A termőföldek jövedelmezőségi és árképzési kérdéseiről adott elő Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Előadása elején sorra vette, milyen paraméterek mentén lehet meghatározni a termőföld árát a piacon. Ezek közé tartozik a föld minősége, a birtok mérete és fekvése, a föld iránti kereslet, a helyi adottságok, a fejlesztési tervek, az állami szabályozás jellemzői és a spekulációs tényező. A termőföld értékét pedig annak jövedelem termelő képessége, a jogi környezet és a spekulációs hatások határozzák meg. Ezek után Hollósi Dávid bemutatott egy úgynevezett DCF-modellt, amelyen keresztül prezentálta, mely egyéb tényezők (elvárt hozam, növekedés, területalapú támogatások és az utána fizetendő adók) is befolyásolhatják a föld, mint ingatlan értékét.
Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy Magyarországon a termőföld átlagára az elmúlt tíz évben a hektáronkénti 700 ezer forintról nőtt 1,5 millió forint körüli összegre. Ez ugyan soknak tűnik, de az Európai Unióban még durvábban elszálltak a termőföldárak, a legjobban Hollandiában (70 ezer euró/hektár) és Ausztriában (49 ezer euró/hektár). Ezekhez képest a magyarországi földárak a középmezőny végén állnak. Arra, hogy miért ilyen drágák az európai földárak, több tényezőt kellett megvizsgálni. Ilyenek a klimatikus viszonyok, a domborzati adatok, a biomassza produktivitási indikátorok és a földhasználati információk. Magyarország földminősége európai viszonylatban a 10-es skálán 7-8 ponton áll, de az európai termőföld-területből mindössze 2% található hazánk határain belül. Hollósi Dávid elmondta, hogy szoros összefüggés van a termőföld ára és a rajta elérhető jövedelem között. Van, ahol reálisabb a földár, mert egészségesebb az arány a rajta elérhető jövedelemmel. És van, ahol túlbecsülik, túlárazzák őket. Így például Ausztriában azért ilyen irreálisan magasak a földárak, mert az ottani földpiac lényegében befagyott.
A Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója ezután bemutatta az általuk létrehozott Agrár Score rendszert, amellyel az európai országok termőföldjeinek értéke határozható meg. Azokban az országokban, ahol az Agrár Score magas, ott a termőföldért is többet kell fizetni. Azok az országok, amelyek sok beruházást hajtanak végre a mezőgazdaságban, az magával húzza az Agrár Score értékét is. A magas Score érték és a magas beruházási színvonal pedig kihat a termőföldek árára is. A Takarékban Zrt. elemzése szerint Magyarország még az Agrár Score átlaga alatt van, ami azt jelenti, hogy a jövedelem termelő képesség alapján még nem értük el az abban kalkulált optimális szintet. És ha ezt lefordítjuk szavakra, az azt jelenti, hogy a magyarországi termőföldárak reálisak, de van még hova mozogni.
