Az éghajlatváltozás milyen új irányokat, termékeket, igényeket vet fel biztosítási oldalon?
Ma Magyarországon a mezőgazdaságilag művelt területeket tekintve a biztosítási fedezettség nem teljes körű, jelentős részen jelenleg is biztosítás nélkül gazdálkodnak a gazdák. Bár az EU-s forrásból állami díjtámogatott növénybiztosítások hatására évről évre nő a biztosított területek aránya, van még tér a piac bővülése számára.
A növénybiztosítások esetében inkább a kis- és közepes méretű gazdaságok fedezik a kockázataikat biztosítási termékekkel, míg a nagy, holdingszerű cégek a méretükből fakadóan önállóan minősülnek veszélyközösségnek. A mezőgazdasági vagyonbiztosítást tekintve jelentősebb a piac lefedettsége, mert a nagy értékű beruházások és gépek, illetve berendezések esetében elengedhetetlen a biztosítási fedezet, különösen akkor, ha banki finanszírozással valósultak meg. Összességében a mezőgazdasági piacra tekintve az ügyfeleknek egyértelmű érdeke, hogy a kiszámíthatatlan időjárási körülmények ellenére is kiszámítható legyen a pénzügyi eredményességük, amihez elkerülhetetlen a biztosítási fedezet megléte.
Az éghajlatváltozás az érezhető felmelegedésen és a kiszámíthatatlan időjárási eseményeken túl együtt jár tehát az instabilitás növekedésével. A trendeket értelemszerűen meghatározza, hogy Magyarországon jellemzően kisebb, lokális kiterjedésű, de a korábbiaknál intenzívebb károk - aszály, jégverés, felhőszakadás - előfordulásával kell számolni, a katasztrófakockázatok szerepe felértékelődik.
A kárrendezési és kármentési szolgáltatások gyorsasága nagy hatással lesz a szektorra. A modern eszközök, a műhold, a drón, a GPS, a digitális jegyzőkönyvek a mezőgazdaságban korábban nem voltak jelen jellemzően, de az utóbbi években a Generali csoport jelentős innovációt hozott a kárrendezési folyamatokba. Ezen technológiák alkalmasak a károk előrejelzésére is, így bizonyos esetekben a biztosítói szolgáltatás akár olyan előnyöket is jelenthet, hogy a gazdálkodóknak időben korábbi és pontosabb információi lehetnek az esetleges károkról.
Mekkora jelentőséggel bír a biztosítási díjbevételeken belül a mezőgazdasági ágazat Magyarországon? Milyen ez az arány a Generalinál?
Magyarországon a mezőgazdasági ágazat a díjbevételt tekintve a többi ágazathoz képest viszonylag kis mértékű. Ha azonban azt nézzük, hogy kis darabszámra nagy értékű szerződések esnek, akkor már más képet kapunk. A Generali mezőgazdasági biztosításainak (vagyon, növény) éves díja meghaladja a 4,2 milliárd forintot, ami a teljes portfólió közel 3-3,5 százalékát jelenti, de ennél természetesen nagyobb a mezőgazdaság jelentősége, hiszen a mezőgazdasági vállalkozások vagyon-, felelősség- és személybiztosításokat is kötnek.
Melyek a legjellemzőbb mezőgazdasági biztosítási típusok ma Magyarországon?
A hagyományos jég- és viharkockázatok mellett az utóbbi évek nagy slágere az állami díjtámogatott növénybiztosítás, ami államilag szabályozott módon minden lényeges természeti kockázatot lefed. Ez utóbbi biztosítástípust azért is kedvelik a gazdák, mert a befizetett díjuk egy részét év végén visszakapják, a támogatás pedig mindig jól jön. A növényportfólió 70 százalékát már a díjtámogatott biztosítások teszik ki. Kockázati szempontból a jég- és a viharkockázatok a vezető termékek.
Hogy látja, az egyre gyakrabban szélsőséges időjárás mennyiben befolyásolja a mezőgazdaság és a biztosítási piac kapcsolatát?
A kiszámíthatatlan időjárási események és az ezzel együtt járó instabilitás növekedése nagyobb kockázatvállalásra ösztönzi a biztosítókat, az ügyfeleket pedig - különösen a nagy értékű, speciális igényekkel rendelkező növénykultúrák esetén - átfogóbb biztosítások megkötésére. Egyelőre magas eléréses önrészekkel lehet ezekre a kockázatokra (pl. aszály, felhőszakadás, tavaszi fagy) szerződést kötni. Az ügyfeleink részéről egyre nagyobb az igény, hogy ezen kockázatokat minél szélesebb körben bevállaljuk, lehetőleg minél alacsonyabb díjon, hiszen a piaci versenyhelyzet is ebbe az irányba tolja a piacot. A kihívás, hogy ezek a kultúrák nagy értéket képviselnek, így a biztosítóknak ez nagy kockázat, ugyanakkor alacsony árréssel tudnak értékesíteni a gazdák, így nehezen tudják a kockázatnak megfelelő díjat megfizetni.
A digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a technológia fejlődése milyen hatással van a biztosítási piac jelenére és jövőjére?
A digitalizáció mindenki, a gazdák és a biztosítók életét és gyakorlatát egyaránt meghatározza, teljesen megváltozik a mezőgazdasági piac a régi hagyományos eszköztárhoz képest. Nem is olyan régen nagy dolog volt, ha valakinek mobiltelefonja vagy GPS készüléke volt, ma már a traktorokat, kombájnokat robotpilóták vezetik és szoftverek vezérlik. Ebben az átalakult és gyorsan változó környezetben már nem meglepő számukra, ha az üzletkötő vagy a kárszakértő telefonon, tableten keresztül vagy annak segítségével köt üzletet, vagy rendez kárt - lerövidítve a kárrendezési időt, javítva az ügyfélélményt. A drónok is egyre jobban terjednek. A műholdas térinformatikai megoldások is mindennaposak, így egyre jobban nő a bizalom az ilyen jellegű technológiák iránt. Jelenleg az idősebb korosztály még óvatosabb, de már látszik az irány, hogy merre tart ez a szektor. A munkaerőhiány és a gazdaságosságra való törekvés is egyre inkább a modern eszközök használatát ösztönzi.
Mi az a három legfontosabb irány és történés a világban, ami leginkább befolyásolja majd a biztosítási piac jövőjét a következő 5-10 évben?
A változó ügyféligények talán a legfontosabbak, melyekre mindig és a lehető leggyorsabban szükséges reagálni. Mindenütt, így a mezőgazdaságban is generációváltás zajlik, és az új generáció új igényekkel is jelentkezik. A mezőgazdaság tekintetében meghatározó lesz az éghajlat, az időjárás alakulása, illetve, hogy mennyire tudunk igazodni a megváltozott körülményekhez, aktualitásokhoz, és ezt rentábilis kockázati közösségként kezelni. Fontos a mezőgazdaság, a mezőgazdasági szereplők támogatása - lásd díjtámogatott biztosítás -, és az uniós és a keleti piacok alakulása is, hiszen nélküle a gazdák egy része nem kötne biztosítást, így a jelenlegi piac szűkülne. Nem utolsó szempont a versenyképesség növelése. Mezőgazdasági szereplőként világviszonylatában kicsi szereplők vagyunk, ezért a nemzetközi terményárak nagyban hatnak a magyar gazdákra. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia térnyerése is mindenképpen jövőformáló erőknek tekintendők.
Az interjút Árgyelán Ágnes, a Portfolio elemzője készítette.
A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.
