2019-ben több mint 171 millió brojlercsirkét vásároltak fel Magyarországon, ami összesen 436 ezer tonnát jelent, 2020-ra azonban 10 százalékos termelésnövekedésre számít a szektor - mondta az agrárszektor.hu-nak Csorbai Attila. Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy idén 190 millió darabra, illetve 478 ezer tonnára nőhetnek ezek a számok. A szakember szerint ennek egyik oka az afrikai sertéspestis (ASP), amely hatására világszinten kevesebb lett a sertéshús, és az ágazati szereplők arra készülnek, hogy ez az óriási hiány valamilyen módon megjelenik majd a csirkehúsok kereskedelmében. Hozzátette, a magyar baromfisok arra számítanak, hogy az ASP miatti sertéshús drágulás inkább a csirke iránti keresletet növeli majd meg, nem az árakat. A másik, ami hatással lehet a piacra, az az európai szinten is egyre nagyobb áruházi nyomás, aminek hatására bizonyos nyugat-európai országokban jelentősen csökkenhet a baromfifélék telepítési sűrűsége, azaz az előállított baromfi mennyisége.
Pulyka esetében 2019-ben 6,7 millió darab élő állatot vásároltak fel hazánkban, ami közel 96 ezer tonnának felelt meg, 2020-ban pedig itt is növekedésre számít az ágazat - közölte a terméktanács igazgatója. A minimális emelkedésnek ugyanaz lehet az oka, mint a csirke iránti kereslet növekedésének, hiszen a pulykahúsra is van kereslet. Az elképzelhető, hogy a madárinfluenza hatása miatt az első negyedévben nem lesz látványos a termelésnövekedés, de hosszútávon biztosan érezhető majd.
Az előrejelzések szerint a libánál mind a hús, mind pedig a hízottnál számottevő csökkenésre lehet számítani idén, libából összesen 6 millió darabot vásároltak fel 2019-ben, ez összesen 37 ezer tonnának felelt meg, 2020-ra azonban 4,8 millióra, 29 ezer tonnára csökkenhet ez a szám - közölte Csorbai Attila. Hozzátette, a csökkenés mértéke közel 25 százalékos a májlibánál és 20 százalék körüli a húsliba esetében. A szakember arra a kérdésre, hogy mi állhat az előirányzott drasztikus csökkenés hátterében elárulta, hogy a 2016-2017-es madárinfluenza miatt voltak, és jelenleg is vannak piaci zavarok. Mikor néhány éve betört a vírus Magyarországra, jelentősen csökkent a vágások száma, ez pedig felemelte az árakat, ami ugyanakkor jelentősen csökkentette a fogyasztást. Ezt követően a piacok hiába rendeződtek, a fogyasztás egy növekvő termésmennyiséggel találkozott, így libából óriási készletek halmozódtak fel, amik nagyon alacsony árakat eredményeztek a piacon - emelte ki. Jelenleg nagyon nyomottak az árak a hazai víziszárnyas pályán, emiatt sok cég, illetve vállalkozás nem akar libával foglalkozni. A terméktanács elnöke elmondta, hogy a madárinfluenza egyik következménye volt az a szakmailag indokolt és helyes döntés, ami az állományok zárt tartási kötelezettségére vonatkozott, de a liba egy olyan szárnyas, ami ezeket a körülményeket nagyon nehezen tűri, ennek következtében nemcsak a libatojás, hanem a napos liba és a libahús is kevesebb lesz idén.
Kacsa esetében ugyanakkor a pecsenye és a hízott ágazatban is minimális növekedéssel számol az ágazat - tudatta a szakember. 2019-ben 33 millió darabot vásároltak fel a szárnyasból, ami 118 ezer tonnának felelt meg, ez 2020-ra 34,5 millió darabra, 120 ezer tonnára nőhet. A minimális emelkedés hátterében a kieső lúdállomány áll, ami más víziszárnyas fajnak kedvez - tette hozzá Csorbai Attila.
A terméktanács vezetője hangsúlyozta, hogy nemcsak a madárinfluenza és a sertéspestis hatásai okozhatnak változásokat a magyar baromfiágazatban, de az, hogy az előrejelzésekből mi valósul majd meg 2020-ban, nagyon sok más tényezőtől is függ. Az ágazat eredményeit ugyanis a Brexit és a koronavírus is nagyban befolyásolhatja. Ez utóbbinak ugyanis lehetnek olyan gazdasági hatásai, amelyek az idegenforgalmat és az éttermi fogyasztást, ezáltal pedig bizonyos baromfitermékeket is érint majd.
