A Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium nyilatkozata értelmében az UKGT 2021. január 1-jén, a Brexit-átmeneti időszak végén fogja felváltani az EU közös külső tarifarendszerét, ez azt mutatja, hogy az átmeneti időszakot nem tervezik meghosszabbítani annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépését zökkenő mentesebbé tegyék - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az Egyesült Királyság kormánya szerint az UKGT egyszerűbb, könnyebben használható és alacsonyabb tarifarendszerű, mint az EU közös külső vámtarifája, továbbá fontban (GBP), nem pedig euróban lesz meghatározva.
A díjszabást üdvözölték, jelezték ugyanakkor, hogy az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás nélkül az Egyesült Királyság fogyasztói magasabb élelmiszerköltségekkel szembesülhetnek. Ha ugyanis a következő hét hónapban nem kerül sor a megfelelő megállapodás megkötésére, abban az esetben az importált mezőgazdasági termékekre új tarifák fognak vonatkozni, ami többlet költségeket róhat a fogyasztókra. Fontosnak tartják tehát, hogy az Egyesült Királyság átfogó megállapodást fogadjon el, amely csökkenti a "súrlódásokat" és lehetővé teszi a vámmentes kereskedelem folytatását az EU-val. Szorgalmazzák továbbá, hogy a kereskedelmi tárgyalások a lehető leghamarabb lezárásra kerüljenek, annak érdekében, hogy a kiskereskedőknek kellő idejük legyen az új szabályok implementálására.
A juhhús-export esik, az -import növekedik
A koronavírus-válság hatásai egyre világosabbá válnak, az adatok azt mutatják ugyanis, hogy az Egyesült Királyságból származó juhhús-kivitel márciusban 40 %-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, az import mindeközben növekedést mutatott. Márciusban az Egyesült Királyság friss és fagyasztott juhhús kivitelének mennyisége 3500 tonnával csökkent az előző évhez képest, az értéke szintén 21%-kal alacsonyabb. Ezzel szemben a juhhús behozatala mennyiségében 16%-kal (1300 tonna) és értékében 34% -kal nőtt, mely adatok a koronavírus-válság által kialakult szállítási kihívásokat szemléltetik. A kivitel értékének 28,5 millió fontra történő csökkenése mellett az egységár 32%-kal emelkedett.
Az export az Egyesült Királyság összes főbb export piaca tekintetében visszaesett, a Franciaországba − az Egyesült Királyság legnagyobb export desztinációjába − irányuló szállítmányok mértéke 45%-kal, a Németországba irányuló export 48 %-kal, a Belgiumba és Írországba irányuló kivitel pedig 21 %-kal és 50 %-kal csökkentek. 2019-hez képest viszont a behozatal volumene márciusban 16 %-kal, 9300 tonnára emelkedett. A megnövekedett import mennyiség legnagyobb része Új-Zélandról és Ausztráliából származik. E növekedéshez hozzájárult az is, hogy a koronavírus-járvány következtében Új-Zéland és Ausztrália a Kínába történő szállítási nehézségek következtében új export piacok felé fordultak. Ezzel szemben Egyesült Királyságba Írországból és Hollandiából történő behozatal 52%-kal és 21%-kal volt alacsonyabb. Ezen behozatal értéke azonban 34%-kal 55,8 millió fontra emelkedett, az átlagos egységár 15%-os emelkedése következtében. Az Egyesült Királyság friss és fagyasztott juhhús behozatala pedig 2020 első negyedévében 16 900 tonnát tesz ki, ami 6%-kal csökkent, bár az érték 10%-kal, 95,6 millió fontra nőtt.
Fogyasztói húsmarketing kampányokkal enyhítik a válság juhágazatra gyakorolt hatásait
A walesi parlamenti bizottsági ülésen Gwyn Howells, a Meat Promotion Wales vezérigazgatója felvázolta, hogy a koronavírus milyen komoly zavart okozott az élelmiszer-ellátási láncokban és kiemelte, hogy a COVID-19 válság rávilágított az élelmezés-biztonság fontosságára. Az ülés hasznos alkalmat adott arra, hogy feltérképezésre kerüljenek a megváltozott fogyasztói magatartás és az otthoni fogyasztás irányába történő eltolódás ellátási láncokra gyakorolt rövid távú hatásai, valamint az élelmezés-biztonságra gyakorolt hosszú távú hatásait egyaránt.
Howells arról is beszámolt, hogy a marha- és bárányételek otthoni elkészítését ösztönző fogyasztói kampányok, valamint az ellátási láncok rövidülése, a kiskereskedőkkel való közvetlen kapcsolat hatásai már érezhetőek, melyeknek eredményeképp az állattenyésztési ágazatokban az árak stabilizálódtak. Hangsúlyozta azonban, hogy újabb fenyegetést jelenthet az élelmiszer- és mezőgazdasági ágazatra, ha az év végéig nem születik meg az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi megállapodás. A vendéglátóipari egységek bezárását követő belső értékesítési csatornák elvesztése után a szupermarketeken keresztül folytatták az eladást és átváltottak az online promócióra a hazai piacokon. Ugyanakkor az európai országokba irányuló export fenntartása továbbra is fontos, különösen a bárányágazat számára, ezért törekedni kell az EU-val történő megállapodásra és el kell kerülni egy káros "No-deal forgatókönyvet", mely komoly exportpiaci zavarokat okozhat.
