Óriási üzlet a kínai mézhamisítás
A gyártók, az európai partnereik és a csomagolóüzemek is busás hasznot tesznek el
Forró őszre számítanak az európai méhészek, a januári tüntetéssorozatot követően a nyár végén újabb, kiterjedtebb demonstrációhullám elindítását tervezik az ágazati szereplők, írta meg a Magyar Nemzet. Fulmer-Takács Ferenc, az Egyesület az Európai Méhekért nevű szervezet elnöke elmondta, hogy az Európa nagyvárosait érintő fő megmozduláshoz számos helyi szimpátiatüntetés is csatlakozik majd. A méhészek célja továbbra is az, hogy felhívják a figyelmet az ágazatot érintő legnagyobb nehézségre, a mézhamisításra, és elérjék, hogy az európai uniós döntéshozók végre megoldást találjanak.
Forronganak Európa méhészei: tüntetéshullám söpör végig a kontinensen
A főként Kínából érkező, szintetikus, laboratóriumokban előállított hamisítványok ellen évek óta próbálnak fellépni a méhészek. Fulmer-Takács Ferenc elmondása szerint eddig csak részeredményeket sikerült elérni, végleges megoldás még nem született. Ahogy az elnök fogalmazott, amint a méhészek fogást találnak az aktuális hamisítási módon, a kínai gyárak egy kis szünetet követően újabb módszerrel állnak elő. Fulmer-Takács Ferenc elmondta, néhány évvel ezelőtt sikerült megtisztítani a magyar piacot a hamisítványoktól, akkor laboratóriumi mérésekkel még ki tudták mutatni, mely termékek azok, amelyek nem valódi mézet tartalmaznak. A törekvésben az áruházláncok is partnerként működtek együtt a méhészekkel és a hatóságokkal, polcaikról pedig eltüntették a kétes eredetű árukat.
Az elmúlt öt évben jelentős fejlődésen ment át a kínai mézipar, ennek következtében például magyar akácmézet vagy spanyol narancsmézet is kínálnak a kínai exportőrök. Természetesen nem az történt, hogy a magyar méhészek egy kínai partneren keresztül adják el a mézet, csupán arról van szó, hogy a távol-keleti vegyészek tökéletesen le tudják másolni az adott termék paramétereit. A laborvizsgálatokkal pedig gyakorlatilag lehetetlen különbséget tenni az eredeti és a hamisított méz között, csupán az íze árulkodik az eredetéről.
Bár a Távol-Keletről érkező mézszállítmányok nagyobb része még mindig vállaltan kínaiként érkezik az európai kikötőkbe, az elmúlt egy-két évben elindult a burkolt export is. A kínai kereskedőnek csak egy uniós partnerre van szüksége ahhoz, hogy laboratóriumban előállított áruját európai eredetű, kiváló minőségű áruként tudja eljuttatni a nagy csomagolócégekhez. Ebben pedig óriási üzlet van. A gyárakban egy kilogrammnyi hamis mézet, a cukorszirup árától függően, 20-30 eurócentért állítanak elő, a termék az uniós piacokon már 5 eurós akác- vagy narancsmézként, esetleg 2-3 eurós virágmézként jelenik meg. A profit mértéke a drogkereskedeleméhez mérhető, ezért nem meglepő, ha a mézhamisítás felszámolásában nem sokan érdekeltek.
A nyereségnek ugyanakkor csak a kisebb része lesz Kínáé. Az uniós kikötőkbe jellemzően egy euró körüli kilónkénti áron érkeznek a szállítmányok, a többit a köztes szereplők, illetve a nagy európai csomagolócégek fölözik le.
Fulmer-Takács Ferenc szerint a Nagy István által beterjesztett javaslat rövid távon segítséget jelenthet az ágazatnak. A megemelt támogatások és a jelölési szabályok szigorítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a méhészek levegőhöz jussanak.
Nagy István: az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan
Fulmer-Takács Ferenc elmondta, hogy a jelölési rendszer rendbetételével a piac jelentős része megtisztulna, a vásárlók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy ami Kínából érkezik, az hamisítvány. Ha pedig nem lesz a polcokon egyetlen kínai méz sem, miközben több százezer tonna érkezik a kikötőkbe, akkor a hatóságoknak is fel fog majd tűnni a csalás, fogalmazott az elnök. Hosszabb távú megoldást pedig az jelenthet, ha a termelőknek sikerül közvetlenül elérniük a fogyasztókat. Ezt célozza annak a védjegynek a bevezetése is, amely teljes körű garanciát ad a vásárlóknak arra, hogy amit a kosarukba helyeznek, az biztosan közvetlenül a termelőktől származó, valódi méz.
- jelentette ki Fulmer-Takács Ferenc.
Az egyesület elnöke beszélt arról is, hogy az ágazat helyzetének rendezésében mindenki érdekelt, ugyanis méhészet nélkül nincs mézelő méh, méhek nélkül pedig az egész ökoszisztéma jövője kerül veszélybe.
