Szántó

Nagykáta egy 15 ezer lelket számláló község Pest megyében, Gödöllőtől - ahol az elsők között bukkant fel a koronavírus - 44 kilométerre közúton. "Az emberek idegesek, de az élet megy tovább, csak a kézfogások maradtak el. A boltokban jellemzően van élelmiszer, nem érzékelek a munkám során sem ellátási gondot" - sorolja egy bő 400 hektáros gazdaság fiatal vezetője.Tulajdonképpen szerencsés időpontban érte Magyarországot a járvány, mostanra már mindenki megvette a műtrágyát, növényvédő szert - legalábbis a szántóföldi munkákhoz -, így az üzletkötők sem járják a vidéket. "Hárman visszük a munkát. Túlvagyunk a műtrágyaszórásokon, a tavaszi árpa és a borsó is el van már vetve, készülgetünk az áprilisi vetésre. Sürgető teendők nincsenek. Vásárolni már csak gyomirtót fogok, gondolom, azzal sem lesz gond."

Szántóföldi zöldség

"200 hektárból 70 hektáron burgonyát, zellert, cékát termelek. Jól gépesítve dolgozunk, rajtam kívül két embert igényel a munka. A műtrágya és permetszer javát már decemberben megvettem, inkább amiatt aggódom, hogy az év hátralevő részében nagyon meg fog látszani az árakon a mostani gyártási nehézség. Biztos vagyok benne, hogy a következő adag növényvédő szerért már többet kell majd fizetnem" - sorolja Pest megyében, Bugyi határában az egyik gazdálkodó.  Sajnálattal figyeli, hogyan kapkodják az emberek a zöldséget: a magyar kertészek ebből a keresletnövekedésből alig tudnak profitálni.

és sok sofőr már nem is vállalja, hogy a volán mögé üljön"  - mondja szomorúan a Pest megyei termelő. Mivel a terület kétharmadán búzát és repcét termel, aggódva figyeli a tőzsdei pánikot is: "Nem értem, miért csökken olyan termények ára, amikat csak hónapok múlva fogunk betakarítani. Nagyon remélem, hogy hetek alatt véget ér a hisztéria, mert ez sehová sem vezet."

Szőlészet

Heves megyében, Gyöngyös határában már a metszési munkák végénél járnak az 50 hektárnyi szőlősben, éppen a szálvesszőket kötözik le. Február végén, március elején szokták megrendelni a lemosó permetszert, a járvány eszkalálódása szempontjából pont a legrosszabbkor. "Azt a választ kaptuk a forgalmazótól, hogy nem kapható az a lemosó permetszer, amit kértünk, de másikat sem tudnak szállítani. A boltokban is foghíjas a kínálat. Nincs csirkecomb, hiányos a sertésválaszték, nem kaptam élesztőt, tésztát. Olajat és lisztet viszont találtam" - sorolja az éppen bevásárlást végző szőlőtulajdonos. A kertészetben a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy egyszerre sok embert kell megmozgani.

A szőlőtulajdonos azonban lát egy aprócska pozitívumot is a kialkult helyzetben: ha az ipari üzemekben, gyárakban csökken a termelés, és fizetés nélküli szabadságra küldik a segédmunkásokat, akkor azok megjelennek a mezőgazdaságban. Ha egy esetlegeskarantén miatt kiesne nála ember, akkor a gazdálkodó szerint más iparágakból érkező munkakeresőkkel akkor is fel tudná tölteni a létszámot.

Állattartás

Csaholcon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eddig semmit nem érzékeltek az emberek a járványból, a miniszterelnök pénteki bejelentéséig egészen nyugodtan folyt az élet. Egy 210 tehenes gazdaságban egy műszakban 6 ember dolgozik, akik persze találkoznak egymással az ebédlőben. "Ugyanazt a mosdót használják, ugyanazokon a székeken ülnek. Eddig nem igazán félt senki, én tiltottam be mától a kézfogást, és sűrűbb kézmosásra szólítottam fel őket" - mondja a gazdaság vezetője, aki eddig a gyógyszerek, takarmánykiegészítők terén sem érzékelt ellátási nehézséget, noha ezek alapvetően Kínából érkeznek.

Csongrád megyében, Mindszenten egy270 kocás telep vezetője egészen másképp látja a helyzetet. Ebben az ágazatban az afrikai sertéspestis felbukkanása óta rendkívül szigorú higiéniai elvárások vannak a személyzettel és a telepre behajtó gépjárművekkel szemben. A gazdaságvezető akkor szigorított nagyot igazán, amikor a kitörések megközelítették a Tisza vonalát.  "Teljes ruhacsere, alkoholos kézfertőtlenítés, szigorú gépjárműmosás. Betiltottam az otthonról hozott ebédet, inkább egy központi menzáról rendelek. A koronavírus annyiban változtatott ezen, hogy most a szántón dolgozókra is kiterjesztettem az alkoholos kézfertőtlenítést, és mindenkivel haza is küldettem a mosószerből."

Összesen 10 emberrel üzemel itt a szántó és az állattartás. Éppen most fejezik be a telepkorszerűsítés keretében, 200 millió forintból felhúzott, "full high-tech" kocaszállást. A gazdaság vezetője szerint soha nem látott igény van kocasüldőre, vágósertésre, de tenyészkanra is, épp csak átjutni nem tud az állat a határon.

Óriási piaci lehetőségről van szó, muszáj lenne élni vele, de nem tudni, hogyan. Befelé ugyanez a helyzet: megrendelték a kombájn felújításához az alkatrészeket, amik most ott vesztegelnek az osztrák határon. Fogyóban a magyar műtrágyakészlet is, a forgalmazó felszólította a partnereit, hogy foglalják le az éves mennyiséget, különben nem garantálják, hogy jutni fog belőle. "Most nem működik az, hogy megrendelem a növényvédő szert, és van raktáron. Nagyon előre kell gondolkozni, még akkor is, ha most még nem látom, hogy rovar- vagy gombaölő szerből kell-e majd több idén.

A cégvezető szerint a mostani helyzet élesen rávilág arra, hogy miközben extrém mobilissá vált az ember és az áru, valójában milyen kevés beszállítón és célpiacon múlik az egész gazdaság sorsa. Kiderült az is, hogy gyenge a hazai feldolgozóipar, hiszen képtelenek vagyunk a kivihetetlen nyerasnyagot itthon feldolgozni és raktározni. Nagyon aggasztónak találta a vadgazdálkodás és a turizmus helyzetét az elmaradó vendégek miatt. Egyetlen pozitív fejleményként megemlítette: most megtanulunk igazán profin együttélni a vírusokkal, és talán felfejlesztjük a gazdaság gyengélkedő oldalait is.

Címlapkép: shutterstock