A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia második napján, december 5-én hangzott el Drexler Dóra előadása, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás viszonylag rövid idő alatt is nagyon hasznos, a gyakorlatba azonnal átültethető eredménnyel tud szolgálni. Rámutatott: a fenntartható és hatékony termelés nem egymás ellentétei, képesek kéz a kézben járni. A következő uniós pénzügyi ciklusban
Az egyik ilyen eszköz a precíziós technógiák bevezetése, de ennél egyszerűbben és olcsóbban is sokat léphetünk előre.
Drexler Dóra egy konkrét példával szolgált erre. Négy év gyakorlati kísérletezés eredményképp megtalálták azt az optimális összetételű magkeveréket, amellyel egy adott térségben a szőlészetek hatékonyan védekezhetnek az erózió és a talaj vízvesztése ellen. Ehhez egy ún. on-farm hálózatra volt szükség, amely révén a kutatók önkéntes gazdaságokban tesztelhették az adott technológiát. Ez esetben a meglévő kereskedelmi magkeverékeket, a terület saját gyomflóráját és saját keverékeiket vizsgálták a sorközökben. A talajmegkötő képességen túl sor egy sor más tulajdonságot is figyelembe vettek, így például a gyomelnyomó képességet és a talajnedvesség alakulását. Öt helyszínen 4 éven át mérték a legfontosabb paramétereket, a kísérlet végén pedig összeállt egy ideális fajlista, amely a kereskedelmi forgalomba is bekerülhetett, ez pedig a fehér here, a komlós lucerna, a lándzsás útifű, a szarvaskerep, a tarka koronafürt és a vadmurok együttese volt.
Drexler Dóra elmondta, hogy eredményeket értek el a tájfajta paradicsomok köztermesztésbe való visszavezetésében, a méhészetekben a Varroa atka elleni ökológiai módszerek terén, az őszi gabonák népszerűsítésében a gazdák körében, és sikeresen teszteltek ökotechnológiákat az őszi búzában, szójában, burgonyában. Az on-farm kutatások tulajdonképpen megfelelnek azoknak az "élő laboratóriumoknak", amelyeket az unió 2023-tól tervez támogatni. Ezek
Drexler Dóra hangsúlyozta, hogy az agroökológia a jövőben is sok forrásra számíthat, és világszinten is folyamatosan nő a jelentősége. A kelet-európai térségben a kutatás-fejlesztési stratégia összehangolása érdekében az Agrárminisztérium és az ÖMKI koordinációjában létrejött a BioEast program, amely a térség kutatóintézeteit köti össze. Megjegyezzük: egy ilyen "konzorzium" hatékonyabban tud pályázni a közösségi forrásokra is.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Ezekkel a trükkökkel bármelyik magyar agrárvállalkozás nagyot dobbanthat
- Az agrártermelés tele van kockázattal, mégis válságálló ágazat
- Megszólaltak a hazai takarmánypiac legnagyobbjai: így látják a magyar állattenyésztés jövőjét
- Vallottak a szakemberek: a szerkivonás nagy erőfeszítésre sarkallja őket
- Állati egy év volt! - Hogyan tovább a húspiaci zűrzavarból?
- Sürgősen fel kell pörgetni a hazai gabonatermesztést: bajban lesz, aki nem változtat
- Választ adtak a legégetőbb kérdésre a magyar szakemberek: méhek vagy növényvédelem?
- Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók
- Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
