Feltámadhat tetszhalott állapotából a magyar gyógynövényipar, legalábbis több erre utaló jel tapasztalható. Újra megalakult például a Nemzeti Agrárkamara gyógynövény alosztálya, ami célként tűzte ki a magyar gyógynövény ágazat újrapozícionálását, írta meg a HelloVidék. A kamara gyógynövény alosztálya szerint a vadon termő gyógynövények gyűjtése tipikusan az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának kiegészítő, illetve sok esetben egyetlen jövedelemforrása, a makrokörnyezet és az ágazat átalakulása miatt azonban a jövőben nagy változtatásra van szükség. Jelenleg a gyógynövény-kibocsátás 60-70%-át adja a gyűjtés a termesztéssel szemben, ami ilyen szinten hosszú távon nem fenntartható. A döntéshozók azt akarják elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény, vagyis elengedhetetlen a megfelelő biológiai potenciállal rendelkező vadon termő fajták a termesztésbe való vonása. Szintén szükséges lenne emellett a korszerű, speciális és jól működő technológiák alkalmazása is, amelyek nélkül nem beszélhetünk sem hatékonyságról, sem versenyképességről.
Magyarországon manapság 20-25 ezer embert foglalkoztat a gyógynövényágazat, az elsődleges feldolgozását végző 20-25 üzemben pedig nagyjából kétezer ember dolgozik. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán 50-100 vállalkozás működik. Mint minden ágazatnak, természetesen ennek is megvannak a maga nehézségei, például itt is komoly problémákat okoz a munkaerőhiány. Míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyógynövénygyűjtésben, ezzel mára csupán pár tízezren foglalkoznak.
A begyűjtött vadon termő gyógynövények mennyisége ezért (is) folyamatosan csökken. A termesztés és további feldolgozás ugyancsak jelentős kézimunkaerő-igénnyel jár, a munkaerőhiány mára a termesztésben is komoly gondokat okoz. Az sem segít az ágazat prosperálásán, hogy országszerte folyamatosan zsugorodik a gyűjtés céljából szabadon bejárható területek nagysága. Magyarországon a vadon termő gyógynövények gyűjtéséhez nem kell hatósági engedély, a nemzeti parkokban való gyűjtés és a magán-, állami területek szabad "bejárhatósága" azonban engedélyhez kötött. A termesztőterületek kiterjedését illetően szintén csökkenő a tendencia a becslések alapján. A múltbeli becslésekkel összevetve látható a csökkenés nagyságrendje: a '90-es években még mintegy 35-40 ezer hektáros volt a termőterület, manapság már vagy 10 ezer hektárral kevesebb.
Cikkében a HelloVidék kitér arra, hogy az ágazati szereplők tavaly, az év végéhez közeledve elkészítették azt a stratégiát, amitől a teljes megújulást várják. A tervezet az összes szegmens, (gyűjtés, termesztés, feldolgozás) problématérképét, fejlesztési lehetőségeit tartalmazza. A megfogalmazott célok közé került a komplex üzemfejlesztés mellett a termeléshez kötött támogatások és az ágazati promóciós lehetőségek is, 2030-ig vázolva fel intézkedéseket. A stratégia első lépése a nem megfelelőnek ítélt jogszabályok módosítása. Az ágazatot képviselő Gyógynövény Szövetség és Terméktanács az Agrárminisztériummal együtt dolgozik a versenyképesség fejlesztésén. Mint mondták, a megfelelő technológiai szint eléréséhez nélkülözhetetlen az állami segítség, csak így tud talpra állni az ágazat. Ami a támogatást illeti, a szaktárca a Vidékfejlesztési Programban gyógynövény-telepítések előmozdítására hárommilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett, 2017-től pedig lehetővé vált bizonyos zöldségként szereplő fűszernövényeknél a termeléshez kötött támogatás igénylése. Remélhetőleg a Közös Agrárpolitika következő ciklusa további eszközöket és forrásokat biztosít majd a gyógynövényágazat továbbfejlesztésére.
