Krisna-völgy közössége több mint harminc éve döntött úgy, hogy saját maguk tervezik meg a jövőbe vezető útjukat. Alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, tagjai aktívan együttműködésbe kezdtek, majd fenntartható módon ötvözték a hagyományokat és az innovációt, hogy ennek mentén szervezzék meg az önfenntartó folyamatokat.
Nem önellátó öko-közösségként indultunk, hanem inkább egy olyan, nyugodt közösséget szerettünk volna létrehozni, amelyről a szentírások szólnak. Az önellátás azt jelenti, hogy meg tudom termelni, amire szükségem van, míg a fenntarthatóság azt, hogy képes vagyok megszerezni ezeket a dolgokat. A Krisna-völgyben az utóbbi megközelítést követjük, de szép lassan, pontról-pontra haladunk az önellátás felé. Fontosnak tartom a hálózatokat, mert ezek segítségével nagyobb mértékben tudunk önellátók lenni. Magyarországon jelenleg két ökofalu működik: a Krisna-völgy és Visnyeszéplak, ahol a közösségek vallási alapon szerveződnek és a lelki célok kerülnek előtérbe, nem az anyagi gyarapodás. Létfontosságú számunkra az egyensúly megőrzése. Szeretnénk átadni azt a megszerzett tudást, amivel boldogan és megfelelő életminőségben lehet élni anélkül, hogy az anyagi javakat hajszolnánk. A bennünk rejlő tudás évtizedes tapasztalatokon alapul, amit szívesen megosztunk másokkal, hogy ők is profitálhassanak belőle
– mondta a Krisna-völgyi búcsú második napján Hosszú Zoltán (Rádhá Krisna Dász) egyházelnök, aki a Krisna-közösség egyik vezetője is. Nem kétséges, hogy Krisna-völgy hazánk egyik legfenntarthatóbb települése a maga 1,4 hektáros ökológiai lábnyomával. Biztosítja közössége számára a lakhatást és az oktatást, a víz- és élelmiszerellátást, az egészségügyi ellátást és nemrég nyitott az ökofalu határában egy textilműhely, ahol valamennyi munkafolyamatot kézben tartják a kendermag elvetésétől a kész ruháig. Az illemhelyeknél feliratok hirdetik, hogy gyűjtött esővizet használnak, a szennyvizet nádgyökérzónás rendszerrel tisztítják, kémiai anyagok hozzáadása nélkül. Krisna-völgy vízellátását az itt épült házak kútjai biztosítják, amit egy közös, 330 méter mélységű kút egészít ki. Az áramellátáshoz napelemeket szereltek fel és ez elegendőnek is bizonyul.
Tavaly ünnepeltük a Krisna-völgy fennállásának harmincadik évfordulóját és ez idő alatt hatalmas utat tettünk meg. Izgalmas belegondolni, hogy olyan fiatalok indították el ezt a közösséget, akiknek akkoriban kevés fogalmuk volt arról, hogy például mi az az állattartás, hogyan kell használni például a kapát. Néhány száz hektáros, erodálódott talajú területtel indultunk, de ma már 320 hektáron gazdálkodunk, és Közép-Európa legnagyobb és legnépesebb ökofalujává váltunk. Olyan eredményeket mutathatunk fel, amelyek miatt sokan jönnek hozzánk tanulni. Külön büszkeségünk az egyetlen európai működőképes járgányház, ahol ökrök „termelik” az energiát, amelynek segítségével különféle gépeket tudunk meghajtani, mint például a fűrészt vagy a malmot. A technológiáink nagy része fenntartható, miközben olyan hagyományos eszközöket és módszereket is használunk, amelyek az országban máshol már sehol sem találhatók meg. Felvásároltuk az utolsó darabokat az olyan eszközökből, mint a talajzáró, a direktvetőgép, a lovas trágyaszóró, a kombinátor, a rögtörő, az ágyeke, a kultivátor vagy a kévekötő aratógép
- sorolta Szilaj Péterné (Gandharvika préma Dászi), a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője. Krisna-völgyben jelenleg több mint hatvan jószág – tehén és ökör – él és ezek az állatok alapvető szerepet játszanak az életükben. Az ökröket mezőgazdasági munkára és áruszállításra használják, a teheneket a tejük miatt tartják, amiből vaj, sajt, joghurt, túró, illetve tisztított vaj készül – és a völgyben kizárólag az itt készült tejtermékeket fogyasztják. A hinduizmus követőinként a tehenek számukra szent állatok. Tehénvédelmi Központjuk egyedülálló Magyarországon, de Európában is példaértékű, hiszen élethosszig tartó gondoskodást biztosít az állatoknak. A kiöregedett egyedek számára „nyugdíjas otthont” alakítottak ki, és saját tehéntemetőt is fenntartanak. Fontos megjegyezni, hogy a Krisna-völgyben élők lakto-vegetáriánusok, tehát tejet és tejtermékeket fogyasztanak, de az ételeikben nincs hús, hal és tojás. Ezt mi is letesztelhettük a Búcsú idejére kialakított étteremsátorban, ahol a menü szezonális, vegyszermentes Krisna-völgyi zöldségek és gabonafélék felhasználásával készült tele valódi vitaminokkal és ásványi anyagokkal.
A kertészetben a talajművelésünk a természet mintájára épül, tehát nem használunk vegyszereket, nem ásunk és nem szántunk, a talaj takarása érdekében sűrűn ültetjük a növényeket, élő gyökereket tartunk a földben és minél nagyobb változatosságot próbálunk teremteni. A területünket egyre bővítjük, a fóliasátrak is gyarapodnak. Évről-évre jobb a termés, de azért nagy a függésünk az időjárástól is. Az idei nyár kedvez például a trópusi karélának (balzsamkörte), ami egy egyenlítői növény, de a tökfélék is csodálatosan növekednek. A kánikula miatt a padlizsán és paradicsom azonban kicsit bajban van. Ebben az évben kiemelt célunk a komposztot fejleszteni, amibe ásvány trágya is kerül, amivel egyfajta „szuper komposztot” érhetünk el. Fontos az aktív szerves anyag utánpótlás biztosítása, most megcélozzuk a még jobb ellenálló képességgel rendelkező bioszén komposztálást is. Mi úgy gondoljuk, hogy a talaj egészége egészséges növényt és egészséges embert is teremt, ezt tartjuk szem előtt a munkánk során
- emelte ki Antal Balázs (Bálamódaka Dász), a Krisna-völgy főkertésze.
Ahogy a völgyben megfogalmazták: „termeld meg a saját ennivalód, mert akkor mindig lesz”. Mindez egyfajta „mentségvár” lehet a folyamatosan dráguló élelmiszerárak forgatagában. Krisna-völgyben évente körülbelül 8-12 tonna zöldséget és 2-3 tonna gyümölcsöt termelnek, de gabonafélékből is kikerül mintegy 20-30 tonna termés. A főkertész tanácsa szerint érdemes a kertészkedést kicsiben kezdeni és fokozatosan felépíteni, miközben képezzük magunkat és folyamatosan tanulunk a témáról. A legjobb hír viszont az, hogy hazánkban minden adott az önellátáshoz, ráadásul a lokális ellátás egészségesebb is.
A Krisna-völgyi Búcsú 1996 (a templom beavatása) óta a Krisna-tudatú hívők egyik legnagyobb és legszínesebb eseménye, amikor szó szerint minden ajtót kitárnak és bárki betekinthet az életükbe. Nem csupán vallási ünnep, hanem kulturális fesztivál is, amely lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy megismerjék a völgy életét, kultúráját, spirituális értékeit, a fenntartható gazdálkodás módszereit, a biogazdálkodási technikákat, a tehenészetet és a kézműves műhelyeket, ahol a helyi lakosok saját maguk által készített termékeket állítanak elő. A Búcsú elsődleges célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket, és az ökofaluban élők megmutassák, hogyan lehet harmóniában élni a természettel és egymással.