Rikk István, a Cortve Agriscience marketingvezetője azt emelte ki a Portfolio Agrárium 2020 konferencián, hogy a több bevételt csak több terméssel lehet elérni. Azok a hihetetlen termelési rekordok, amelyeket például az USA-ból hallunk, megmuttaják, hogy micsoda terméspotenciálja van az adott növénynek, növényfajtának. Példaként a tavalyi 41,2 tonna/hektáros kukoricarekordot hozta fel, ami ideális viszonyok között született egy hektáron. Mivel a körülmények a gyakorlatban sosem ennyire ideálisak, fontos, hogy az adott fajtának, hibridnek jó legyen a termésbiztonsága is - emelte ki a szakember. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország a Global Food Security Index szerint a 34. helyen áll a világrangsorban, míg mondjuk Hollandia a 9., Ausztria a 10., Németország a 11. helyet foglalja el.
- mutatott rá Rikk István. A szakember a NAIK AKI tesztüzemi rendszerének adataira hivatkozva kiemelte: kukorica, napraforgó, repce esetébena gazdálkodás ráfordítási oldalából a növényvédelem 6-8 százalékos részarányt képvisel, a vetőmag pedig a költségek 9-15 százalékát adja, miközben e kettőn múlik a későbbi árbevétel fele. Ezért szerinte a termelőknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk a termőhelyre adatált, kiegyensúlyozott termést biztosító fajták termesztésére. Kihangsúlyozta: a jobb eredményekhez már az is elég lenne, ha nem precíziósan, csak precízebben termelnénk, például ügyelnénk az optimális vetésidő megtartására, vagy a géppark jobb kihasználására. A precizitással a költségek csökkenése éppúgy együttjár, mint a termésszint növekedése - tette hozzá.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai vezérigazgatója - aki mintegy 40 ezer hektáron irányítja a termelést - különösen ez utóbbi ponttal értett egyet. Ő azonban úgy vélte, hogy a jobb gépkihasználáshoz alapvetően nagyobb táblaméretek is kellenek. Szerinte az USA terméseredményeit felesleges hajszolnunk, de a nyugat-európai 3 tonnával magasabb kukoricahozamot el tudnánk érni. Ehhez véleménye szerint szükséges a nagy integrációk létrehozása, mivel ezek meg tudják valósítani az öntözést, olcsóbban, nagy tételben tudják beszerzni az inputanyagokat, és végül nagy, homogén tételekkel jelenhetnek meg a piacon. Makai Szabolcs szerint kisebb méretben is sokszor tapasztalható a túlgépesítettség, a rossz gépkihasználás. MInt mondta, gyakran csak akkor jön rá a cégvezetés arra, hogy egy feladat elvégezhető lenne kevesebb géppel is, amikor éppen kampány idején mond csütörtököt az egyik.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár üzletágának vezetője arra hívta fela figyelmet, hogy a jövedelmezőség fontosabb, mint a bevételmaximalizálás.
- intett a szakember.
A profit kapcsán heves vita bontakozott ki a szója körül, ami átcsapott a biotermesztés jövedelmezőségének boncolgatásába. A résztvevők egy része leginkább a támogatások torzító hatásának tudta be, hogy nincs túl nagy motiváltság a szója professzionális termelésére, a hozamok emelésére. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a védelmébe vette a növényt és a támogatásokat is. Szerinte az emberek egyszerűen nincsenek tisztában vele, hogy az országos 3 tonnás termésátlag hektáronként 150 ezer forint hasznot hoz a termelőnek, ami jóval több, mint amit a kukoricával el lehet érni. Annál a 40 ezer gazdálkodónál pedig, akik 4 tonnás eredményre is képesek, támogatás nélkül is versenyképes lenne a szója.
"Inkább az a baj, hogy kevés a tudásunk a szója termesztésére, és sok a felelőtlen vetőmagforgalmazó. Nem lenne szabad csak kifogástalan minőségű és a Pannon régióra szabott fajtákat forgalmazni, lehetőleg szaktanácscsal. A bizalmat erősítené, ha a Nébih több független fajtakísérletet állítana be a szójára. Több információval 25 ezer hektárnyi termőterület könnyen bevonható lenne a termelésbe" - vélekedett Bene Zoltán, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a bio minősítésű szójáért kétszer magasabb árat fizet a piac, mint a konvencionálisért.
Makai Szabolcs szerint biogazdálkodásban csak fele akkor a hozam, ezért túl sok földet igényel, vagyis környezeti szempontból fenntarthatatlan ez a termelési mód. A kis hozamot szerinte a biofelár sem kompenzálja, így gazdasági oldalról sem állja meg a helyét. A hallgatóságban erre válaszul egy termelő elmondta, hogy lassan már 10 éve termel bio módszerekkel 300 hektáron.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a bioművelésért még 160 euró pluszt is kap, igazán jövedelmező ez a gazdálkodás. Felvetődött kérdésként, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valaki beletanuljon a biogazdálkodásba. A válasz: évekbe telik, új tudás és sok türelem kell hozzá. De mint a fentiekből látszik: a konvencionális termelés jövedelmezőségének növeléséhez is ugyanezekre lenne szükség.
