A zárt tartástechnológiát rengeteg támadás éri a magukat állatvédőknek beállító mozgalmak részéről - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Azzal érvelnek, hogy az általuk "természetközelibbnek" ítélt tartási rendszerekben az állatok jobban érzik magukat, "boldogabbak", mint az istállóban. Ugyanakkor a csirkék példáján keresztül bemutatva nyilvánvalóvá válik, hogy a zárt tartástechnológia sokkal inkább biztosítja az állatok számára az ideális feltételeket. Így teremthető meg például a megfelelő hőmérsékletet, páratartalom, valamint így lehet őket leginkább megóvni a természetes ellenségeiktől (ragadozóktól), és a különböző betegségeket okozó kórokozóktól is. Az ilyen tartási rendszerekben alkalmazott automata gépek pedig lehetővé teszik, hogy a szárnyasok részére mindig rendelkezésre álljon a szükséges mennyiségű és minőségű takarmány, ivóvíz.
A zárt tartást gyakran éri az a vád, hogy az állatokat zsúfoltan nevelik, ami stresszt okoz számukra. A valóságban azonban az állatok egyedszámát, férőhelyigényét az Európai Unióban rendkívül szigorúan szabályozzák, figyelembe véve az állatok valós szükségleteit. Az állatok jóléte így maximálisan biztosított, ami egyébként a gazdálkodóknak is jól felfogott érdeke, hiszen enélkül nem lehet hatékony és gazdaságos a termelés. Bizonyos állatfajok tehát az istállóban nevelve "boldogok" igazán. Hibás az a meggyőződés, hogy az állatoknak is ugyanolyan környezeti feltételekre van szükségük, mint az embereknek, hiszen lényegesen eltérő anatómiai, élettani sajátosságaik vannak.
Több kutatás is rávilágított arra, hogy a zárt tartástechnológia a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és a legtöbb esetben a termékminőség szempontjából is kedvezőbb, mint az alternatív tartási módok. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy zárt tartási rendszerben lehet a legolcsóbban előállítani bizonyos állati termékeket. Így, ha egyes állatvédők sokszor minden valóságalapot nélkülöző vádaskodása elérné a célját, és korlátoznák az állatok zárt tartását, az drasztikus élelmiszerdrágulást, és beláthatatlan szociális, gazdasági és környezetvédelmi következményeket vonna maga után.
Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek #Meatthefacts címmel kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez.
