A késő tavaszi, nyári csapadék kihívások elé állította a gazdákat idén, hiszen folyamatosan kellett védekezniük a gombabetegségek ellen. Kárpótolta őket viszont az érési folyamat utolsó fázisában a száraz, napos, meleg időjárás, ami kedvezett a szőlő minőségének. Az ültetvényeken mostanra befejeződtek a talajmunkák, és a nagyobb borászatok már metszik a szőlőt. Utóbbi folyamat egészen tavaszig eltart, hiszen ez a munka nem gépesíthető.

A Villányi borvidék 81 százalékát lefedő kékszőlők közül is a legnagyobb területeken a testes és karakteres vörösborokat adó fajták termettek idén. A cabernet sauvignont 421, a cabernet francot 333, míg a kékoportót 342 hektáron szüretelték. Jelentős területről szüretelték még a merlot és a kékfrankos termését, előbbi 284, utóbbi 285 hektáron termett 2019-ben.

Nagy Gergely szerint a termésátlagok az elmúlt évek viszonylatában jónak tekinthetők, de a kékoportó kiemelkedő eredményekkel zárt, hektáronként átlagosan 90 mázsát hozott. A kékfrankosból hektáronként 84, merlot-ból 77, cabernet sauvignonból 60, míg cabernet francból 64 mázsát szedtek le. A hegyközségi titkár közölte, a testes vörösborok legnagyobb része a következő hónapokban vagy csak 2020 végén, 2021-ben jelenik meg a kínálatban.

Az évente mintegy félmillió palack bort értékesítő, Az Év Pincészete díj idei versenyében győztes borászat vezetője, Günzer Tamás szerint az idei vörösborok testesek, tökéletes színanyagúak, méltóak a megszokott villányiakhoz. Kiemelte:

A borász szerint minden újbor kiváló minőségű, személyes kedvence a 2019-es rosé és a mont blanc. A szakemberek szerint a Villányban megtermelt borok 5-10 százaléka kerülhet külföldre, ugyanakkor a következő években várhatóan erősödni fog az exportra kerülő borok aránya. Értékesítési problémáktól idén sem tartanak a villányi bortermelők, a 2019-ben megtermelt mennyiséget bizonyosan el tudják adni.