A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egy egész szekciót szentelt a kertészeti ágazattal kapcsolatos kérdéseknek, amely panel Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének előadásával kezdődött. A szakember arra a kérdésre, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a zöldségtermelők növelni tudják versenyképességüket 2020 után, csak annyit mondott, sokkal hatékonyabban és versenyképesebben kellene tevékenykedni a termékpálya minden területén. Ledó Ferenc azt is elmondta, hogy három nagy kihívást lát, amire az ágazatnak komplex választ kell keresnie, ha fenn akar maradni. Ezek a kihívások egyszerre jelentkeznek a termelés oldaláról (a szélsőséges időjárás kezelése, a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a munkaerőhiány és a digitalizáció, gépesítés költségei), posztharvest és fogyasztói oldalról (növekvő igények és tudatosság, folyamatos ellátás kérdése, zárttéri termelés növelése, tároló és feldolgozó kapacitás növelése, csomagolt termékek arányának növelése), valamint a hatósági és támogatási elvárások és célok megvalósítása oldaláról (magas beruházási költségek, az adózási kérdések megoldása, a támogatási rendszerek kialakítása, az oktatás átalakítása és a bürokrácia csökkentése).
Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke, azzal kapcsolatban, hogy milyen fajokat termesszünk a 2020 utáni támogatási környezetben, elmondta, hogy jelenleg nem látjuk, mit hoz a jövő, így erre a kérdésre nehéz válaszolni, viszont a támogatás csak az egyik eszköz, amivel segíteni lehet a gyümölcstermesztést. Magyarországon a teljes gyümölcsös termőfelület 80 ezer hektár, amiből közel 40 ezer hektár korszerűlen, elavult, potenciálisan versenyképtelen, 20 ezer hektár fejleszthető, 20 ezer hektár pedig magas színvonalú, korszerű, versenyképes ültetvény - tájékoztatott a szakember, hozzátette, igazán profi termlés 10 ezer hektáron folyik, ez 200-300 termelő vállalkozást jelent. Kiemelte, míg 2019-ben több mint 600 ezer tonna volt az országos gyümölcs termésmennyiség, addig 2018-ban több mint egy millió tonna felett volt ez a szám. Hatalmas a termésingadozás, ha ugyanis sok a termés, akkor a fán rohad, mert nincs rá jó piac, és nem tudjuk értékesíteni. Beszélt arról, hogy az almát, a meggyet és a ribizlit döntően a feldolgozóipar használja fel, frisspiacra és a feldolgozóipar részére is jut az őszibarackból, körtéből, egresből, és málnából, míg csak a frisspiacra a kajszi, a cseresznye, a szilva és a szamóca kerül.
A kedvezőtlen termelési szerkezet hatásai okozzák az alacsony fajlagos terméshozamokat, és termelési színvonalat, illetve azt, hogy magas a gyenge minőségű áru aránya, aminek következtében jelentős piaczavaró áruhányad, piaci összeomlások, valamint nyomott árak jelentkeznek - hangsúlyozta Apáti. Emellett a rossz termésbiztonság, a kiszámíthatatlan mennyiség, illetve minőség, valamint a nehéz piacszerzés és piacmegtartás is mind annak köszönhetők, hogy korszerűtlen az ültetvényháttér és a termelési szerkezet Magyarországon.
- tette hozzá. A gyümölcstermesztés jövőjét meghatározó fő tényezők között a vevőket említette, akik elvárják a kiszámítható mennyiséget és minőséget, emellett alkalmazkodni kell azokhoz az árakhoz, amiket a versenytársak és a piac diktálnak, de a klíma és az időjárás, valamint a munkaerő hiánya is jelentősen befolyásolhatják majd a következő éveket.
A szakember szerint az jelenthet megoldást, ha szuperintenziv, intenzív, vagy félintenzív ültetvényeket hozunk létre, hiszen ahogy az öntözött, jéghálós, fagyvédett ültetvények felé haladunk, úgy nő a terméshozam, a termésminőség, és a termésbiztonság, de ehhez több tőke, valamint több szaktudás kell, ami Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezsére.
Beszélt arról is, hogy a jövőben a feketeribizlin, a szedren és a málnán kívül, amelyeket ezen a klímán már nem lehet megtermelni, szinte bármelyik gyümölcsfaj sikerrel termelhető lenne Magyarországon, mert nem az a lényeg, hogy milyen fajt termelünk, hanem, hogy hogyan. A hazai termelést a tőke és a szaktudás hiánya miatt a feldolgozóipar felé viszi, de a frisspiac is jó irány lehet, illetve a biotermesztés is működhet Magyarországon, ezekhez azonban hatékonyságra és szervezettségre lenne szükség. A tömegtermék vagy egyedi termék kérdésével kapcsolatban kiemelte, hogy valószínűleg 80 százalékban az előbbi képviseli majd a hazai termelést a jövőben, míg az egyedi termékek aránya mindössze 20 százalék lesz.
Bíróné Kircsi Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlatszakértője a 2019-es év időjárásával kapcsolatban elmondta, idén többször is volt olyan, hogy egy helyen rövid idő alatt nagyon sok csapadék leesett, máshol viszont egy csepp sem, de a hirtelen lezúduló nagy csapadék ennek a klímaterületnek a vonása. A szakember szerint Magyarország nincs rosszabb helyzetben a többi országhoz képest, az időjárás és a klíma változása egy kihívás, amellyel meg kell küzdenie a mezőgazdaságnak. Kitért arra is, hogy Magyarországon a hetvenes évektől kezdve gyakorlatilag töretlen a felmelegedés, és egyre nagyobb területek válnak melegebbé és szárazabbá. A tavalyi év volt a legmelegebb 1901 óta, de 2019 is nagyon a határon mozog van ugyanakkor 2010 volt a legcsapadékosabb, 2011 pedig a legszárazabb. Minden évszakunk melegszik, viszont hiába beszél arról mindenki, hogy télen nagyon sok csapadék lesz, és mediterrán klímánk lesz, mert nem fog bekövetkezni, és inkább az átmeneti időszakokra kellene fókuszálni - tette hozzá.
Idén minden hónapunk nagyon meleg volt, kivétel a május, amikor rengeteg csapadék hullott, ugyanakkor a június volt a legmelegebb - tájékoztatott Bíróné Kircsi Andrea. A csapadék mennyiségével kapcsolatban a 2019-et nagyon szélsőséges értékek jellemezték, mostanra ugyanis az lett a jellemző, hogy rövidebb idő alatt hullik le ugyanannyi csapadék, így hosszabbak a száraz időszakok, hamarabb kezdődik a tavasz, hosszabbak a tenyészidőszakok, ami azt jelenti, hogy akár már március végére lehetnek olyan kedvező feltételek, hogy vetni lehetssen, habár egy hideghullám még könnyedén tönreteheti ilyenkor a terméseket - emelte ki.
A szekció kerekasztal-beszélgetésében Apáti Ferenc kitért arra, hogy az utóbbi években szinte mindig volt tavaszi fagy, és szerint a jégverések is egyre gyakoribbak, ráadásul van olyan, amikor 2-3 hónapig egyáltalán nincs eső. A káros időjárási jelenségek egyre csak szaporodnak, ezért a szakember úgy látja, hogy a magyar gyümölcstermesztés előtt az az egyetlen helyes irány, ha 100 százalékban öntözve vannak az ültetvények. Mint mondta, a jégháló használata nem kivitelezhető 100 százalékban, és habár jó dolog a biztosítás, de nem ez a megoldás, ha piacon akarunk maradni, mert ez már csak a kár bekövetkezte után jelenthet segítséget.
Jelenleg versenyezni kell a munkaerőért, viszont aki nem ezt választja, annak a gépesítés és automatizálás lehet a megoldás, ugyanakkor mindkettőhöz pénz kell - tájékoztatott Apáti. A következő ciklus támogatásaival kapcsolatban a szakember úgy vélekedett, inkább kevesebbet, de azt pár hónapos elbírálás után, gyors kifizetéssel kapjuk, mert ezzel többre megyünk, hiszen szerinte a mostani támogatási rendszer halála a közigazgatási rendszer működésében rejlik, és túlszabályozni kell, hanem azt nézni, ki kapja a pénzt.
Nem biztos, hogy a jégkármérséklő rendszer tényleg olyan jó mint, ahogy mondták, hiszen mióta működésben vannak, volt egy viharosabb, és egy kevésbé viharosabb év, így még nem egyértelmű, hogy valóban bevált - közölte Földesi István, gazdálkodó-integrátor Kamutból. Mint mondta, náluk kmoly problémát okoz, hogy kis területen hirtelen leesik sok csapadék, mert nem tud hova elfolyni, és az összegyűlt víz komoly károkat tud okozni. A gazdaságában az időszakos munkaerőt elsősoran a gyomlálásnál és a kapálásnál alkalmazzák, ami összefügg azzal, hogy a növényvédő szerek kivonása milyen elvégzendő feladatok hagy maga után, ezeket a szereket ugyanis nem egyszerű pótolni, főleg a kisebb szántóföldi kultúráknál. Az új ciklusban a szakember szerint meg kellene teremteni a zöldségkereskedelemben az átláthatóságot és a piaci biztonságot, illetve a szántóföldi zöldségek posztharvesztjét.
Nemesnyik István, a Hunapfel Kft. ügyvezető igazgatója szerint a jégháló rendszerek egyik pozitív hatása a munkaerő, hiszen szüretelni akkor lehet igazán hatékonyan, ha homogén a termés, és egy kisebb jégkár esetén is heterogén termés alakulhat ki, ami lelassíthatja a munkaerő hatékonyságát. Ez komoly veszteséget okozhat cégszinten is, mert ilyenkor a szűkös munkaerővel nem lehet leszedni azt a kevés termést sem, amit amúgy le lehetne. A szakember szerint van jelenleg munkaerő, csak versenyezni kell érte, ez pedig fix fizetést jelent a dolgozók számára. Nincs ugyanakkor egyszerű helyzete most a kertészeti cégeknek, mert lépést kell tartaniuk a fiatalok igényeikkel, illetve azzal hogy, a multik sokkal szimpatikusabbak számukra, mint a mezőgazdaság.
Szentpéteri Tamás, a Fruttamas Kft. szaktanácsadója úgy gondolja, hogy az egyetlen út a jövőben a jégvédő háló haszánlata az ültetvényeken, hiszen annyira érzékenyek a kultúráink, hogy még ha csökkennek is a jégkárok, egy-egy vihar esetén így is 100 százalékos kiesések lehetnek. Hozzátette, a tavaszi fagyok ellen is védekezni kell, erre pedig több megoldás is létezik, ugyanakkor vannak limitáló faktorok, mert nem minden üzemben lehet minden eszközt használni, mérlegelni kell, hogy melyik a legjobb megoldás. A szakember szerint a jövőben nem csak pénzre, hanem információra is szükségük van a termesztőknek, főleg az új kártevők, illetve a hatóanyagok kivonása miatt, sokan ugyanis nem tudják mit tegyenek most. Ezért fontos lenne a belföldi kutatás-fejlesztés intenzív támogatása, hogy utat lehessen mutatni a termelőknek, és tudják, melyek azok a fajták, amik versenyképesen művelhetők ebben a környezetben.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Ezekkel a trükkökkel bármelyik magyar agrárvállalkozás nagyot dobbanthat
- Az agrártermelés tele van kockázattal, mégis válságálló ágazat
- Megszólaltak a hazai takarmánypiac legnagyobbjai: így látják a magyar állattenyésztés jövőjét
- Vallottak a szakemberek: a szerkivonás nagy erőfeszítésre sarkallja őket
- Állati egy év volt! - Hogyan tovább a húspiaci zűrzavarból?
- Sürgősen fel kell pörgetni a hazai gabonatermesztést: bajban lesz, aki nem változtat
- Választ adtak a legégetőbb kérdésre a magyar szakemberek: méhek vagy növényvédelem?
- Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók
- Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
-20220521.jpg)
