A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport a hazai hagymatermesztők nagy részét tömöríti, hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben - írja közleményében a kamara. Alapvető cél, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők; illetve, hogy a jelenleginél tovább legyen elérhető a magyar termék. A hazai termés ugyanis hamar elfogy, és hónapokon át szinte csak import hagyma található a piacon. A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A kereskedelemben jelen vannak az európai nagy hagymatermelő országok termékei is, így egész évben lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyezni.
A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a minőség a betakarítástól 6-7 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon. Cél továbbá, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen gyorsan értékesíteni. Ehhez olyan tárolókapacitások kiépítése szükséges, amelyekkel január helyett március-áprilisig megőrizhető a hagyma minősége. A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti. A technológia terén is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarításra, a növényvédelemre, a gyomirtásra, a tápanyag-utánpótlásra és az öntözésre fókuszálnak.
A világon a legtöbb hagymát Kína (24 millió tonna), India (19 millió tonna), Egyiptom és az USA (3-3 millió tonna) állítja elő. Európában Hollandia (1,4 millió tonna), Spanyolország (1,3 millió tonna) és Ukrajna (1 millió tonna) a legnagyobb termesztő (2017-es adatok). Hazánk Európában a 17. legtöbb hagymát termeszti. Bár a vöröshagyma termőterülete Magyarországon az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek.
A magyar vöröshagyma 1970-ben élte a fénykorát, akkor 11 ezer hektáron folyt a termelés, ezt következően kisebb csúcsok voltak (1978 - 9000 hektár, 1988 - 9500 hektár, 1995 - 8900 hektár), de a rendszerváltástól jelentősen csökkent a termőterület. Az elmúlt években az egész világon nőtt a hagyma ára a világszerte csökkenő termésmennyiségek miatt.
A kamara hagyma munkacsoportja rendszeresen ülésezik, legutóbbi, 2020. január 9-én, Martfűn rendezett összejövetelükön Földesi István kamuti hagymatermesztő - akinek a birtoka több fajtakísérletnek is otthont adott - elismerő oklevelet vehetett át Családi János munkacsoport-vezetőtől és Mártonffy Bélától, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnökétől a hazai hagymatermesztés ügyében végzett aktív tevékenységéért. Ezen az ülésen fogadta el a munkacsoport a magyar hagyma hazai piaci részesedés-növelésének programját, mely megvalósítása esetén növelhető lenne a hazai hagymával lefedett értékesítési időszak.
A program elemei:
- megfelelő fajtaválasztás, a munkacsoport előkészített a 2020-as évre egy független vöröshagyma fajtakísérletet, melyet a NÉBIH fog megbízás alapján elvégezni,
- információs adatbázis létrehozása termelőkről, termelésről, tárolásról, értékesítésről (Hagyma bank), az előzetes tárgyalások megkezdődtek,
- szakmai programok szervezése termesztés technológia, növényvédelem, tárolástechnika területén, programok szervezése folyamatos,
- kormányzati fejlesztési támogatás elindítása a betakarítás gépeinek korszerűsítésére, a tárolási körülmények javítására (tárgyalások megkezdése)
- kedvező finanszírozási lehetőségek megteremtése a termesztés, a támogatások, a szükséges önerő előfinanszírozásának biztosítására (tárgyalások megkezdése)
- kormányzati marketing program indítása a hazai hagyma fogyasztásának ösztönzésére (tárgyalások megkezdése)
