A szójatermelés magyarországi és európai helyzetét elemezte Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A szakember elmondta, hogy Magyarországon jelenleg nagyjából 60 ezer hektáron termelnek szóját, és hogy ez mennyire kevés. Az országnak óriási deficitje van szójából, a most megtermelt évi 174 ezer tonna ötszörösét kellene hoznunk. Európai szintű probléma, hogy a megtermelt GMO-mentes szóját exportáljuk, és GMO-s szóját importálunk Észak-Amerikából. Hozzátette, hogy a szója vetésterülete felfelé tendál az Európai Unióban, így például Ausztriában az elmúlt évben elérte a 70 ezer hektárt is, ráadásul egyre népszerűbb a bioszója termesztése is. Burgenlandban már a megtermelt szója 30%-a bio, amelynek nemcsak a termésátlaga haladja meg a konvencionális szójáét, de közel 50%-kal magasabb áron tudják értékesíteni azt.
Magyarország helyzete némileg visszás ilyen téren, ugyanis 2015-ben volt egy fellendülés és lelkesedés, de a hiányzó szaktudás miatt hamarosan az első időkben elért 77 ezer hektáros vetésterületről hamar visszaesett a termelés a jelenlegi 60 ezer hektárra - közölte Bene Zoltán. Magyarország pedig ezek után indokolatlanul alulértékelve látja a szója jövőjét, a szójatermelés pedig stagnál. Drámai a vetőmaghelyzet is, ugyanis 2015 óta csökkent a szójavetőmag-előállítás területe is, nemcsak nálunk, de a versenytársaknál is - emelte ki a cégvezető.
A szójára jelenleg elérhető termeléshez kötött támogatás: 67 ezer forintot kaptak a termelők, ha 1 tonnát termelnek minimum és gazdálkodási naplót vezetnek. Jelenleg ezeknek a kritériumoknak köszönhetően háromezernél is több gazda termesztett szóját Magyarországon. A szója átlagköltsége 230 ezer forint hektáronként, amihez egy 2,3 tonnás átlagos terméshozam társul, vagyis tonnánként átlagosan 100 ezer forintos jövedelemmel lehet számolni - mondta Bene Zoltán.
A Karintia Kft. cégvezetője beszélt arról is, hogy az új Közös Agrárpolitikában a hírek szerint a termeléshez kötött támogatás megmarad 2%-on, de azt még nem lehet tudni, minek a 2%-át fogja kitenni az. Általában elmondható, hogy jelentős forráscsökkenésekre lehet számolni, kivéve az extra támogatások körét, ahová a szója is tartozik. Azt már tudni lehet, hogy az új szabályozási feltételrendszerben a jogosultság helyett a stratégiai tervek fognak dominálni, éves előrehaladási vállalásokat kell majd tenni. Viszont, minél ambíciózusabb vállalást tesz valaki, annál több pénzt kereshet majd vele. Bene Zoltán szerint a szója esetében még az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy komoly jövőbeli terveket lehet felállítani, ellentétben a kukoricával és a búzával, ahol már a tervek finomhangolásának fázisa van. A szakember kitért arra is, hogy az Európai zöld megállapodás, a Green Deal lesz az éves előrehaladási tervek kerete, a jövő útja pedig az ökológiai és a biogazdálkodás lesz. A szójánál pedig az osztrák példából látható, hogy nagyon komoly lehetőségek vannak a biotermelésben.
