A hosszú távú költségvetési javaslat kiemeli, hogy a Trump-kormányzat eddig nagylelkűen segítette a gazdákat a piaci zavarok elviselésében (amit saját maga okozott). Az amerikai farmereket különösen sújtotta a Kínával folytatott vámháború, de ezen a téren legalább 28 milliárd dolláros extra támogatással és új kereskedelmi megállapodásokkal javítani tudott Trump.
A költségvetési javaslat kiemeli, hogy 5,7 milliárd dollárt fizettek ki természeti károkra is. Ne feledjük, 2019 olyan hóviharral és áradásokkal járt az USA-ban, ami megfosztotta az országot a potenciális szójatermés ötödétől. A klímaváltozás azonban nem létezik az elnök fogalmai szerint, talán ez lehet az oka annak - azon túl, hogy az agrárbüdzsét nagyon leterheli -, hogy éppen a növénybiztosítások téren tervezi a legnagyobb megszorításokat.
Az Egyesült Államok jelenleg a farmerek termésbiztosítási díjainak kb. 62% -át állja (hasonlóan ahhoz, ahogy nálunk is történik). Az új költségvetési törvény szerint viszont már csak a biztosítási díj 48%-ához járulna hozzá az állam. A díjtámogatások csökkentése a becslések szerint 2030-ig 36 milliárd dollárt takarítana meg a költségvetésnek.
"Megmagyarázhatatlan, hogy miért éppen ezt a fontos kockázatkezelési eszközt éri most az elvonás" - panaszkodott a terv miatt többek között az Amerikai Növénybiztosítók Szövetsége, emeli ki a farms.com.
Az amerikai kormányzat most foglalkozik azzal a problémával is, hogy az állami kárenyhítés és a növénybiztosítók által kifizett kártérítés együttes igénybevétele ne ereményezzen több bevételt a gazdának, mint amekkora maga a kár volt.
A költségvetési javaslatban egy támogatási plafont is meghúztak: az 500.000 dollár (155 millió forint) bruttó jövedelemnél többel rendelkező gazdaságok számára teljesen be kell szüntetni a költségvetési támogatásokat. "Nehéz megindokolni az adófizetőknek, hogy miért kellene a kormánynak segítséget nyújtania a fél millió dollárnál többet kereső nagygazdaságok számára" - áll az amerikai költségvetés indoklásában. "Ez aláásná a mezőgazdasági programok hitelességét és célját."
Ez az érvelés Európában már régóta ismerős, ezen az alapon szűkül minden új uniós költségvetési ciklusban a mezőgazdaságra fordítható összeg. EU-s csatlakozásunkkor a Közös Agrárpolitika (KAP) még a büdzsé 44 százalékát tette ki, a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusban viszont már a 30 százalékát sem éri el. Indok: a társadalom közpénzért közszolgáltatást vár el, a jövedelemtámogatás nem elfogadható a számára. Ugyanakkor az EU egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klímaváltozás pénzügyi kezelésére, beleértve a technológia alkalmazkodás támogatását is.
Az amerikai agrárköltségvetés egyik pontja azonban feltűnően nagy ugrást tartalmaz: agrárkutatásra 2021-ben 600 millió dollárt fordítanak, ami 175 millió dollárral több a 2020-ra előírt szintnél. Prioritásként a mesterséges intelligenciával kapcsolatos mezőgazdasági kutatásokat jelölték meg. Továbbá 1,3 milliárd dollárt fordítanak olyan programokra, amelyek a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni védekezést szolgálják.