A jelenelgi ciklus forrásai soha nem látott mértékű fejlesztési lehetőséget kínál az agrárszektornak
- mondta Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára előadásában. A vidékfejlesztési keret három fő egységre bomlik, amelyből a gazdaságfejlesztési beruházások kapták a legnagyobb hangsúlyt 1500 milliárd forintos kerettel, de az igények már meghaladták az 1800 milliárdot. Az állattenyésztés, az élelmiszer- és takarmányfeldolgozás pályázatai különösen népszerűek voltak, több mint 1419 projekt benyújtásával.
A kisebb gazdaságok támogatása kiemelt prioritás, hiszen ezek adják az agrárium gerincét
- emelte ki Szigeti Szabolcs. Az új programokban hangsúlyos szerepet kapott az öntözésfejlesztés és az ökológiai gazdálkodás, amelyek célja a fenntarthatóság és a jövedelemtermelő képesség javítása. A minisztérium célja, hogy a fejlesztések révén az agrárium hosszú távon is stabil és versenyképes ágazattá váljon.
Garamvölgyi Balázs, a MBH Forrás Pénzügyi Tanácsadó és Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója közölte, a pályázati struktúra sikerét. A pályázatok olyan szakmai felkészültséggel kerültek kiírásra, hogy az igények találkoztak a lehetőségekkel, amit a társadalmasítás és a szakmai véleményezés is igazolt - vélekedett és hozzátette, hogy a túligénylés nehézségeket is okozott. A pályázók felkészültsége egyértelműen megmutatkozik, de felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes már a folyamat kezdetén alaposan átgondolni a finanszírozási lehetőségeket, például a hitelintézetekkel való egyeztetést. Nem elég csak a támogatás elnyerése után lépni; fontos előre tervezni, hogy a megvalósításhoz szükséges források időben rendelkezésre álljanak.
Nagyné Legény Ildikó, MAGOSZ Gazdasszony Tagozat elnöke a támogatások jelentőségét hangsúlyozva elmondta, hogy olyan mértékű források áramlanak most a vidékfejlesztésbe, amelyre korábban nem volt példa, és ez hosszú távon is meghatározó lesz. A szakember rávilágított, hogy a mezőgazdaságban sok kistermelő számára nehézséget jelent az újításra való hajlandóság, különösen mivel sokan nem rendelkeznek megfelelő tőkével. A pályázati lehetőségek és a hozzájuk kapcsolódó hitelek segíthetnek ezeknek a gazdálkodóknak abban, hogy átvészeljék a nehéz helyzeteket és sikeresen fejlődjenek - közölte.
Rengeteg kérdés és megkeresés érkezett, és örömmel vettem részt a pályázatok előadásainak kidolgozásában, de érezhető volt, hogy a jelenlegi beruházási környezet nem volt teljesen ideális
- mondta Szabó Endre, a Magyar Államkincstár KAP-igazgatója. Személyes tapasztalatként megjegyezte, hogy a fejlesztési környezet ma már sokkal kedvezőbb, de vezetőként ennek kezelése korántsem mindig könnyű feladat. Az igazgató elmondta, hogy a támogatások elnyerése után kiemelten fontos a fejlesztések finanszírozásának alapos megtervezése, különös tekintettel a kamattámogatásokra és az EU által meghatározott korlátokra. Szigeti Szabolcs hangsúlyozta,
az elsődleges feladatunk, hogy az uniós forrásokat oda irányítsuk, ahol valóban szükség van rájuk és fejlődni szeretnének, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki elégedett lesz a döntésekkel.
Arra, hogy hogyan dől el kik lesznek a nyertesek, a szakember azt válaszolta:
A válasz már magában a folyamatban rejlik. Először minden pályázatnak át kell esnie egy jogosultsági vizsgálaton, amely során az alapvető eljárási szabályokat szigorúan betartva értékeljük a kérelmeket. A végrehajtói rendszer ezután kiválogatja azokat a pályázatokat, amelyek a legnagyobb hangsúlyt érdemlik, de fontos megérteni, hogy a forráskeretek korlátozottak. Bár némi mozgástér van a plusz források elosztásában, egyértelmű, hogy a beérkezett beruházási igények meghaladják a rendelkezésre álló összeget. Ezért nem nyerhet minden pályázó, de célunk az, hogy a lehető legtöbb helyen hatékonyan támogassunk valódi fejlesztéseket.
Ismertette, hogy az új, KAP stratégiai terv szerint azonban a szabályrendszer átalakult, így a kisebb termelők számára a támogatás már kizárólag beruházási típusú formában érhető el, ami sajnálatosan szűkíti a lehetőségeket, de bíznak benne, hogy a felhívások sikeresek lesznek az új keretek között is. Szigeti Szabolcs kiemelte, hogy a támogatói okirat kézhezvételét követően a kedvezményezetteknek 12 hónapon belül legalább a támogatási összeg 10%-át le kell hívniuk, hogy bizonyítsák a projekt megkezdését.
A cél, hogy az öt év támogatási időszak után is minél több fiatal gazdálkodó maradjon az agráriumban, és hosszú távon is fenntartsa gazdálkodói tevékenységét
- vélekedett, hozzátette, ez nemcsak az agrárium fejlődéséhez, hanem a vidéki közösségek erősítéséhez és a szakmai társadalom értékteremtéséhez is hozzájárul.
Engem is meglepett, hogy a támogatási összegek ilyen magas szintet értek el, különösen a technológiai pályázatok terén
- fogalmazott Tóth Sándor, a Nagisz Csoport általános vezérigazgató-helyettese. Kitért arra is, hogy korábban ezek a keretek sokkal alacsonyabbak voltak, most pedig olyan projektek is megvalósulhatnak, amelyek több szempontból is egyenrangúan versenyezhetnek egymással. Arra a kérdésre, hogy mit változtatna a rendszeren, a szakember két dolgot emelt ki: egyrészt visszaállítaná az előrelendítés eredeti formáját, mert az hatékonyabb volt a gazdálkodók számára, másrészt bevezetne egy átlátható ütemtervet. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat az idő- és pénzügyi tervezésben, valamint a műszaki kapacitások és partnerségek megfelelő lekötésében, hogy gördülékenyebben valósulhassanak meg a pályázati projektek.
