Nagy István elmondta, hogy a kormány céljai között szerepel, hogy 2030-ra az erdővel és fával borított területeket 27%-ra növeljék az országban. Ehhez mintegy 250 ezer hektárnyi területet kell erdőművelés alá vonni, amelyet új erdők telepítésével és a természetes úton befásodott területek erdővé alakításával lehet elérni. A fásítás három területet fog érinteni: folytatódnak az állami erdőtelepítési programok, az agrártárca és az Innovációs és Technológiai Minisztérium már dolgoznak a közösen elindítandó útfásítási programon, de az Agrárminisztérium a Honvédelmi Minisztériummal is együttműködik a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén.

Az új erdők főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben lesznek elültetve, de a tárca céljai közt szerepel a telepítés megkönnyítése Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is. A cél a minőségi, hosszú távon is fenntartható faállomány létrehozása, változatos fajokból.

Az Agrárminisztérium számos egyéb eszközzel is segíti az erdőtelepítést. A Vidékfejlesztési Programból továbbra is lehet igényelni a 80-130%-kal megemelt összegű erdőtelepítési támogatást. A tárca az új Közös Agrárpolitika keretén belül is kiemelt figyelmet szentel az erdőtelepítéseknek, és újranyitja az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét. Emellett garanciát vállalt arra, hogy támogatási módszert dolgozzanak ki arra, hogy a gazdák a spontán beerdősülő területeket erdővé alakítsák, és bevonják az erdőművelési ágba. Március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központ keretein belül új erdőtervezési rendszer alakítanak ki. Nagy István később, a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az erdészeti támogatások három részből állnak majd össze: az állami erdészetek szerepvállalásából, a magánszereplők támogatásából és az úgynevezett civil- és önkormányzati szerepvállalásból, amelyre a tárca a nemzeti vidékhálózat keretén belül 500 millió forintot különít el. Erre utcák, közterek, települések közötti utak fásítása érdekében pályázhatnak majd magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok.

A bejelentett intézekedések másik pillére az öntözésfejlesztés volt. A kormány ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező 10 évben évi 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére. Jelenleg az összes megművelt területek alig 2%-a, mindössze 87,5 ezer hektárnyi termőföld lett öntözés alá vonva. A tervek szerint ez a következő két évben ezt a területet 200 ezer hektárnyira szeretné bővíteni a kormány, 2030-ra pedig szeretnék elérni a 400 ezer hektárnyi öntözés alá vont területet, ami az ország összes termőterületének a 8%-a lenne. Ennek elérése érdekében az agrártárca vállalást tett a beruházók bürokratikus terheinek csökkentésére és az öntözési közösségek beruházási költségeinek átvállalására. Emellett beruházásokat hajtanak végre a harmadlagos művel (nem állami tulajdonban levő, közvetlen öntözőcsatornák) fejlesztése érdekében. A Vidékfejlesztési Program módosításával a tárca támogatást nyújt az öntözési közösségeknek a beruházások megtervezéséhez és a meglevő művek üzemeltetéséhez. Nagy István beszélt arról is, hogy az új öntözési szabályokban szerepelni fog az öntözési szolgalmi jog is, így aki maga nem öntözne, nem tudja megakadályozni az öntözni kívánókat, tűrnie kell azok tevékenységét.

A harmadik nagy bejelentés a méhészet területét érintette. Mivel a méhészek támogatása a klímavédelmi intézkedések egyik fontos alappillére, és az éves szinten közel 25 milliárd forint árbevételű méhészeti ágazat a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó szegmense, Nagy István bejelentette, hogy bevezetik a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni személyi jövedelemadó-mentességet. Ezen kívül most is zajlik a méhcsaládonként 1000 forintos megporzási támogatás igénylése, amelyre a kérelmeket még a hónap végéig lehet benyújtani, valamint a mai naptól ismét benyújtható a Méhészeti Nemzeti Programra vonatkozó támogatási igény, amelynek uniós és hazai támogatási keretösszege mintegy 1,8 milliárd forintot tesz ki.

(A cikkben szereplő fotó Fekete István tulajdonát képzi.)