredients Kft. ügyvezető igazgatójának felvezető előadásából megtudtuk, hogy a mai minőségbiztosítási rendszerek középpontjában - a termény paraméterei mellett - a fenntartható termelési körülmények állnak. Az élelmiszer, de a takarmányipar is abba az irányba megy, hogy a következő felhasználó számára igazolhassa, az előállítás előző lépcsőfokaiban a környezetei erőforrásokat kímélő módon termelték az adott alapanyagot. Ezeket az elvárásokat különféleképpen lehet teljesíteni. A SAI platform rendszert a Danone, az Unilever és a Nestlé hozta létre a fenntarthatóság ösztönzésére, ma már több mint 100 tagja van. Hasonló az ISCC rendszer is. A SAI önértékelési kérdőívében többek között olyan területekről kell nyilatkoznia a termelőnek, mint a talajvédelem, a tápanyag-gazdálkodás, a növényvédőszer-használat, a hulladékgazdálkodás vagy az ÜHG-kibocsátás.
Azért, hogy az exportra termelő Kall Ingredients Kft. megfelelhessen a nemzetközi elvárásoknak, úgy döntött, a jövő évtől ők is bevezetnek egy önértékelési rendszert, amit a gazdákkal és integrátorokkal együtt végeznek el. "Mivel a hasonló tanúsítványok megléte egyre nagyobb szerepet játszik az exportpiacokon, ezért befolyásolja a cégek versenyképességét is.
- hívta fel a figyelmet Tóth Anett.
Juhász Csaba, a Glencore Agriculture Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a gabonapiacot érő gazdaságpolitikai hatások horderejéről beszélt. A gabona árát is alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, ám az elmúlt 10 évben több olyan gazdaságpolitikai döntést is láttunk, amelyeknek nagyobb hatásuk volt az árak alakulására, mint a termelés és fogyasztás puszta számainak - emelte ki a szakember, és rögtön néhány példával is szolgált. 2010 nyarán Oroszország exporttilalmat jelentett be, ami nagyobb piaci pánikot okozott a világban, mint amit a termeléscsökkenés indokolt volna. A kanadai repcéből 4,5 milliót tonnát hagyományosan Kínában dolgoznak fel, ám miután 2019 februárjában a Huawei igazgatóját amerikai kérésre őrizetbe vették, bezárult a kínai piac a kanadaiak előtt. Az áresést követően a kanola 40 euróval olcsóbban lépett be az uniós piacra, mint a helyi repce, amiből éppen hiány volt az európai piacon.
Mindenki ismeri az ágazatban az amerikai-kínai vámháború teljes világkereskedelmet átrajzoló hatását, amit még a sertéspestis is súlyosbított. Hiába volt kisebb az USA szójatermése 2018-ban (és 2019-ben is) az átlagosnál, ez a szűkülő piac miatt nem jelenhetett meg az árakban. Adójellegű piacbefolyásolási eszköz az áfa-visszaigénylés lehetőségének megvonása azoktól, akik alapanyagot visznek ki az országból feldolgozott termék helyett - ezzel Ukrajna élt. Az intézkedés hatására a belső feldolgozás 20 százalékos árelőnybe került, nem csoda, ha szója- és repcedara exportja egy pillanat alatt megugrott a magexport rovására.
Mindennek súlyos hatása lesz a magyarországi szójafeldolgozásra - mutatott rá Juhász Csaba. Azok a törekvések, hogy a hazai, GM-mentes szóját itthon dolgozzuk fel és ne Ausztriába vigyük ki a babot, hamvába halnak, ha az ukrán szójadara elárasztja az országot.
- intett Juhász Csaba. A Glencore ezért leállította a szójafeldolgozás fejlesztését Magyarországon.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a kukorica jövőjét illetően sokkal optimistább képet rajzolt fel. Ez alkalommal nem annyira az etanolgyártásra, mint a kukoricakeményítőből előállítható egyéb termékekre helyezte a hangsúlyt. Előadásának első felében azt mutatta be, hogy az utóbbi 60 év alatt a kukorica termésmennyisége megötszöröződött, a búzáé megtriplázódott, a szója szinte a semmiből ért el globálisan 400 millió tonnás mennyiséget. A népesség és a takarmányozási célú terményfelhasználás ezzel párhuzamosan szintén emelkedett. Azonban ami igazán megnövelte a kukorica iránti igényt, az az ipari felhasználás volt. A kukoricából elsősorban etanol és izocukor készül, emellett jelentős mennyiségű fehérjedús takarmány-alapanyag keletkezik.
Az etanolgyártásban még mindig van potenciál, mutatott rá a szakember, hiszen ha Európát tekintjük, akkor a bioüzemanyag előállítása - kezdve a kukorica vetésétől a töltőállomásokig való eljuttatásig - 70 százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátással jár, mint a benziné. Mivel az összes energia 30 százalékát a közlekedés emészti fel, itt lehetne a legtöbbet elérni a CO2-megtakarítással, bár ez eddig nem sikerült. 30 év alatt megötszöröződött az etanoltermelés a világban, de a közlekedés ennél is gyorsabb ütemben fejlődik. A végtelenségig nem lehet növelni az "etanol-ültetvények" kiterjedését, ám világszinten másfél milliárd hektár még nincs művelésbe vonva a potenciális területekből (elsősorban Ázsiában, Oroszországban). Mivel a kukorica már a 60. szélességi fokig termeszthetővé vált, ezeken a területeken is van mozgástere.
Magyarország exportpiaca az ukrán termelés felfutásával átalakult, ma már csak három nagy célpiacunk van: Ausztria, Németország és Olaszország, ahová évente 3-4 millió tonna tengerit viszünk ki. Termésátlagaink a trendvonal alapján lényegesen nem változtak az utóbbi 10-15 évben. Hogy mégis nyereséges a növény - még támogatások nélkül is - az éppen az erős hazai etanoliparnak köszönhető. A jövőt illetően azért bizakodó Reng Zoltán, mert ma már a technika ott tart, hogy kukoricakeményítőből bármilyen bioműanyag gyártható.
- mutatott rá Reng Zoltán. Úgy vélte, fel kell hívni a szabályozók figyelmét, hogy a bioműanyagok segíteni tudják a környezetvédelmet. Ma 1,1 milliárd tonna kukoricát termel a világ egy évben, ez 770 millió tonna keményítőt jelent, ami növelhető is.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésben a szakemberek mélyebbre ástak abban a témában, hogy hogyan lehet versenyképes a magyar gabonatermelés.
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, a magyar kukorica még mindig versenyképes a világban, de nem fordítunk kellő gondosságot a kezelésére sem a földön, sem a tárolókban. Véleménye szerint nem mennyiséget kell növelni a profit növeléséhez, hanem az értéket kell jobban megőrizni. Ha erre ügyelnének a gazdák, akkor a kereskedőknek nem kellene annyi kedvezményt adniuk az olasz vagy a német vevőknek.
A jövedelmezőséget nemcsak termésátlag-növelésel, hanem költségcsökkentéssel is lehet javítani - vélekedett Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai igazgatója. A drága gépek kihasználásához azonban megfelelő üzemméretre lenne szükség. A méretelőnyök más területeken is érvényesíthetők. A termelők horizontális összefogásával lényegesen olcsóbban lehetne beszerezni például a gázolajat, vagy a vetőmagot. Utóbbihoz persze az kell, hogy ne 100-féle búzát akarjon termelni az adott gazdasági egység. A Talentis Agro egy év alatt elérte, hogy az összes termelőegysége mindössze 4-5 fajtából választhat. Ennek a vetőmagbeszerzésen túl a termés értékesítésében van óriási jelentőssége.
Mint a beszélgetés során kiderült, az exportpiacok 50 ezer tonnás homogén tételeket várnak. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban kiváló példákkal szolgált. Oroszorszában egy 40 ezer hektáros gazdaságban csak 4 fajta búzát vetnek, mindegyikből 10 ezer hektárt, mivel 5 tonnás átlaggal számolva ez a tízezer hektár tölt meg egy hajót Rosztovban. Megjegyezte, a kukorica termőterülete egyre északabbra tolódik, amikor először járt Voronyezs melett, akkor még FAO700-as érésidejű kukoricával dolgoztak, ma már FAO300-sal is. Egy másik gazdaságban, ahol évente 60 ezer tonna csirkehúst állítanak elő, 6 ezer hektárt mindössze 4 jól bevált hibriddel vetnek be.
- hangsúlyozta a szakember. Azt a néhány fajtát viszont, amit elvetünk, a lehető leggondosabban kell kiválasztanunk - mutatott rá Wágner József, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A genetikai termőképesség egy dolog, és egy másik, hogy ezt realizálni tudja-e a növény. Ebben természetesen szerepe van a talajnak, a mikroklímának és az agrotechnikának is. Fontos, hogy a választott genetika illeszkedjen ezekhez a keretfeltételekhez. A magban rejlő képességek közül egyre hangúlyosabb a tápanyag-reakció és a rezisztencia. Ezekről a fajtatulajdonosnak informálnia kell a felhasználót. Szerinte a regisztrációs kísérletekben is nagyobb szerepet kellene hogy kapjon a fajta betegség-ellenállóságának értékelése.
Makai Szabolcs úgy vélte, a fuzáriumos termény mögött inkább agrotechnológiai hibákat kell keresni, nem az időjárást okolni érte. Berkes Gábor szerint egész Békés megye nem ronthatta el az agrotechnológiát, tényleg nem tudtak védekezni a gazdák az időjárás miatt. Wágner József pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a száraz térségben nem voltak felkészülve a gazdák arra, hogy ilyen problémával szembesülhetnek, ezért ez a szempont nem jelent meg a fajtaválasztásukban. Az érzékeny fajták bizonyítottan rosszabbul reagáltak az idei évjáratra, mint a rezisztensek.
Szó esett még a jövedelmezőséget befoyásoló egyéb tényezőkről is, a gépesítésről, a szakemberhiányról, de a klímaváltozás rovarkárosítókra gyakorolt hatásáról is. Az exportpiacok kapcsán óhatatlanul felmerült az a versenyhátrány, amit a termelési előírások miatt az unió gazdálkodóinak el kell viselniük a harmadik országokkal szemben. Ez ellen vagy vámokkal, vagy hasonló elvárások állításával védekezhet az európai közösség.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
