Tegnap írtunk róla, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország megtorpedózta az unió 2050-re kitűzött nettó zéró emissziós céljait. Ennek okaként azt hozták fel, hogy még erősen függnek a szénenergiától és az atomerőműveikre is szükségük van. Különösen Magyarországnak, aki éppen most építi az újabb blokkot Pakson. Érv volt a keleti blokk kevésbé teherviselő gazdasága és az is, hogy a következő ciklusban eleve kevesebb forrásból kell gazdálkodnia ezeknek az országoknak. Eközben a zöld célokra egyre több pénzt kell fordítani. A tervek szerint a következő hét év közös büdzséjében 25 százalékos arányt fog képviselni a környezetbarát technológiák forráskerete, a Közös Agrárpolitikán belül pedig - ami már csak a büdzsé 28,5 százalékát teszi ki - a pénzek 40 százaléka szolgálja majd valamilyen módon a környezet védelmét.
A kelet-európai országok ezért úgy gondolták, kérnek még 100 milliárd eurót, mielőtt a beleegyezésüket adnák egy olyan drasztikus energiaátállítási tervhez, melynek költségei Ursula von der Leyen szerint is az amerikai holdraszállás költségeivel vetekednek. Az általa vezetett Bizottság és az Európai Tanács nagy nyomás alá helyezte a feleket, és az egyezség végül megszületett - igaz, a szénbányáikat féltő lengyelek nem írták alá.
Ennek elfogadásához elég lesz az egyszerű többség, mivel általános környezetvédelmi ügynek számít - írja a g7.hu. A portál megjegyzi: nem csak az atomenergia-párti magyaroknak van bajuk a Green Deallel, hanem a német autóipar is fenyegetésként éli meg, mivel közelebb hozza a belsőégésű motorok végóráit. A magyarok célja az volt, hogy a nukleáris energiát zéró emissziós technológiaként ismerje el az EU, a megállapodás végső szövege ennél jóval árnyaltabban fogalmaz. A g7.hu így idézi: "... a tagállamoknak joguk van dönteni a saját energiamixükről, a számukra legjobb technológiák megválasztásáról" és “néhány tagállam jelezte, hogy az energiamixben nukleáris energiát is használ".
Andrej Babis cseh kormányfő leszögete, hogy országának 26,5 milliárd euró plusz támogatásra van szüksége ahhoz, hogy a zéró emissziós célt 80 százalékra közelítse meg 2050-re. A karbonsemlegesség a megállapodás értelmében a teljes unió összesített kibocsátására vonatkozna, ezért a rosszul teljesítő országok eredményét a jobban teljesítők kompenzálhatnák.
