Gyakornokként kezdett a cégnél, és már akkor foglalkoztatták a modern technikai eszközök. Hogy látja, mennyire nagy a változás a mezőgazdaságban 15 év távlatában?
Ez a mezőgazdaság már nem az a mezőgazdaság, ami 15 évvel ezelőtt volt. Lassan az emberek is megértik, hogy ez olyan ágazat, ahol van jövő, van pénz és nyugalom is. Nem napi 8 órás monoton munka, inkább szezonális csúcsok és változó kihívások jellemzik. Azonkívül kézzel fogható eredményekkel szolgál: amit elvetünk, az kikel, amit megszerelünk, az működik. Amikor édesanyám orvost akart faragni belőlem, azzal indokoltam, hogy gépész leszek, hogy én lényegében ugyanazt csinálom, mint az orvos, csak ha a gépem nem indul el, akkor néhányszor még szétszedhetem és összerakhatom, és végül jó lesz. Ez sikerélményt ad, ami fontos a léleknek. Megértette.
Ma talán már nem olyan egyszerű ezeknek a gépeknek a szerelése, mint 15 éve volt. Elképesztő mennyiségű elektronika van bennük.
Igen, a fejlődés nem lineáris. Ahhoz hasonlítható, ami a telefonokkal történt: a "nyomógombostól" eljutottunk az "érintőképernyősig". Ám ha az átlag géptulajdonos vagy -kezelő nem képezi magát, nem fogja tudni kihasználni a gépben rejlő potenciált. Ma a GPS segítségével két centis pontossággal tudunk dolgozni, a gépek a teljes munkafolyamatot elvégzik és dokumentálják, a gépkezelőnek már csak felügyelnie kell a működésüket. A kombájn automatikusan szabályozza a motorfordulatszámot és a haladási sebességet, igazít a rostán és a dobfordulatszámon. A műtrágyát a terület adottságainak megfelelően pontosan adagolják a gépek. Csakhogy mindezek mögött egy ember döntése áll, aki vagy jól állította be a paramétereket, és készítette el a kijuttatási térképet, vagy rosszul.
Mondhatjuk a felhasználónak, hogy a hiba rendszerint nem az Ön készülékében, hanem a fejében van?
Nem így fogalmaznék, de tény, hogy a hozzáálláson nagyon sok múlik! A "digitalizációs bennszülötteknek" nem kell elmagyarázni, hogy mi az érintőképernyő, vagy hogyan nyissanak meg egy új táblát a kezelőfelületen. A technológiai fogékonyság és az agrárium ismerete azonban két különböző dolog. Ahhoz, hogy helyes döntést hozhassunk, mielőtt a gépnek utasítást adunk, évtizedes tapasztalatra lehet szükség. Éppen ezért ismerek olyan ötvenes éveiben járó gazdát, aki hibátlanul kezeli ezeket az okoseszközöket, és olyan 20 évest is láttam, aki soha nem fog érteni hozzá. Nem szabad megfeledkeznünk a "gépek mögötti" döntések fontosságáról. Éppen ezért mi is kínálunk ilyen rendszereket, amihez szaktanácsadási szolgáltatásként kijuttatási térképeket is készítünk. Ezek csak a kiadandó inputanyag mennyiségére és helyére tartalmaznak tervet, a termék minőségéről már maga a gazda dönt.
Az anyagmozgatás gépeitől kezdve az erőgépen át a betakarításig a legnagyobb márkákat forgalmazza a jövőre 29 éves Axiál. Van olyan márka vagy géptípus, amely még hiányzik a palettáról?
Nem tervezünk új márkát felvenni, és nem is mindegyikből kínáljuk a teljes palettát. A Claas úgynevezett "full liner" gyártó, jelentős gépi szegmenst lefed a típusaival. A Landinivel egy olyan réteget igyekszünk kiszolgálni, amelyik inkább a felső-, középkategóriás erőgépeket keresi, a prémiumot pedig a Fendt képviseli a traktorok terén. Munkaeszközben a Horsch jelenti ugyanezt a szintet. Általában véve ügyelünk rá, hogy a felsőbb kategóriákban maradjunk a gépek terén, amit profi szolgáltatási háttérrel egészítünk ki. Gyorsan, pontosan és szakszerűen akarjuk kiszolgálni a partnereinket, csak erre koncentrálunk.
Ehhez az új sárvári telep nagyban hozzá fog járulni.
Ezt a zöldmezős beruházást most adtuk át. Nem növeli a meglévő telephelyek számát, marad a 19, mivel a szombathelyi egységet fogjuk ide átköltöztetni. Összesen 1400 négyzetméternyi épület készült el Sárváron, ami a cég szervizkapacitását további 700 négyzetméterrel növeli. A műhelyben egyszerre négy kombájnt és négy 250 lóerő feletti traktort is tudunk majd javítani. A műhely mellett egy raktár is elkészült. A nyugati országrészben különösen fontos a jó munkakörnyezet, a minőségi munkaeszközök, valamint a megfelelő időbeosztás is a dolgozók számára. Enélkül nem tudnánk megtartani őket.
Ezek szerint a jó munkaerő és annak megtartása egyaránt kulcskérdéssé vált az ágazatban.
Ezen folyamatosan dolgozni kell. A kecsegtető fizetési ajánlat csak néhány hónapig motiválja a munkavállalót, ezután már inkább a jól működő vállalatirányítási rendszer, a jó légkör és az igényes munkakörnyezet számít. Mi magunk az általános iskolásoktól kezdve az egyetemistákig igyekszünk minden korosztály felé nyitni, és a duális képzésben is részt veszünk. Rengeteg energiát fordítunk a munkaerő megtalálására, így meg is akarjuk tartani. Több mint 800 ember igényeit persze nehéz egyenként lekövetni, de meggyőződésem, hogy egy olyan magyar családi vállalkozásban, mint amilyet a Harsányi házaspár visz, ez jobban megy, mint egy multinacionális vállalatnál.
Milyen terveik vannak 2020-ra, lesz-e újabb beruházás?
Olyan, mint a sárvári volt, nem, inkább a meglévő telephelyeket szeretnénk fejleszteni. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a jövő generációjának képzésére, és a szolgáltatásaink erősítésére. Fontosnak tartom azt is, hogy a partnereinkkel is megértessük a munkánk lényegét, és azt, hogy a szerelő is ember. Az anyagiak csak az egyik oldal, a dolgozók megbecsülése és a kölcsönös tisztelet mára ez egyik legfontosabb kérdéssé vált.
A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.
