Egy kis reménység a Földnek: újra termővé tehetőek a meddő területek

Egy kis reménység a Földnek: újra termővé tehetőek a meddő területek

agrarszektor.hu
A mezőgazdaság mindig is a gazdaság és a társadalom fontos része volt Spanyolországban és Portugáliában, de az elmúlt évtizedek során a bányászatnak és a nagyméretű gazdálkodásnak köszönhetően a vidék bizonyos részei borzalmas állapotba kerültek. De most ezek a leromlott állapotú területek egy európai projekt keretén belül esélyt kaptak az újjáéledésre.

Egy tudósokból és szakemberekből álló csoport ugyanis azon kezdett dolgozni, hogy organikus komposzt és emberkéz alkotta műtalajok, úgynevezett technosolok segítségével ezek a halott földek újra életre keljenek és termőképessé váljanak, írta meg az Euronews. A projekt a Res2ValHUM néven fut, és három portugál város (Braga, Guimarães és Porto), valamint négy spanyol település (Santiago de Compostelát, Ourense, Touro és A Coruña) együttműködése alkotja. A kezdeményezésnek ezen kívül van hét másik partnere is, két egyetemi laboratórium és öt technológiai cég, amelyek technosolokra, azaz műtalajokra, valamint organikus komposzt előállítására szakosodtak. A projekt teljes költségvetése 2,1 millió euró, vagyis több mint 710 millió forint. Ebből összesen 1,58 millió euro, azaz több mint 530 millió forint az Európai Kohéziós Alapból származik.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

A Res2ValHUM egyik sikeres átalakítási projektje a régi Mina de Touro, ami korábban egy elhagyatott rézbánya volt Spanyolországban. Húsz éve semmi nem nőtt itt, most viszont ismét fákat, madarakat és hüllőket láthatunk a területen, mi több, az organikus hulladékgazdálkodás is elindult a környéken. Felipe Macías Vázquez, a Santiago de Compostela-i Egyetem professzor emeritusa elmondta, hogy a projekt előtt ez a környék teljesen halott volt.

Egy fűszál sem nőtt itt. Ami füvet most itt láthatunk, az a technosolnak köszönhető. Ugyanis azt akartuk, hogy itt ismét élet legyen. Vadvilág, növényzet, termékeny erdő. Sikerrel jártunk

- mondta Felipe Macías Vázquez.

A Santiago de Compostela-i Egyetem kutatói a különféle komposztfajtákat vizsgálják, mint például a szerves növényi maradványokat, a háztartási hulladékot, valamint a különféle trágyákat és az algákat. Kielemzik az összetevőik kémiai tulajdonságait, valamint azt a képességüket, hogy reakcióba lépjenek a különféle talajtípusokkal. Sarah Fiol López, a Santiago de Compostela-i Egyetem munkatársa és a Res2ValHUM koordinátora elmondta, hogy az a komposzt képes kivonni az alkotóelemeiből a hozzáadott értékeket.

Ha csak azokat az algákat nézzük, amelyek a tengerparton találhatóak. Csak hevernek ott, kihasználatlanul, de mi most adtunk nekik egy második célt

 - mondta Sarah Fiol López.

A kutatók megosztják egymás, és a projekt többi partnere között az eredményeiket. Így például megkapja őket a Lipor nevű, portugál hulladékgazdálkodási cég, amely évente 60 ezer tonna biohulladékot kap, amelyből néhány hét leforgása alatt organikus komposztot állít elő, évi 12 ezer tonnányi mennyiségben. Susanna Lopes, a Lipor környezetmérnöke elmondta, hogy a hozzájuk hasonló üzemek teszik lehetővé, hogy a hulladékból ki lehet nyerni a szerves anyagokat, és visszajuttatni azokat a talajba. A környezetmérnök elmondta, hogy a komposzt egy nagyon fontos és hatékony szén-dioxid-elnyelő.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?