A burgonya termőterülete évről évre csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, míg vetőburgonyát 2022-ben 92,59 hektáron, 2023-ban már csak 80,55 hektáron termesztettek, az étkezési burgonyának pedig csupán 8000 hektár volt a termőterülete idén - tudta meg az Agrárszektor a Nébih-től. Hozzátették, a zuhanásnak leginkább gazdasági okai vannak, úgy, mint a dráguló munkaerő, az öntözés problematikája, a kivont növényvédő szerek, valamint az emelkedő termelési költségek, emellett komoly gondot jelent, hogy a kiszámíthatatlan piaci érdeklődés miatt nagyon nehéz jó minőségű vetőburgonyát előállítani.
A zsugorodó területek miatt az évek során a fémzárolt vetőburgonya mennyisége is csökkent itthon. A tavalyi év során 2147 tonna vetőburgonyát állítottak elő, melyből 1301 tonnát fémzároltak, idén azonban a kisebb terület miatt várhatóan kevesebb lesz a termés. Vetőburgonya tekintetében hektáronként a 20-23 tonnás mennyiség prognosztizálható 2023-ra, az azonban egyelőre nem állapítható meg, hogy mekkora mennyiséget fognak fémzárolni, a növényegészségügyi vizsgálatok ugyanis jelenleg is zajlanak - közölték. A termőterület csökkenése az étkezési burgonya termesztését is érinti, melynek - évjárattól függően - az éves termésmennyisége megközelítőleg 450 ezer tonna.
A Nébih tájékoztatása szerint a legnagyobb és legalkalmasabb vetőburgonya-előállító területek Magyarországon Somogy, Veszprém és Hajdú-Bihar megye egyes területei. Az étkezési burgonyáknak két nagyobb termesztő körzete van hazánkban, az egyik Délkelet-Pest megyében (Bugyi, Alsónémedi) található, ami elsősorban a fővárosi igényeket elégíti ki, a másik pedig Mórahalom térségében.
Áramlik az import burgonya Magyarországra
A vetőburgonyánál nagyon jelentős az import mennyisége az országban, ugyanakkor az áruk (Európai Unión belüli) szabad mozgása miatt a hivatalnak nem áll rendelkezésére pontos adat arról, hogy a nagykereskedelmi cégek mennyit hoznak be belőle a magyar cégek részére. A csökkenő hazai vetőburgonya-előállítás miatt azonban vélhetően durván megnövekedett a külföldről behozott vetőburgonya mennyisége. Étkezési burgonyából is áramlik az import Magyarországra, évjárattól függően 35-40 százalék körül mozog a mennyisége. A legnagyobb vetőburgonya-előállító országok, ahonnan a magyar fajtaképviselők behozzák a termékeiket Hollandia, Dánia, Franciaország és Németország, míg az étkezési burgonya importját jellemzően a lengyel, a német és a francia behozatal jelenti.
Ömlik az import burgonya Magyarországra: ki nem találnád, honnan érkezik a java
Ahogy arról júlisban már írtunk, óriási mélyrepülésben van a burgonyaexportunk is, idén mintegy 70 százalékkal csappant meg a kivitelünk. Ez nagyjából 556 tonnát tett ki, az exportárbevétel azonban 862 ezer euró volt, ami 14,5 százalékkal több a 2022. első negyedévi értéknél. A behozatal továbbra is számottevően meghaladja a kivitel volumenét és értékét is: a burgonyaimport mennyisége júliusban 38 ezer tonna volt, ami 2,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. 2023 első negyedévében Romániába 269 tonna, Szlovákiába 116 tonna, illetve Koszovóba 113 tonna burgonya került Magyarországról. Ehhez hozzájárult az is, hogy a korábbi elsődleges célpiacnak számító Csehország a vizsgált időszakban nem vásárolt hazánktól burgonyát.
Van különbség az import és a hazai között?
Azonos szaporítási fokú vetőburgonyánál nem lehetséges minőségbeli különbséget tenni a hazai és a külföldi előállítású gumók között, mivel a növényvédelmi hatóságok ugyanazon vizsgálatokat, azonos szabályok mentén végzik. A külföldről behozott, étkezésre szánt burgonyák minősége külalakra a hazai árukénál nem rosszabb, beltartalmi érték alapján azonban kedvezőtlenebbeknek mondhatóak
- árulta el a Nébih.
Komoly gondok nehezítik a magyar krumplitermesztők életét
A magas energiaárak mellett az emberi munkaerő hiánya is jelentősen hátráltatja a vetőburgonya-előállítókat Magyarországon, és jellemzően kevesen vállalkoznak vetőburgonya-előállításra, mert nagy szaktudásra van szükség ezen a területen. Étkezési burgonya-fronton sem jobb a helyzet, a fajták megismertetése ugyanis nagyon lassan halad az előállítók között, sokkal több rezisztens fajta ültetésére lenne szükség. Mindezek mellett a tárolási kapacitás, az öntözés, illetve a szervezett piac hiánya is jelentősen nehezíti az ágazat munkáját - hangsúlyozta a hatóság.
Mennyi az annyi?
Az infláció ezt a terméket sem kerülte el, ezért azt lehet mondani, hogy a burgonya ára nőtt, de ez inkább a kiskereskedelmi árra és nem a termelői árra vonatkozik - emelte ki a Nébih. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) szerint 2023 szeptember 17-én egy kilogramm burgonya 349,86 forint volt a kiskereskedelmi üzletláncokban, tavaly ugyanekkor pedig 394 forintért adták. Idén a legmagasabb ára a krumplinak június 18-án volt, akkor 461,50 forintba került egy kiló. Ugyanakkor az utóbbi öt évben a legdrágább 2021. június 27-én volt a burgonya, akkor 474 forint volt egy kilogramm a magyar boltokban.
