Így permeteznek drónnal a Sauska Borászatban - Itt vannak az első tapasztalatok!

Így permeteznek drónnal a Sauska Borászatban - Itt vannak az első tapasztalatok!

agrarszektor.hu
Kedden elkezdődött a precíziós gazdálkodás témakörét körüljáró, legnagyobb hazai konferencia, a PREGA. Ebben a cikkben a sokakat érdeklő drónos permetezésre térünk ki. A Sauska Borászatban azzal kísérleteztek, hogy milyen magasságban repülve, mekkora cseppmérettel érhetik el a legjobb fedettséget. A szántón szerzett tapasztalatoktól nagyon eltérő eredményeket kaptak.

Noha még mindig engedélyezési problémákkal küzd a drónos növényvédelem, egyre élénkebben foglalkoztatja a szakmát, hiszen a segítségével éjjel-nappal, nehezen megközelíthető táblarészeken és minimális emberi közreműködéssel lehetne kijuttatni a permetszert.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény gyakorlati szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

A keddi PREGA Gyümölcs- és Szőlőtermesztési szekciójában Török Gyula (Agrobot Kft.) és Czemiczki István (Sauska Borászat) beszélt arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a témában. Az Agrobot Kft. az összes permetezésre alkalmas drónt tesztelte, végül egy uniós engedéllyel rendelkező, francia gyártó légijárművére esett a választásuk azzal a feltétellel, hogy néhány egyedi módosítást is elvégznek rajta. A cél a minél kisebb és homogénebb cseppméret elérése volt. A földi, hidraulikus gépekkel ugyanis nemcsak nagyobbak, de heterogénebbek is a cseppek, így egy részük elsodródik, míg más részük kisebb fedettséget ér el.

Török Gyula: A cseppképzés minőségére összpontosítottunk (Fotó: szerző)

Kiderült, hogy míg a földi gépekkel 200-250 literes lémennyiséggel dolgozunk, addig a drón szántón nem használ el többet, mint 8-15 litert, szőlőben pedig 20-40 liter a hatékony fedés feltétele.

A szántón 10 liter lémennyiséggel dolgozva 50 százalékos szermegtakarítást tudtunk elérni, míg szőlőben 30 literrel dolgozva 30 százalékosat"

 - jegyezte meg Török Gyula. Vagyis vízben és vegyszerben is jelentős a megtakarítás. A másik lényeges különbség a fedettségben és ebből következően a gyors hatáskifejtésben mutatkozott meg. A kukorica gyomirtása után a drónos táblarészen már az 5. napon száradni kezdett a sorközök növényzete, míg földi géppel permetezve ez csak a 12. napon következett be. A végeredmény ugyanaz volt, de sokszor nem mindegy, hogy milyen gyorsan fejti ki hatását a szer.

Czemiczki István: Meglepő magasságból is hatékony (Fotó: szerző)

A szőlőben értelemszerűen lassabban és több lével kell dolgozni ahhoz, hogy a szellősre ápolt sorokban a gép rotorjai bekeverjék a megfelelő mennyiségű hatóanyagot a levelek közé.

Gyula folyton azon aggódott, nehogy a drón túl alacsony szállva megsérüljön, én meg azért izgultam, hogy nincs-e túl magasan a gép a hatékony növényvédelemhez. Végül sok-sok tesztelést követően kiderült, hogy kicsivel a kezelendő sor mellett repülve a rotorszél 2 méteres magasságból fújja be a legjobban a vegyszert az állományba"

 - mesélte a Sauska Borászat szakembere. Megjelölve a cseppeket összehasonlító kísérleteket végeztek a földi hidraulikus és a háti motoros gépekkel is, és a drónos munkának volt a legjobb eredménye, a második helyen a földi, magajáró gépek végeztek.

Ilyen munkaminőség mellett a drón területteljesítménye szántón óránként  6 hektárnak bizonyult, míg szőlőben óánként 1-2 hektár növényvédelmét lehetett elvégezni vele. A gép munkáját egy okostelefonról lehet irányítani, a drón hazai szervizelése pedig máris megoldott - számolt be róla a Agrobot Kft. képviselője.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?