A kolorádóbogarat, vagy ismertebb nevén a krumplibogarat(Leptinotarsa decemlineata) használva példaként, Mike Bean, a Syngenta a terméktechnológiai és fejlesztési vezetője összefoglalta a kutatás-fejlesztés lényegét. Elmondta, hogy az emberiség mostanra már tud annyit az egyes rovarokról, hogy a köztük levő különbségek ellen vegye fel a harcot, vagyis lehetővé vált az olyan eljárások kifejlesztése, amely az egyik fajra hatással van, a másikra azonban nincs. Mike Bean beszélt arról is, hogy már terveztek olyan RNS-szekvenciát, amely a krumplibogarat elpusztítja, de a hozzá eléggé közel álló repcebolhát(Psylliodes chrysocephala) már nem, olvasható a Farmers Guardian oldalán.

A szekvencia természetesen módosítható úgy is, hogy a repcebolhát irtsa ki, és a krumplibogarat hagyja életben. Ezzel lehetőség nyílt arra is, hogy a Syngenta csak egy-egy specifikus kártevőre korlátozza le a terméke hatását, hiszen nem minden ízeltlábú kártevő. Mike Bean elmondta, hogy több rovarfajon is tesztelték a krumplibogárra kifejlesztett szekvenciát, de az csak a krumplibogarat pusztította el. A technológia, amely nem használ génszerkesztést, vagy módosítást, körülbelül 7-10 évre van a kereskedelmi forgalomba kerüléstől.