Az elemzés primer kutatáson alapszik, az adatok gyűjtését követő fejezetek megírása és a következtetések levonása ideje alatt azonban jelentős változások történtek, amelyek a jelzett folyamatokat ugyan nem változtatják meg, de a feltételezett hatások gyorsabban következtek be és egy-egy termékpálya, kereskedelmi disztribúciós csatorna esetében erőteljesebben érintik a termékpálya szereplőit, olvasható a NAK elemzésében. Az országos helyzetről, és a kamara nagy átfogó jelentéséről az Agrárszektor korábban Győrffy Balázzsal, a NAK elnökével beszélgetett. Az elnök akkor elmondta lapunknak, hogy az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös javaslatcsomagot juttatott el a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport számára, azt követően, hogy a kamara szakmai elemzést készített a koronavírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, illetve kockázatairól. Hozzátette, a gazdálkodók likviditási nehézségeinek és adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a javaslatok közül többől hamarosan jogszabály születhet. Az elnökkel emellett arról is beszélgettünk, mely ágazatokat érintheti a legsúlyosabban a koronavírus, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a járványnak, illetve megtudtuk, milyen megoldási javaslatokat dolgozott ki a kamara.
Koronavírus: új jogszabályokkal védenék a magyar agráriumot
A kiskereskedelmi forgalom az utóbbi napokban jelentős ingadozást mutat, erős negatív hatások tapasztalhatók, amelyet követő fellendülés minden esetben alacsonyabb szintre ér csak el. Az online-kereskedelemre nagy nyomás nehezedik, kialakulhatnak hosszabb szállítási idők is, amely az infrastrukturális átállás lassú folyamataira vezethető vissza. A lakosság húsvét előtti vásárlási kedve egy kicsit korrigált a lefelé tartó tendencián, azonban egyértelműen látszik a kereskedelmi adatokon, hogy a lakosság a készletezést követően kevesebbet költ élelmiszerekre, jobban takarékoskodik és az élelmiszer-pazarlás jelentősen csökkent. A hektikus ingadozást sem a kereskedelem, sem az élelmiszer-előállítók nem tudják rugalmasan kezelni, ezért a szakágazatokban az eladatlan termékek készletei folyamatosan növekednek, és a korona-vírus exportkorlátozó hatásával együtt erőteljes nyomást gyakorolnak a termékpálya szereplőkre.
A lakossági értékesítés csökkenésének hatását tovább erősíti a HORECA szektor szignifikáns keresletcsökkenése, amely nem csak Magyarországon, hanem egész Európában jelentős felvevőpiac-kiesést eredményez az élelmiszer-előállítók számára. Az EU-országok között jellemzően magasabb arányú a HORECA szektor részesedése a belföldi fogyasztásban, ezért az itt működő feldolgozó vállalkozások még nagyobb piacvesztést szenvednek el, mint a hazai élelmiszeripari üzemek. A készletek piaci elhelyezése és a bevételek realizálása minden gyártó számára létkérdés, a tőkeerős nyugati versenytársak akár jelentős árversenyre is kényszeríthetik a külpiacok vállalkozásait, ezért a készletcsökkentési akcióikkal a termékeik nagy mennyiségben való magyarországi megjelenésével erős nyomást eszközölhetnek majd a magyar feldolgozókra. A hazai termékpályák életben tartása és a hosszú távú működésük biztosítása érdekében ezért a francia példához hasonló felhívás is időszerűvé vált, amely a hazai fogyasztók tudatos választására és az élelmiszer-kereskedelem felelős magatartására hívja fel a figyelmet.
Élelmiszeripar, élelmiszer-kereskedelem
A Magyarországon működő, élelmiszerek előállítását végző vállalkozások a koronavírus hatásaként élénkülő kereslettel szembesültek az élelmiszer-kiskereskedelem felől, a lakosság erőteljes felvásárlásba és élelmiszer-tartalékolásba kezdett, amelynek kiszolgálása a válsághelyzet bejelentése óta eltelt hetek alatt folyamatos volt. A mezőgazdasági alapanyagok rendelkezésre állnak, a feldolgozó üzemek közel 100%-os kapacitás-kihasználással működnek, azonban a szignifikánsan megnövekedett kereslet több helyen szűkülő kínálatot, időszakos hiányt eredményezett. A járvány európai terjedésekor és annak kezelésére hozott intézkedések során felmerült a kérdés, hogy a személyek országok közötti mozgáskorlátozását követő, esetlegesen az áruforgalomra is kiterjeszthető szállítási tilalom, valamint a határzárak az export-import kereskedelemben mennyire fogják korlátozni a kínálatot, lesz-e élelmiszerhiány. Az országok közötti személyforgalom egyes helyeken korlátozva van, és bizonyos termékek kivitelét külön engedélyhez kötötték, azonban a lakosság ellátásához szükséges áruszállítás folyamatosságának biztosítása Európa-szerte fő szempont és jelenleg is - ha kisebb késésekkel is - folyamatos.
A kamara tagjai között végzett primer kutatások alapján megállapítható, hogy a hazai élelmiszer-előállító vállalkozások meglévő műszaki kapacitásaikkal képesek a hazai fogyasztási igények kielégítésére Ugyanakkor az import - ide értve az egységes piacról származó termékeket is - esetleges leállása (amire jelenleg nincsenek jelek) esetén is megfelelő kínálat állna a fogyasztók rendelkezésére az alapvető élelmiszerek körében.
Az áruforgalom folyamatos biztosítása érdekében hozott magyar kormányzati intézkedések és az EU tagországok egységes álláspontja lehetővé teszik a közúti árufuvarozás fenntartását, a nemzetközi fuvarozásban résztvevő - egészséges - magyarországi fuvarozó vállalkozásoknál dolgozó sofőrök felmentést kapnak a 14 napos karantén letöltése alól, ezáltal a hazai fogyasztást meghaladóan előállított élelmiszerek exportja és a termelésükhöz szükséges gyártási segédanyagok, csomagolóanyagok külföldről való szállítmányozása továbbra is lehetséges. A koronavírussal érintett - a hazainál rosszabb helyzetben lévő tagállamok - továbbra is lehetővé teszik az élelmiszerek közúti fuvarozását, ezért az exportra termelő vállalkozások szerződéses kötelezettségeiket teljesíteni tudják, ezáltal árbevételhez jutnak, dolgozóik fizetését és munkáltatásukat fenn tudják tartani. Az import termékek kínálata és a termékek magyarországi beszállítása a visszfuvarokkal megoldható azokból az üzemekből, amelyek a tagállami rendelkezések alapján még működnek és van megfelelő árualapjuk az export szállításokra. Az olasz kormány által hozott intézkedések egyelőre nem érintik az élelmiszer-előállítókat, azok továbbra is működnek, ezért a hazai forgalomban keresett termékek továbbra is a kínálat részét képezik. Tekintettel arra, hogy Magyarország feldolgozóipari ágazatában az élelmiszeripari kapacitások jellemzően az önellátási szintet meghaladó mértékűek, az EU-csatlakozást megelőző hazai piaci részesedés és a termékpályák exportorientáltsága miatt, az importtermékek teljes leállása esetén is képes lenne a hazai élelmiszeripar a teljes belföldi fogyasztás kielégítésére az alapvető élelmiszereknél.
A hazai piacon a digitális oktatásra és a vállalkozások otthoni munkavégzésre való átállása, valamint a vendéglátás nyitvatartásának korlátozása jelentősen csökkentette a HORECA irányába történő értékesítést, ezért a kiskereskedelem felé irányul a gyártók és a nagykereskedelem készletezett árualapja. A fogyasztók készletezését követően normalizálódó kereslet és a HORECA jelentős visszaszorulása a gyártás változatlan szintje mellett nagyobb kínálatot fog eredményezni a kiskereskedelemben, ezért élelmiszerhiánnyal nem kell számolni. Azoknak az élelmiszer-előállítóknak és -nagykereskedőknek, akik a HORECA szektor kiszolgálására specializálódtak, nem rendelkeznek kiskereskedelmi kapcsolatokkal, az általuk előállított termékekre nincs közvetlen fogyasztói piac, ezért számukra új, alternatív disztribúciós csatornákon történő termékértékesítést kell kidolgozni.
A jelenlegi helyzetben az élelmiszeripari vállalkozásoknak az üzemi és személyi higiéniai megfeleléshez nélkülözhetetlen kéz- és felületfertőtlenítő-készítmények beszerzése. A vállalkozások szerencsés esetben több hónapra elegendő raktárkészlettel rendelkeznek ezekből a szerekből, azonban a koronavírus-járvány elleni védekezés okán a szokásos napi felhasznált mennyiséghez képest nagyobb mennyiség kerül felhasználásra. A piaci információk szerint a hazai tisztítószer-, fertőtlenítőszer-gyártó vállalkozások nehezen tudnak megfelelni a hatványozottan megnövekedett igényeknek. További probléma, hogy némely alapanyagokat Olaszországból szerzik be. A kinti viszonyok miatt ezek szállítása kétségessé válhat. Emellett a tisztítószerek csomagolóanyagainak készlete is korlátozottan áll az előállítók részére. A MOL, bejelentése alapján, 50 000 liter készítmény gyártását valósítja meg napi szinten, ez részben megoldást jelenthet a hazai szükségletek kielégítésére.
A járványügyi hatóság tájékoztatása szerint csak annak a személynek van szüksége az arcmaszkok használatára, aki betegnek érzi magát. Az iparban dolgozók részéről több indok is felmerül arra, hogy miért tartják szükségesnek a maszk viselését. Egyrészt a munkáltató szeretné csökkenteni a dolgozók közötti fertőződés veszélyét, másrészt a dolgozót is megnyugtatja a "minimális" védekezés tudata. Ennek biztosításához azonban szükség van megfelelő készletekre. Ennél nagyobb probléma a munkavédelmi előírások szerint szükséges, előírt egyéni védőeszközök hiánya: ha azt nem tudja biztosítani a munkáltató, nem végezhető a védőeszközhöz kötött tevékenység.
Összességében elmondható, hogy a meghatározó részben HORECA szektorba értékesítő élelmiszeripari vállalkozásoknál már most is jelentős a gazdasági hatás. Ugyanakkor az ágazat egésze esetében a járvány elhúzódásával járó általános keresletcsökkenés jelenthet nehézségeket 2-3 hónapos időtávon.
Az élelmiszeripari termelés általános helyzete
Az élelmiszeripar hetek óta a húsvétra készül, a feldolgozóüzemekbe az alapanyag - a beszállítói szerződések alapján tervezetten - jelentős mennyiségben kerül beszállításra. A feldolgozóüzemek a felkészülés ideje alatt teljes műszaki kapacitásukat ki tudják használni. A koronavírus-veszélyhelyzet okozta lakossági felvásárlás további nyomás alá helyezte az élelmiszeripari üzemeket, az elmúlt hetekben termelési és eladási rekordok dőltek meg, amelyet a háztartások készleteinek feltöltését követően a húsvét közeledte még kicsit tovább emelhet.
A feldolgozásra kerülő alapanyag ellátása továbbra is zavartalan, sem állati, sem növényi eredetű alapanyagokban nem jelentkezik hiány. A tovább-feldolgozott élelmiszerek esetében, illetve a csomagolás nélkül (pl. friss fogyasztói tej) széles fogyasztói rétegek számára kereskedelmi forgalomba nem hozható élelmiszerek esetében a csomagolási és gyártási segédanyagok készletei jelentik az egyetlen forgalmazási akadályt, amely a csomagolóanyagok jelentős hányadú külföldi előállításának hátrányából eredeztethető. Az európai kikötőkben rekedt konténerek már úton vannak a kínai gyártók felé, ahol a készletek rendelkezésre állnak, csak a berakodás van hátra. Tekintettel arra, hogy a szállítások leálltak, illetve egy ideig akadoztak, előfordulhat, hogy először az európai "nagyvevők" kiszolgálása történik meg, így a hazai piacra csak később jut el az utánpótlás.
A ládás, rekeszes kiszerelésben értékesített termékeket (pl. friss húsok, lédig gyümölcs és zöldségfélék) ez a nehézség kevésbé érinti, de a tovább-feldolgozott élelmiszerek jelentős köre kerül fóliás vagy többrétegű csomagolóanyagba, ezért előállításukban korlátozásokkal lehet számolni, amelyek mértéke jelentősen eltérhet a termékpályák között.
Élelmiszer-kereskedelem
Az élelmiszer-nagykereskedelmet folytató kereskedők a kiskereskedelemhez hasonló forgalomnövekedést tapasztaltak, amely a belföldi gyártású élelmiszerek beszerzésénél a megfelelő mennyiségű hazai élelmiszer-előállítás következtében nem okozott gondot. A kiskereskedelemben időszakosan tapasztalt üres polcok részben a fogyasztók erőteljes felvásárlása, részben az üzletek tárolókapacitásainak korlátja, illetve a bolti munkaerő leterheltsége miatt alakult ki. A nagykereskedelem - a koronavírus-helyzet kedvezőtlen hatásaként - az iskolák digitális oktatásra való átállásával egyidejűleg jelentkező közétkeztetés-visszaesést, valamint a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének korlátozásával fellépő keresletcsökkenést tapasztalják igen erőteljesen. A kiskereskedelem viszont jelentős többletforgalmat bonyolít le a lakosság készletezése miatt, és a járványhelyzet miatt újabb disztribúciós csatornák kiépítésében lett érdekelt.
A készletezés nemcsak a többletvásárlást eredményezte, hanem a gyakoriság csökkenését is: a lakosság - igazodva a felelős magatartáshoz - jellemzően nem végez napi bevásárlást, hanem egy-egy alkalommal több napra is bevásárol. A későbbi esetleges személyi mozgáskorlátozásokra való felkészülés érdekében a kiskereskedelem az online-értékesítés és a kiszállítás irányába keresi az elmozdulás lehetőségét. A kormány megkönnyítette az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem végzését a vállalkozások számára. A veszélyhelyzet idején e tevékenységek bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatóak, ha a kereskedő napi fogyasztási cikket vagy éttermi ételt forgalmaz. Az intézkedés célja a lehetőség szerinti legrugalmasabb keretek megteremtése, a vállalkozások alkalmazkodásának megkönnyítése a rendkívüli helyzethez. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a kereskedő áruját egy üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet folytató szereplő bevonásával juttassa el a vásárlókhoz. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet ebben az esetben sem kell bejelenteni, nyilvántartásba venni, azonban az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység folytatójának rendelkeznie kell a napi fogyasztási cikket forgalmazó vagy vendéglátós üzlettel kötött szerződéssel.
Élelmiszeripari gépek és berendezések karbantartása, gépbeszerzések alakulása
A kapacitások magas kihasználtsági mutatói mellett a feldolgozóipari gépekre erős terhelés jut, amelyeket tervszerű, illetve meghibásodás szerinti ad hoc-jellegű karbantartással lehet termelésben tartani. Fontos kérdés, hogy a hazai forgalmazók milyen készleteket tudtak felhalmozni, illetve a döntően nyugat-európai gyártású gépekhez milyen gyorsan lehet alkatrészeket rendelni és beszállítani. A hazai vezérképviseletek tájékoztatása szerint jelenleg csak az olaszországi gyártású gépek és berendezések esetében várható alkatrészutánpótlás-kiesés a nemrég bejelentett olasz intézkedések hatására. A héten még érkezik szállítmány Olaszországból, de a gyárak bezárásával a készletek kiadása is szünetel, ezért várhatóan alternatív megoldásokat kell majd kitalálni. Az élelmiszeripari gépek jelentős részben olasz gyártásúak, ráadásul ezek a gépgyártók a legfejlettebb észak-olaszországi tartományokban üzemelnek, ahol a legsúlyosabb a járványügyi helyzet. A gépgyártók másik jelentős csoportja Németországhoz kötődik, de szerencsére a járványhelyzet ott még nem veszélyezteti a gyárak működését, a szállítások folyamatosak. Problémát minden szállítási irányban a fuvarköltségek alakulása jelent, tekintettel arra, hogy a szállítmányozók visszfuvart nehezen tudnak találni, ezért a szállítás oda-vissza díját felszámítják.
A tavaszi időszak jellemzően a húsvétra felkészüléssel telik, azonban a koronavírus miatt olyan kereslet tapasztalható, amely egyes élelmiszergyártók esetében kapacitásbővítést tesz szükségessé, ezért a gépbeszerzéseket felgyorsították. Az alkatrészellátáshoz hasonlóan a gépgyártás is folyamatos - kivéve az olasz gyártókat -, azonban a beruházási költségek társfinanszírozásához igénybe venni kívánt hitelek elbírálása akadozik, mert munkaerőgondokkal küszködik a hazai kereskedelmi banki szektor. Több esetben jelezték a beruházók a gépszállítók felé, hogy a hitelbírálatuk ugyan folyamatban van, de a pénzintézet bírálati késést jelez feléjük, ezért az új berendezések üzembe állítása is csúszik.
Javaslatok
A KSH besorolási rendszere alapján az élelmiszeripari tevékenységeknek 33 szakágazata van, azonban egy-egy szakágazatban több termékpálya is található, így az élelmiszeriparra vonatkoztatott speciális javaslatok igen széleskörűek lennének. A helyzetelemzés során tapasztaltak tovább bővítik a problémakört, ugyanis egy-egy termékpályán működő, azonos tevékenységet végző vállalkozás gazdasági mérete, illetve az általa kiszolgált piac szerint is eltérő nehézségekkel találja szemben magát. A primer kutatás során összegyűjtött információk arra engednek következtetni, hogy a termékpályák kisebb-nagyobb eltérésekkel, de azonos horizontális és vertikális problémakörrel állnak szemben, amelyekre a megfogalmazott javaslatok az általánosítás mellett is jól alkalmazhatók, kisebb pontosítással minden vállalkozási méret megtalálhatja a saját kitörési pontját a jelenleg kialakult helyzetből.
Mezőgazdasági termelés, alapanyag-beszerzés
A helyzetfelmérés szerint megállapítható, hogy a hazai élelmiszer-előállításhoz szükséges mezőgazdasági alapanyagok rendelkezésre állnak, azonban egy-egy termékpálya - jellemzően nem az alapvető élelmiszerek körében - speciális alapanyag-termeltetési rendszerben szerzi be a feldolgozásra kerülő alapanyagát, amely termékek jellegüknél fogva egyedi igényeket szolgálnak ki, kisebb mennyiségben kerülnek előállításra, illetve értékesítési csatornájuk is szűkebb - jellemzően HORECA szektor irányában történik -, ezért fokozottan vannak kitéve a legkisebb változásoknak is.
A fogyasztói elvárásoknak megfelelő élelmiszerek előállítása ezeknél a termékpályáknál ezért gyártás-specifikus alapanyagokat igényel, ennek megfelelően az alapanyag-biztosítás érdekében javasolható, hogy:
- integráció keretében biztosítsák az alapanyagot,
- a termék-specifikus elvárásoknak megfelelő genetikai alapokon történjen a mezőgazdasági termék-előállítás, amelyhez szakmai támogatást ad a feldolgozó,
- az élelmiszer-előállítás technológiai folyamataihoz és időigényéhez, valamint a fogyaszthatósági időhöz kötődő alapanyag mennyiségi elérhetőségét ütemezzék a szereplők horizontális együttműködések keretében is (több termelő integrálása esetén),
- vegyék fel a kapcsolatot a NAK Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportjával, akik nyomon követik a piaci folyamatokat, felmérik - többek közt - az esetleges beszerzési és értékesítési problémákat és lehetőségeket, tájékoztatást nyújtanak azok kapcsán az érintetteknek,
- csomagolóanyag-beszerzési problémával kapcsolatban kereshetik a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetséget (CSAOSZ). A szervezet most abban tudja segíteni az élelmiszeripari vállalatokat, hogy elsősorban tagvállalati köréből kapcsolatteremtési segítséget kínál beszerzési nehézségek esetén.
Élelmiszer-feldolgozás
A hazai élelmiszeripari vállalkozások között még azonos termékpályán belül is igen alacsony fokú a horizontális együttműködés, a vállalkozások szakosodása kismértékű, ezért nem alakultak ki azok a termelési rendszerek, amelyek a hatékony, a pénzügyi, gazdasági és jövedelmezőségi elvárásoknak megfelelő üzemi szerkezetet eredményezik. A fajlagos termelési költségek optimalizálása érdekében ezért a kamara azt javasolja a termékfeldolgozást végző vállalkozásoknak, hogy:
- a termékpálya feldolgozási szintjén működjenek együtt a mezőgazdasági alapanyag-termeltetési rendszerek kialakításában, ösztönözve a hatékony mezőgazdasági üzemméret kialakítását,
- az azonos termékpályán az élelmiszer-előállítás feldolgozási folyamatait szakaszolva végezzenek munkamegosztást, és ennek megfelelően alakítsanak ki horizontális együttműködési rendszereket,
- a feldolgozási folyamatokhoz kapcsolódó beszerzéseik tekintetében más termékpályákkal alakítsanak ki együttműködési rendszereket annak érdekében, hogy minden termék, félkész-termék, melléktermék élelmiszerként hasznosuljon és beszerzés tekintetében hazai forrásokat részesítsenek előnyben,
- a folyamatban lévő kapacitásbővítést és/vagy korszerűsítést eredményező beruházások/gépjavítások esetén a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében az ORFK ügyfélszolgálati e-mail címére (ugyfelszolgalat@orfk.police.hu) kell írni egyedi engedélykérést, hogy a külföldi szakemberek beléphessenek az országba elvégezni a szükséges karbantartási/javítási munkát. (A kiadott engedéllyel beutazhat a külföldi állampolgárságú szakember az országba.)
- A hatósági ellenőrzések során lehetőség van szakmai egyeztetésre a jogszabályi kötelezettségek tekintetében, továbbá a jelenlegi, elsősorban higiéniai ajánlások betartásának helyes módjára vonatkozóan. Súlyos jogsértés esetén azonban az ellenőrző hatóságnak a megfelelő jogkövetkezményeket (jogsértést megszüntető intézkedés elrendelése, bírság kiszabása) kötelező alkalmaznia. Hatósági ellenőrzés lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 100. § (2) bekezdése alapján az élelmiszerlánc szereplő (pl.: az élelmiszer-vállalkozás) kérése is sor kerülhet. A veszélyhelyzetben kihirdetett központi intézkedésekre és korlátozásokra tekintettel azonban a hatóság kéri, hogy e jogosultság gyakorlására csak kivételes esetben kerüljön sor.
A fogyasztók készletezést követő vásárlásai alapján jelenleg a vírushelyzet előtti mennyiségű napi élelmiszerigénnyel kell számolni. Az élelmiszerek kereskedelmi kiszállítása során létre kell hozni egy olyan disztribúciós hálózatot, amely a vírushelyzet miatt megváltozott rendszerben alkalmas az élelmiszerek eljuttatására a fogyasztóhoz. A működőképes élelmiszeripari üzemek, a vendéglátóipari egységek, a közétkeztetés minimális szintre süllyedése miatt felszabadult félkész- és készételt gyártó kapacitások összefogásával létre kell hozni egy hálózatot, amely megoldja az élelmiszer eljuttatását a működő intézményekbe és a háztartásokba. A feladat ellátáshoz szükséges gépjármű és gépkocsivezető háttér biztosítása elengedhetetlen feltétel.
Az alapanyag-ellátás biztosítása viszonylag könnyen megoldható a hazai mezőgazdasági terelésből, a feltételek és kapacitások adottak és elérhetők. Alapanyag tekintetében a hazai forrásokra kell maximálisan támaszkodni, ezt viszont közvetíteni is kell a feldolgozóknak és a fogyasztóknak egyaránt. Ez sokat segít a jelenleg értékesítési és piacra juttatási gondokkal küszködő termékpályákon. A haltermelő és halfeldolgozó vállalkozások például különösebb gond nélkül képesek lennének ellátni a félkész- és készételt gyártó üzemeket halhússal, halkészítményekkel, illetve feldolgozott fűszerezett, panírozott hallal. Ugyanígy meg kell keresni más élelmiszer-alapanyagok biztosítása érdekében a megfelelő csatornákat.
Élelmiszer-kereskedelem
Az élelmiszeripari vállalkozások - a vertikum közepén elhelyezkedve - még jellemzően nem rendelkeznek közvetlen fogyasztói eléréssel illetve piaccal, ezért termékeik fogyasztókhoz való közvetítése a kereskedelem csatornáin keresztül történik. A koronavírus-veszélyhelyzettel kapcsolatosan hozott szükséges intézkedések több értékesítési disztribúciós csatornára kedvezőtlen hatásúak, amelyeket a lakosság készletezési célú élelmiszer-felvásárlása, valamint a közétkeztetés otthoni konyhákra való áthelyeződése és a közétkeztetésben résztvevők otthoni ellátása érdekében történő vásárlás sem ellensúlyoz. Ráadásul ezek a vásárlások a kiskereskedelemben történnek, így a meghatározó részben HORECA szektorba értékesítő élelmiszeripari vállalkozások, valamint a nagykereskedelem jelentős piacvesztést szenved el. A lakosság vásárlási szokásai a készletezésen túlmenően a gyakoriságban is megváltoztak, a felelős magatartás felvállalásával, ezért a napi bevásárlások jellemzően átalakultak heti gyakorisággá, tehát egy-egy alkalommal több napra is bevásárolnak a fogyasztók. Ez a magatartás újabb kihívásokat állít a feldolgozók és a kiskereskedelem irányába, amelynek a kereslet kiszolgálása miatt meg kell felelni.
A kereskedelmi csatornák változása miatt a kamara azt ajánlja a feldolgozóipari vállalkozásoknak és a kiskereskedelemnek, hogy:
- a HORECA szektor visszaesése miatt az online gyártói kereskedelem bevezetését, a gyártói/kiskereskedelmi házhozszállítás, vagy mozgóbolti tevékenység lehetőségét minél szélesebb körben fejlesszék ki,
- a lakóhely-elhagyási korlátozás hatásainak csökkentése érdekében (kijárási tilalom későbbi esetleges bevezetése) - a kiskereskedelem forgalomcsökkenésének elkerülése céljából - az online-kereskedelem és a házhozszállítás fejlesztésén túlmenően a hosszabb eltarthatósági idejű termékek gyártását és forgalmazását kell előtérbe helyezni, hogy az ellátási rendszerek túlterheltsége elkerülhető legyen (ne kelljen napi szinten vásárolni gyorsan lejáró szavatossági idejű termékeket), illetve az élelmiszer-pazarlás a lejárt fogyaszthatósági idejű termékek miatt (otthoni készletgazdálkodási problémák) elkerülhető legyen,
- a kereskedelemben a magyar termékek arányának a növelését is ösztönözni kell, ehhez azonban a fogyasztók felé szükséges kampányokat, marketing eszközöket hangsúlyosan alkalmazni szükséges, ebben a NAK is számos lépést tett és tesz,
- a nagykereskedők - hasonlóan a közétkeztetésben és a vendéglátásban résztvevő élelmiszer-előállítók - a HORECA szektor kiesésével piacaik jelentős részét elvesztették, a meglévő készleteik miatt jelentős likviditási gondokkal küszködnek, a bennragadt termékek minőség-megőrzési ideje pedig le fog járni, azokat nem lehet a jövőben sem értékesíteni. A kialakult helyzetben - a jó beszállítói kapcsolatokra alapozva - mindkét felet érintő károk enyhítése érdekében együttműködésre érdemes törekedni (pl. egyeztetett termékek visszavétele, vagy azokra fizetési haladék nyújtása, vagy a még működő HORECA egységekben a nagyon rövid szavatossági idejű termékekre akciós ár biztosítása).
