A dróntechnológia gazdaságokba történő integrálása és lehetséges megtérülése kapcsán Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezető-helyettese a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián elmondta, hogy a cégük egy spanyol partnere már évek óta használja ezeket a gépeket, és azóta mintegy 56%-kal csökkentette a költségeit. A szakember elmondta, hogy a mezőgazdaságban a dróntechnológia két csoportba osztható: a monitoring és a permetező drónok körére. Az előbbiek azért fontosak, mert olyan szenzorokat lehet integrálni rájuk, amelyek segítségével rengeteg információt szerezhet a gazdálkodó. Ezeket az információkat fotogrammetriai szoftverekkel lehet feldolgozni, és az így kapott fájlokat már a permetező drónokkal, gépekkel is fel lehet használni - ismertette az cég ügyvezető-helyettese, aki beszélt arról is, hogy a monitoring drónokkal a rájuk szerelt hasznos teher, avagy technológia függvényében lehet információkat gyűjteni.

Megkülönböztetjük az RGB kamerákat, amelyek a szabad szemmel is látható tartományban készítenek felvételeket, az infravörös tartományban fényképező multispektrális kamerákat és hőkamerákat is, amelyeket elsődlegesen a vadgazdálkodásban szoktak használni

- mondta el Keczer Máté.

A szakember kitért arra is, hogy a drónok a műholdakkal szemben sokkal pontosabb felvételeket tudnak készíteni. Keczer Máté példaként felhozta, hogy egy 100 méteres magasságban repülő drón egy 26 hektáros területet képes akár 15 perc alatt is feltérképezni. A drónok által készített felvételekkel megállapítható a vadkár, beazonosíthatóak a vadállatok, a növények állapota és egyéb információk is. Keczer Máté kitért arra is, hogy manapság bárki megtanulhat drónt reptetni, de ahhoz, hogy valaki meg tudjon tervezni egy repülést, és azt biztonságosan kivitelezze is, már speciális, többnapos képzések szükségesek. A drónos permetezésnél azonban nagyon fontos, hogy csak minősített eszközökkel, permetező drónokra engedélyezett növényvédő szerekkel lehet ilyen tevékenységet végezni. A drónos növényvédelem előnyeinél Keczer Máté azt emelte ki, hogy a növénymagasság és a terepviszonyok nem jelentenek akadályt, nincs taposási kár és a vízre vonatkoztatva magas a folyadékmegtakarítás. A szakember végezetül elmondta, hogy amíg egy szántóföldi gép használata során az összköltség átlagosan 41 ezer forint hektáronként, ez a permetező drónoknál mintegy 21,8 ezer forintot tesz ki. Már 500 hektár lepermetezésével megtérülhet az európai piacon kapható legnagyobb drón is - mondta Keczer Máté.

Milyen volt a 2023-as év a dróntechnológia és a drónok szempontjából?

Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi szakértője elmondta, hogy a 2022-es évben még nem volt engedélyezett készítmény a permetező drónok számára, ez a probléma azonban mostanra már elhárult. A szakember szerint ugyanakkor nehéz megítélni, milyen volt az idei év, hiszen a növényvédelem szempontjából még nem teljes az alkalmazható szerek listája. Balázs Viktor szerint a magyar termelők látják a drónokban rejlő lehetőséget, de a fals információkat terjesztő hirdetések és a túlzó kijuttatási ígéretek hatására attól lehet tartani, hogy az ágazat szereplői idő előtt ki fognak ábrándulni a drónozásból.

Éppen ezért van szükség arra, hogy a szakmai szervezetek valós és hasznos információkat biztosítsanak a gazdák számára

- emelte ki Balázs Viktor.

Czemiczki István, a tokaji Sauska Pincészet növényvédelmi vezetője elmondta, hogy a korábbi aszályos évek után ez egy jó év volt arra, hogy megnézzék, hol van az a határ, ahol drónokkal még meg lehet védeni a növényeket, és hol van az, ahol már nem. A szakember szerint a drónok nagy segítséget nyújtottak azoknak, akik év elején a sok csapadék miatt nem tudtak a földekre menni, mint mondta, egy hónap múlva pozitív visszajelzéseket kaptak ezektől a termelőktől. Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója elmondta, hogy 2023-ban a jogi környezet már készen volt, az év során azonban két nagy előrelépés történt, amiről beszélni kell: az egyik februárban volt, az eltervezett képzési rend előállítása volt, a másik pedig az első engedélykiterjesztés augusztusban. Most már minden szempontból legálisan lehet drónos növényvédelmet végezni Magyarországon – mondta Várszegi Gábor, hozzátéve, hogy a Nébih nyilvántartása szerint jelenleg 48 akkreditált pilóta is van már az országban, aki minden szükséges képzettséggel rendelkezik.

Az engedélyezett szerek száma ugyan még alacsony, de az engedély-kiterjesztéseket a szerek tulajdonosai kezdeményezhetik a hatóságnál. Egyelőre ötnél is kevesebb készítmény van kiterjesztésre benyújtva, egynek pedig már megvan az engedélye

- ismertette Várszegi Gábor.

Szauer Balázs, a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. vezérigazgatója szerint 2023-ban lényegében beteljesültek a tavalyi remények, és kiemelte, hogy a 48 akkreditált drónpilóta közül már legalább tízen rendelkeznek műveleti engedéllyel is. Mint mondta, vagy ezzel, vagy könnyű üzembentartói tanúsítvánnyal kell rendelkezni a szabályszerű működéshez, de a műveleti engedélyt könnyebb biztosítani. Szauer Balázs is megismételte, hogy már van egy legálisan kijuttatható szer, valamint megvannak a képzési feltételek és az akkreditált intézmények. Hunyadi István, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy idén sok téves információ körözött az interneten a kamara álláspontját illetően, a szakember ezért sietett leszögezni, hogy a kamara tudja azt, hogy nem állhatnak egy technológiai fejlődés útjába. A magyar növényorvosok tehát nem is akarják gátolni ezt a folyamatot, azt azonban határozottan támogatják, hogy a drónok csak jogszerűen és szabályszerűen legyenek felhasználva. Hunyadi István elmondta, hogy idén a vonatkozó jogszabály akkor lépett hatályba, amikor sok kísérleti engedélyre lett volna igény, ám a kormányhivatal csak a jogszabály betű szerinti betartását írta elő, így ezek a kísérletek nem lettek végrehajtva, mivel ekkor még nem voltak megfelelő képzettségű pilóták. A szakember beszélt arról is, hogy van egy szám, amit sokan idézni szoktak, amely szerint Magyarországon 2023-ban már 1 millió hektáron végeztek drónnal növényvédelmi munkálatokat, ám ezt ő sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudja.

Hogyan lehetne felgyorsítani a drónos permetezés elterjedését Magyarországon?

Várszegi Gábor ismét leszögezte, hogy a jogi környezet készen van, azon már nem terveznek változtatni. A szakember ugyanakkor azt is elmondta, hogy Magyarország várhatóan nem fogja a német példát követni, nálunk nem lesznek tömeges szükséghelyzeti engedélyezések. Várszegi Gábor kiemelte, hogy a cél az, hogy az engedélytulajdonosok állítsák be a kísérleteiket és folyamodjanak engedély-kiterjesztésekért, vagyis lényegében a piacnál pattog a labda. Szauer Balázs ezzel egyetértve elmondta, hogy a tavalyi akadályok mostanra mind elhárultak, és megkezdődtek a képzések és az engedélyeztetések, immáron 2 ezer drónt regisztráltak Magyarországon. A szakember régiós statisztikákat is közölt: mint mondta, Lengyelországban és Csehországban hasonló számú drónt regisztráltak, míg Németországban ez a szám 13 ezer volt.

Magyarország tehát jól áll a technológia adaptálása terén, az engedélyezett növényvédő szerek számának kellene nőnie

- mondta Szauer Balázs.

Miért tapasztalható némi megosztottság a technológiát illetően a növényorvosok részéről?

Hunyadi István a kérdés kapcsán kifejtette, hogy a világot hitrendszerek mozgatják, vannak, akik nincsenek meggyőzve arról, hogy a drónok valaha is ki fogják tudni váltani a földi gépeket. További problémát jelent, hogy nemcsak gazdák, de növényorvosok is drónoznak illegálisan, márpedig nem kellene a szakma hitelességét ilyenekkel rontani. A szakember szerint ugyanakkor az idő múlásával és az eredmények nyilvánosságra kerülésével a növényorvos társadalom mostani ellenállóbb része enyhíteni fog a mostani mereven elutasító álláspontján. Hunyadi István beszélt arról is, hogy a felmérő drónokat illetően már pozitívabb az összkép. Bár az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogatás még nincs nagyon elterjedve, a növényorvosok ezzel kapcsolatban inkább elfogadóak.

A foltkezeléshez viszont azt látjuk, hogy sok-sok repülés kell. Vannak még kérdőjelek, hogy ez egyáltalán kivitelezhető-e a drónokkal, vagy sem

- közölte Hunyadi István.

Hogyan lehetne több gazdához eljuttatni a technológiát?

Balázs Viktor elmondta, hogy a gazdálkodóknak jelenleg a legnagyobb problémát a termelés gazdaságossága okozza. Ha a digitalizációval, dróntechnológiával pár százalékos megtakarítást el is tud érni, az elvész azzal a veszteséggel szemben, amit a termény rossz időben történő értékesítése esetén szenved el. A szakember szerint ilyen körülmények között csökken a digitalizációs megoldások létjogosultsága, ami a drónok elterjedését és az engedélyeztetését is befolyásolja. Balázs Viktor beszélt arról is, hogy a kijuttatást javarészt szolgáltatók végzik, és ha arra kedvezőtlen időben kerül sor, azzal csökken a kezelés hatékonysága, csakhogy emiatt a gazdák nem lesznek meggyőzve arról, hogy ez kell nekik. A szakember szerint a gazdákat edukálni kell majd a dróntechnológiával és annak előnyeivel kapcsolatban. Vagyis az a cél, hogy a tudástranszfer meglegyen a termelők felé, akiket valós és valid információkkal kell ellátni. Czemiczki István szerint a permetező drónok darabszáma megnőtt a környéken, vagyis azt lehet mondani, hogy a gazdák kész piacra vásárolták meg ezeket. Ugyanakkor a technológiát illetően még nagy a bizonytalanság, és ha a termelők egy továbbképzésen vagy szakmai eseményen azt hallják, hogy a drónok nem képesek megfelelően elvégezni a feladatukat, az nem növeli a bizalmat. A szakember szerint fontos lenne, hogy legyenek bizonyított kísérletek, amelyeket a nagyobb szervek felügyelnek és az ő nevük alatt fut. Czemiczki István beszélt arról is, hogy a kísérletek szempontjából egyébként az a jó év, amikor nagy a fertőzöttségi arány, hiszen ekkor lehet jó számokat kapni arra nézve, mennyire eredményes az új eszköz, vagy eljárás. A szakember beszélt arról is, hogy a szőlőnél vannak olyan területek, amiket a földi gépek meg se tudnak közelíteni. Ezeket mostanáig háti permetezővel kezelték, idén azonban már drónokkal, amelyek hatékonyabbak voltak a korábbi módszernél.

Azt hiszem, ki lehet jelenteni, hogy vannak olyan kultúrák, ahol a drónok földi gépek nélkül is teljesen működőképesek

- mondta Czemiczki István.

Hunyadi István szerint azzal lehetne ösztönözni a gazdatársadalmat a technológia elfogadására, ha ez valahogyan be tudna kerülni az uniós zöld támogatásokba. A szakember azt is megemlítette, hogy a technológia adaptálása során az üzemméret lehet egyfajta korlát, vagyis a nagyobb gazdaságok könnyebben, illetve szívesebben élhetnek ezzel a lehetőséggel, míg a kicsiknél nem biztos, hogy megéri a technológia bevezetése. Esetükben szolgáltatásként lehetne alkalmazni a dróntechnológiát. Szauer Balázs szerint egyfajta szemléletformálásra és tudatosításra lenne szükség, hogy a termelők lássák, hogy hogyan működik a technológia.

Mi várható 2024-ben?

Várszegi Gábor szerint a Nébih-nek, mint hatóságnak két feladata van: az agrárium szereplőiben a tudatosság növelése, a szemléletváltás elősegítése és megfelelő háttértudás eljuttatása a gazdálkodóknak, valamint figyelniük kell rá, hogy a jogos piaci igényeket a készítményekkel is lekövesse a legális technológia. Várszegi Gábor beszélt arról is, hogy ha idén Magyarországon valóban 1 millió hektáron végeztek növényvédelmi munkákat, akkor annak egy tekintélyes része félig legálisan, vagy félig illegálisan történhetett, ugyanakkor a szakember elismerte, hogy lehetett olyan eset, amikor csak ez volt az egyetlen megoldás. Az már látszik, hogy gazdálkodói oldalról van egy igény erre a fajta kijuttatásra, addig azonban, amíg ez nem legális, mindenkit mértékletességre kérnek - mondta Várszegi Gábor. Szauer Balázs szerint műveleti oldalról is felgyorsulhatnak az események jövőre, ugyanakkor kiemelte, hogy már most 2-3 hét alatt megtörténhet egy üzemeltetési kézikönyv összeállítása, 1,5-2 hét alatt egy hatósági eljárás keretében az ügyfél műveleti engedélyhez is juthat. A műveleti engedélyek kapcsán meg kell különböztetni az eseti és az általános hatályú műveleti engedélyeket. Ez utóbbiak visszavonásig, egész Magyarország területére érvényesek. Szauer Balázs úgy látta, hogy jövőre egy ugrás várható az általános hatályú műveleti engedélyek tekintetében, az iparág fehérítése kapcsán pedig úgy látta, hogy az ellenőrzések fokozására lenne szükség. Hunyadi István szerint jót tenne az ágazatnak, ha nőne az ellenőrzések gyakorisága és szigorúsága. A szakember szerint a jövőben nem várható a jogszabályi környezet további változása. Balázs Viktor szerint a jövő évben előtérbe fog kerülni a különböző termésnövelő szerek kijuttatása a földeken, így erre kell felkészülni. Czemiczki István elmondta, hogy a jövő évben folytatni szeretnék a kísérletezést a drónos kijuttatással. A szakember szerint nem az ellenőrzéseket kellene szigorítani a jövőben, hanem a támogatást, hogy a kisebb gazdálkodók is megszerezhessék a legális működéshez szükséges engedélyeket.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotó: Portfolio