Évek óta kereslet van a nemzetközi mézpiacon, ám az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt még nagyobb terméskiesés várható a közeljövőben, mely a méz felvásárlási árának emelkedését is maga után vonja majd az Agrárszektor által megkérdezett szakember szerint. A magyar méhészetben azonban csak akkor jelentkezhetne kedvezően a felvásárlási ár emelkedése, ha az idei esztendő időjárása nem szab gátat a méztermelésnek, s lesz elegendő hozam exportra és hazai fogyasztásra egyaránt.
A korábban az Európai Unióba érkező kínai méz több mint felét Anglia vette meg, így a Brexit óta Ukrajna lett az egyébként félig önellátó unió legnagyobb mézbeszállítója - tudta meg az Agrárszektor Bross Pétertől. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agrárszektornak elmondta: a Brexit óta az unióba érkező kínai méz 40-45 ezer tonna egy évben, Ukrajnából viszont 50-60 ezer tonna méz érkezik.
Vegyes virágmézről, illetve repcéről és főleg napraforgóról beszélünk elsősorban, ami abból adódik, hogy Ukrajna az olajos magvak világpiacán is vezető szerepet tölt be. Ha az ukránok a háború következtében nem tudják elvetni a földjeiket, akkor az előbb említett mézmennyiség jó része is kieshet a jövőben. A háborút leszámítva is kereslet van az elmúlt két évben a piacon a természetes virágmézre. Fontos a természetes szó, mert Kína továbbra is bizonytalan eredetű és minőségű mézet szállít. Kína el tudná látni az egész uniót mézzel, ám sok nyugat-európai üzletlánc szerződésben tiltja a beszállítóinak, hogy kínai mézet hozzanak be. Az unió egyébként a legnagyobb mézfelvásárló a világpiacon, az Egyesült Államok csupán a második ezen a téren
- magyarázta a szakember.
Bross Péter szerint az elmúlt időben tapasztalt ármozgás is beszédes, illetve kérdéseket vet fel. Mint mondta, az elmúlt két évben a virágmézek ára emelkedett a világpiacon, a Kínából érkező mézek esetében azonban ez nem igazán történt meg, csupán a szállítási költség nőtt. Ha a háború elhúzódása révén Ukrajna nem tud mézet szállítani, akkor a virágméz felvásárlási ára emelkedni fog az OMME elnökének elmondása szerint. A magyar és az európai uniós méhészek hosszú évek óta azt tapasztalják, hogy a méz ára más élelmiszer-alapanyagokhoz hasonlóan szinte nem mozdult, illetve a bekövetkezett árváltozások a forint gyengülésének voltak betudhatók. Most egy kivételes időszak jöhet, amikor a virágméz felvásárlási ára emelkedni fog. Akár 30 százalékos áremelkedés is várható a felvásárlási áraknál, ami vélhetően a fogyasztói árakba is begyűrűzik majd. Az elmúlt években a méhészek kiadásai nőttek, a termésmennyiségük csökkent, azaz szűkült a méhészek nyereségessége. Nem véletlen, hogy az elmúlt három évben a méhészeti ágazat soha nem látott mértékű támogatáshoz jutott, mert gazdasági alapon egyre reménytelenebb a méhészek helyzete Bross Péter szerint. A magyar méhészeknek azonban csak akkor kedvezhet a felvásárlási ár emelkedése, ha a korábbi évekkel ellentétben az időjárás nem szab gátat az idén a méztermelésnek. A várható áremelkedés borítékolt, termésmennyiségtől függetlenül megtörténik majd, még csúcstermés esetén is így lesz. Magyarország mézből exportorientált, az itthon megtermelt méz termésmennyiségtől függően 50-80 százalékban exportra megy. Minél nagyobb a méztermés, annál többet exportálunk, az itthon elfogyasztott évenkénti 10 ezer tonna méz piaca stabilnak mondható.
Méztermelés Kárpátalján
Bross Péter az Agrárszektornak azt is elmondta: Kárpátalja kevésbé jelentős méztermelés szempontjából, kevésbé vannak hozzá megfelelő termőterületek. A háború által jobban érintett területeken, főleg Ukrajna keleti részén termelnek sok mézet. Korábban a kárpátaljai méhészek jó ideig abból éltek, hogy méheket neveltek az orosz méhészek számára, hiszen Oroszországban jó területek vannak méhészeti szempontokból. A hosszú telek miatt azonban nem tudnak átteleltetni az ottani a méhészek, ezért tavasszal családokat vásároltak a kárpátaljai szakemberektől - tudtuk meg az országos egyesület elnökétől. A kialakult politikai helyzet következtében mára ez a piac is eltűnt.
A szakembertől azt is megtudtuk: az idei téli méhcsalád-veszteség átlag feletti képet fest országos szinten, megközelíti a 20 százalékot. Ez azt jelenti, hogy 200-300 ezer méhcsalád pusztult el a tél alatt. A szakember úgy véli: az utolsó pillanatban érkezett tavaszi csapadék megmentette a repcét, ami az első olyan szántóföldi növény, ami elvehető mézmennyiséget ad. Azonban hidegebb idő van, mint kellene.
Hűvös időben a növény nem ad nektárt, a méhek sem repülnek ki, így már most azt lehet mondani, hogy átlag alatti méztermés várható a repcéből. Az akácot sem érte egyelőre fagykár, ami ígéretes az idei munkához
- tette hozzá Bross Péter.
Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke szerint kedvezően alakul az időjárás a repce esetében, a méhek hordják a nektárt, legalábbis Somogy megye azon részén így van, ahol ők maguk tevékenykednek. A szakember úgy véli: a várhatóan kieső ukrán méz miatt az európai kereskedőknek a magyar és más uniós országok által termelt mézzel kell tervezniük. Azt reméli, hogy nem kínai mézzel próbálják majd meg pótolni a hiányt, mert azt a méhész társadalom sem nézné jó szemmel.
Az előbbiek miatt gondoljuk azt, illetve reménykedünk abban, hogy emelkednek majd a felvásárlási árak. Elfogadható termésre számítunk repcéből és akácból az idén. A mögöttünk álló gyenge éveket próbáljuk meg helyrehozni a mostani esztendőben. Tavaly részben az infláció, részben pedig a csekély mézhozam miatt kellett árat emelnünk, az elmúlt évben 2500 és 3500 forint között alakult az akácméz termelői ára, vagyis ennyiért adták a fogyasztóknak. Abban reménykedünk, hogy az idén megközelíthetjük az áruházi árat, ami most már 4000 forint felett van az akácméz esetében. Ideális lenne, ha a termelők megkapnák a mézért a 4000 forintot az akácméz esetében, s a körülbelül 3000 forintot az egyéb vegyes mézek esetében. Ennél jobban nem fogunk árat emelni, ezt viszont kénytelenek vagyunk meglépni, mert a megélhetésünk függ tőle. Ha mondjuk 4000 forint lenne a fogyasztói ár, akkor a méhész nem adja majd oda az általa termelt mézet 2000 forintért a felvásárlónak, hiszen akkor már neki is megéri üvegenként közvetlenül a vásárlónak értékesíteni. Örvendetes, hogy terjed ez a tendencia. A tavalyi tragikus év sok méhészt rászoktatott arra, hogy hordó helyett üvegekben értékesítsen, mert kevés volt a méz, és azt nem akarta kevés pénzért odaadni a kereskedőknek
- tájékoztatott Mészáros János.
Címlapkép forrása: Getty Images