Komoly gondot okozott a koronavírus megjelenése a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. A kezdeti sokk az összes európai államot érintette: a turizmus és a vendéglátás leállásával rengeteg rövid eltarthatóságú élelmiszer ment kárba vagy kellett megoldani a hosszabb távú tárolást, írta meg a Magyar Nemzet. A szabad mozgás korlátozása is visszavetette a keresletet, emellett elsősorban a nyugat-európai országokban súlyos helyzetet idézett elő az idénymunkások hiánya. Elsősorban a romlandó termékek iránti kereslet drasztikus csökkenéséhez hozzájárultak a szállítási nehézségek is.
Az OECD és az ENSZ közös, 2020 és 2029 közötti időszakra szóló előrejelzése rámutat: a járvány hosszabb távú, agráriumra gyakorolt hatása egyelőre bizonytalan, ugyanakkor az már szinte biztos, hogy a kereslet csökken, elsősorban a növekvő munkanélküliség és a visszaeső gazdasági növekedés miatt. Általánosságban az átalakuló kereslet, a változó ellátási láncok, a munkaerő mobilitása és a gazdasági folyamatok az agrárium minden ágazatára hatással lesznek.
Koronavírus: óriási a bizonytalanság a mezőgazdaságban a járvány miatt
Nemcsak csökkennek, de várhatóan meg is változnak a járvány miatt a fogyasztói igények: még inkább előtérbe kerülnek a helyi termékek, és egy esetleges második hullám esetén a tartós élelmiszerek felhalmozására kell számítani. Jelentősen visszaeshet a kereslet a tej és tejtermékek, illetve a húsfélék iránt a turizmusban és a vendéglátásban várható tartósabb korlátozások miatt.
A vendéglátás helyzetét rontja a társadalmi távolságtartás hosszú távú fennmaradása és a járványtól való félelem is. Ezek a tovagyűrűző hatások pedig a baromfitartókat és a tejtermelőket hozzák nehéz helyzetbe. Az idénymunkások beutazásának megkönnyítésére számos ország lazított a szabályozáson, ugyanakkor a nyugati államok kitettsége és például a német húsfeldolgozókból érkező, járványgócok megjelenéséről szóló hírek bizonytalanságot keltenek.
Szintén a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások, a járványhelyzet okozta félelem és a nyugat-európai lakosság érdektelensége a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs ágazatban is gondot okoz. Áttételesen befolyásolja a járvány a növényiolaj-piacot: a kőolaj árának megroggyanása miatt várhatóan megtorpan a kereslet a bioüzemanyagok iránt, így az alapanyag-szükséglet is visszaesik.
A szállítási nehézségek pedig a pálma- és kókuszolaj piacára hatnak kedvezőtlenül. Nem kímélték a járvány miatt bevezetett intézkedések a dísznövénypiacot sem, mivel a szezonális virágokat a korlátozó intézkedések miatt kevesen tudták beszerezni. A bor és egyéb alkoholok piacát pedig szintén a vendéglátást és a nagy rendezvényeket érintő korlátozások sodorják nehéz helyzetbe. A közvetlen sokkra válaszul az Európai Unió nagyobb jogosultságokat adott a tagállamoknak az állami támogatások rugalmasabbá tételével, illetve a támogatások átcsoportosításának lehetőségével.
Hosszú távon, az évtized végéig nem számolnak járványokkal a világszervezetek. A mostani válság után az általános gazdasági növekedés mellett a globális fogyasztás élénkülését vetítik előre. A jövedelmi helyzet javulása a közepesen fejlett országokban a minőségi táplálkozás felé mozdítja a lakosságot, és szinte mindenhol nő az állati fehérje iránti kereslet. Ez alól a legfejlettebb európai és észak-amerikai államok jelenthetnek kivételt, ugyanis az éghajlati és táplálkozási szempontok miatt jelentősen visszaeshet a 2020-as évek végére a vörös húsok iránti kereslet, és az alternatív fehérjeforrások szerepe értékelődhet fel. A növénytermesztésben jelentősen emelkedhetnek a hozamok, az alapanyagok iránti keresletet pedig az alternatív üzemanyagok is növelik. A fehérjeforrások közül jelentősen megnőhet a kereslet a baromfitermékek és a hal iránt.
