Az agroökológia, mint társadalmi és politikai mozgalom azt célozza, hogy az emberek, közösségek és a társadalmak miképpen tudnak hozzájárulni egy fenntartható, tisztességes élelmiszer modell kiépítéséhez azon keresztül, hogy mit vásárolnak, de azáltal is, hogy miképpen szerzik be az élelmet, illetve annak elosztását miképpen szervezik meg. A szemlélet minél szélesebb körű elterjesztésében - meglepő módon - az önkormányzatoknak lehet nagyon fontos szerepe. Az agroökológia mára ugyanis egy olyan nemzetközi mozgalom, amiben számos önkormányzat vesz részt a világ minden táján a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Ahogy a HelloVidék megírta, a téma Magyarországon is egyre aktuálisabb, tavaly novemberben a magyar főváros egy kétnapos nemzetközi konferenciának adott otthont, ahol arra keresték a választ, hogyan lehetne a mezőgazdasági ágazat szereplőit az innovatív mezőgazdasági gyakorlatok felé terelni. A tanácskozáson Cécile Claveirole, a France Nature Environnement agrárhálózat vezetője, a téma egyik elismert szakértője az agroökológiai átmenet kihívásait térképezte fel, és az önkormányzatok agroökológiai átállásban betöltött szerepéről tartott előadást. Szerinte az agroökológiának, mint az EU egyik fontos céljának, a társadalmi haszna mellett kiemelkedő szerepe lehet a globális felmelegedés elleni küzdelemben is. Cécile Claveirole úgy vélte, az agroökológia elősegíti a talaj termőképességét, növeli a gazdaságok agronómiai hozamát, csökkentheti költségeiket, ezáltal növeli függetlenségüket és stabilitásukat. Javíthatja a gazdálkodók és a munkavállalók életkörülményeit is, és szerepet játszhat abban is, hogy felértékelődjön a vidéki, agrár szakmák értéke, illetve segíthet további munkahelyek teremtésében és a vidéki kivándorlás megfékezésében is.

Az agroökológia a környezeti szempontból fenntartható, igazságos, szolidáris mezőgazdasági termelési rendszerek létrehozására irányul. A gazdálkodást az ökológiai elvek szerint, a természetes rendszerek mintáját követve szervezi. Központi szerepet kap a talajélet javítása, a tájfajták, őshonos fajták használata, a biológiai változatosság növelése, a műtrágyák, vegyszerek elhagyása. Az értékesítésben törekszik arra, hogy a termelő és a fogyasztó lehetőleg közvetlenül találkozhasson vagy nagyon kevés közvetítőn menjen keresztül az áru, így a haszon minél nagyobb része maradjon a termelőnél. Az agroökológia a helyi gazdaságból származó beszerzést részesíti előnyben a globális ellátórendszerek helyett. Az agroökológia a helyi tudásra is épít, ezzel felszínre hozza a táji értékeket, elfeledett helyi gyümölcs, zöldség, állatfajtákat hozhat újra divatba, ami akár a helyi gazdaság új motorja is lehet.

 - hívja fel a figyelmet Kajner Péter, a WWF Magyarország szakértője.

Kajner Péter szerint az önkormányzatoknak számos eszköze van az agroökológiai rendszerek fejlődését segíteni, így például hozhatnak olyan településrendezési szabályokat, mellyel a helyi gazdálkodók számára kedvező feltételeket biztosítanak. De a helyi környezetvédelem, területhasználat szabályozási lehetőségeit használva előnyt is biztosíthatnak a környezetkímélő tájhasználatot folytató gazdálkodóknak, valamint elősegíthetik termelői piacok, helyi termék boltok, bevásárlóközösségek indítását, működését azzal, hogy kedvezményesen vagy ingyen helyet biztosítanak ezek számára.

Az agroökológia segíthet abban is, hogy a települések megvalósítsák az élelmiszer-önrendelkezést, hogy a közösségek maguk dönthessenek arról, honnan szerzik be élelmiszereiket. Így a közétkeztetésben, például az iskolai vagy önkormányzati menzákon előnyben részesíthetik a helyi, egészséges, környezetkímélő termékeket előállító termelőket. Amennyiben van saját területe az önkormányzatnak, saját közkonyhái, illetve a helyi rászorulók számára is termelhet élelmiszert, őket bevonhatja a termelésbe. Ezzel egyszerre csökkentheti saját kiadásait, segíthet a szegény embereken, jobb minőségű, egészségesebb élelmiszereket biztosíthat a helyieknek, és maga is tehet a helyi természeti erőforrások megőrzéséért.

Manapság egyre több fogyasztó szeretné biztosan tudni, pontosan honnan származik az az étel, alapanyag, ami a tányérjára kerül. A WWF Magyarország szakértője szerint az agroökológia átláthatóbb rendszereket tud létrehozni, melyekben a fogyasztó könnyebben meggyőződhet arról, hogy egészséges terméket fogyaszt. A bevásárlóközösségek, piacok megteremthetik a gazda és a vásárló közvetlen kapcsolatát, bizalmat épít köztük. Az egészséges, finom, környezetkímélő élelmiszerek fogyasztása mellett a helyi közösséget is erősíthetik az agroökológiai rendszerek.

- tette hozzá Kajner Péter.

A HelloVidék, cikke végén sorra vette a sikeres magyar agroökológiai kezdeményezéseket, így Rozsály, Panyola, Tunyogmatolcs településeket, a mostanra már csak Sajtfaluként ismert Magyardombegyházát, vagy a hernádszentandrási Bioszentandrás biogazdaságot, és végül, de nem utolsósorban Kóspallagot, amelynek polgármestere, Plachi Attila négy pontban fogalmazta meg, mit tehet egy önkormányzat az agroökológiai szemlélet helyi elterjedéséért: 1. tájékozódás és tájékoztatás, 2 élethosszig tartó tanulás, 3. gyakorlati segítségnyújtás, 4. vagyoni helyzetből adódó segítségnyújtás.