Az élelmiszeriparban a leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszerek a klór- és jódtartalmú készítmények, a kvaterner-ammónium vegyületek, a peroxiszármazékok és az amfolitszappanok - írja a Laboratorium.hu. A klórtartalmú készítményekből klórgáz szabadul fel, ezáltal oxidatív úton fejtik ki hatásukat. Ennek előnye, hogy minden hőmérsékleti tartományban gyors és biztos a csíraölő hatás. A baktériumölő, gombaölő és különösen vírusölő hatással rendelkező antiszeptikus oldatok (vizes-alkoholos termékek) az utóbbi időben hiánycikké váltak, nem véletlen, hogy a gyártók nagy mennyiségben kezdték el piacra dobni azokat.
Pontosan miből állnak, hogyan hatnak ezek a szerek?
Az oldatban található etanol (alkohol) játssza a főszerepet, mert fertőtlenítő és antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik. A vizes-alkoholos gélek vagy oldatok 60% és 70% (térfogatszázalék) illetve 520 és 630 mg/g koncentráció között tartalmaznak etanolt, ennek mennyisége fordítottan arányos a javasolt behatási idővel. Emellett a fertőtlenítőszerek másik gyakori hatóanyaga a hidrogén-peroxid. Ez a termékben esetlegesen jelen lévő baktériumspórák ellen hat, erős oxidálószer, mikrobapusztító hatással rendelkezik már alacsony koncentrációban is (10-30%), 3%-os vizes oldatát kifejezetten sebfertőtlenítésre használják, és ajánlják a gyógyszertárakban is (emellett az ökotisztítószerek gyakori hatóanyaga). A glicerin pedig nedvesítő szerként szerepel, védi a bőrt, amelyre a gélt vagy a vizes-alkoholos oldatot felhordjuk.
Vajon honnan tudjuk, hogy valóban hatékonyak ezek a szerek? Mi rá a garancia?
Az Európai Unió teljes területén lehet ilyen termékeket előállítani és forgalmazni, ám a vizes-alkoholos termékeket előállító társaságok csak abban az esetben hozhatják forgalomba terméküket, ha annak mikrobapusztító hatását laboratóriumi jegyzőkönyvvel is igazolni tudják. A jogi szabályozás a biocidokkal kapcsolatban meglehetősen komplex, a lényeget a Magyarországon a 316/2013 kormányrendelet tartalmazza. A forgalomba hozatalhoz szükséges adatlapnak a kötelező dokumentumokon túl (a biocid termék gyártója, hatóanyaga, teljes összetétele, minőségmegőrzési idő, a csomagolóanyag jelölése, stb.) tartalmaznia kell az akkreditált laboratórium által elvégzett antimikrobiális hatást igazoló, Euronorm szabvány vagy azzal egyenértékű más módszer alapján elvégzett vizsgálatok jegyzőkönyvét. A vírusölő hatás vizsgálatára Magyarországon csak hatósági labor kap feljogosítást, de természetesen a nagyobb, akkreditált laboratóriumokban is foglalkoznak fertőtlenítő szerek vizsgálatával.
Konkrétan hogyan zajlik a vizsgálat?
Kézfertőtlenítő szerek esetén a vizsgálandó termékminta meghatározott mennyiségét külön-külön hozzáadják a baktériumokból, élesztősejtekből és/vagy penészgomba spórákból készült tesztszuszpenzióhoz és valamilyen hatást befolyásoló anyagot (általában a szennyeződést modellező anyag, amivel a tiszta és szennyezett körülményeket modellezzük) tartalmazó oldathoz. A keveréket 20±1 °C-on tartják általában 1 perc±10 mp-ig. A hatóidő letelte után a baktérium- és gombaölő hatást a megfelelő módszerrel leállítják. A fenti alkalmazott módszer neve a hígítás-semlegesítés módszere.