A Loire-völgyében működő, viszonylag kis forgalmú Fleuron d'Anjou szövetkezeti csoport ezért inkább a hagyományos zöldségekre összpontosít, elfeledett fajokat kínál a fogyasztóknak.
A Fleuron d'Anjou cégcsoport a Franciaországban az elsők közt, 1962-ben dísznövények és zöldség-gyümölcs termesztésére és értékesítésére létrehozott szövetkezeten alapul. A Fleuron d'Anjou elnevezést akkor még csak márkanévként használták, annyit jelent, hogy a térség legjobbja. Majd miután 1990-ben egyesült egy másik szövetkezettel, akkor ezt a frappáns nevet választották. Később kereskedő cégek is kapcsolódtak hozzá, így a tevékenysége kiszélesedett, de első helyen továbbra is a termelés áll. 67 millió eurós éves forgalmából a szövetkezet részesedése 45 millió euró, tudtuk meg Pascal Prat ügyvezetőtől, amikor a Sival kertészeti vásár keretében meglátogattuk a cég egyik üzemét.
A szövetkezetet ma már kevesebb termelő alkotja, ők viszont jóval nagyobb felületen gazdálkodnak. Büszkék rá, hogy a szövetkezet a termelőikkel együtt fejlődik. 13 dísznövénytermesztő tagja 42 hektárról 400-féle terméket kínál. A választék széles: muskátlik, ciklámenek, kaspós növények, évelők, egynyáriak teszik ki főleg, de bogyós gyümölcsöket, a házikerti zöldségek palántáit és fűszernövényeket is kínálnak.
Ma már a tengeren túlra is szállítanak. A dísznövénytermesztők Angers környékén tömörülnek, így a városhoz közeli Les Ponts-de-Cé településen építették föl a központi értékesítőtelepet, ahol a cégcsoport székhelye is működik.
A zöldségterület 1040 hektár, a 60 gazdaság a Loire folyó mentén termeszt Angers-tól Saumurig, az árut két telepre szállítják, ahonnan évenként 13 ezer tonna zöldséget értékesítenek. Mazéban gumós zöldségeket, hagymát, Allonnes-ben pedig friss zöldségeket, főként a salátaféléket mossák, csomagolják, tárolják. A termékek 70 százalékát áruházaknak szállítják. A biotermesztés aránya jelenleg meghaladja a 10 százalékot, és fokozatosan növekszik. Emellett a nem biotermelők is arra törekszenek, hogy a lehető legkisebbre szorítsák le a növényvédőszer-használatot. Már több terméket kínálnak nulla szermaradék (zero résidu) logóval.
A termelők különösen büszkék a mogyoróhagymájuk minőségére. Ezt a zöldségfajt a 17. század óta termesztik a térségben, és a nemzedékről nemzedékre megörökölt tudásnak és a kiváló talaj- és éghajlati adottságoknak, a vegetatív szaporításnak köszönhetően messze földön híres lett az angers-i mogyoróhagyma. 2015 óta pedig védett földrajzi jelzéssel láthatják el.
A legnagyobb mennyiségben értékesített zöldségük a spárga, a zöld és halványított sípok forgalma néhány év alatt 300-400 tonnáról 8000 tonnára nőtt. A halványított spárgát fekete fóliával takart bakhátakban termesztik. A szabadföldi salátafélék mennyiségét is növelték az utóbbi években, 800-ról 1000 tonnára. Madársalátát egész évben termesztenek, az igen sűrűre vetett állományt géppel takarítják be. A térség jellegzetessége a középhosszú, rózsaszín, ám a végükön fehér gumókat nevelő retekfajta.
Nyáron 3 hét, télen 3 hónap alatt lesz piacos. A megfelelő minőséghez a kertészek négyzetméterenként 350-400 magot vetnek. Az újra divatba jött csicsókát is termesztik, a homoktalajon rendszeres öntözéssel viszonylag szabályos gumókat takarítanak be. A sárgarépához hasonlóan, de jóval kisebb növényszámmal nevelik a pasztinákot, nagy figyelemmel kell betakarítani, hogy ne sérüljön a vékony epidermiszű gyökérgumó. Szerepel a kínálatban még feketegyökér, tarlórépa és gyermekláncfű is, de nem marad ki a Fleuron d'Anjou választékából a ratatouille, azaz a francia lecsó három fő összetevője, a tojásgyümölcs, a paprika és a cukkini sem. Ezeket, a legtöbb kézimunkát igénylő fajokat zömmel fóliákban termesztik. A frisspiacra szánt zöldbab kézi szedése ugyancsak drága volt, ezért is nagy segítség, hogy tavaly áttértek a kíméletes gépi betakarításra.
A szövetkezet a termelőket szaktanácsokkal segíti, emellett együttműködnek fogyasztókkal, kereskedőkkel, kutató-fejlesztő cégekkel, hogy minél jobban igazodhassanak a kereslethez, és minél hatékonyabbá tegyék a termelést. A tavalyi több mint 5 millió eurós beruházásból 3 milliót a termesztésre, posztharveszt tevékenységre fordították. A szövetkezet elismert értékesítő szervezet.
A fenntarthatóságra törekvés áthatja a cégcsoport tevékenységét. Ennek eszköze az integrált növényvédelem alkalmazása, a szerves trágya vagy lassan bomló műtrágyák használata. A kézi gyomirtás kiváltására visszatérnek a talajtakarásra a zöldségkultúrákban, zöldugarral védik a talajt, a kiszolgáló-, tárolóépületeken napelemeket helyeznek el, törekednek az esővíz újrahasznosítására, amit lehet, komposztálnak. Ugyancsak a fenntarthatóság érdekében lehetőség szerint helyi munkaerőt alkalmaznak, és helyi cégektől vásárolnak.
