A magyarországi baromfitenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások száma az utóbbi években - a 2018-as éves közel stagnáló értékét leszámítva, - folyamatosan csökkent. Jelenleg majdnem 100 céggel (12%-kal) kevesebb működik, mint 2016-ban, és közben még mindig ez a legnagyobb hazai állattenyésztési ágazat, olvasható az OPTEN közleményében. Ehhez a számhoz kell hozzáadni azt a 895 jelenleg működő egyéni vállalkozást, amelyek szintén ebben az ágazatban dolgoznak és valószínűleg, közülük kerülnek ki a legkisebb piaci szereplők is. Elmondható, hogy az alapanyagtermelésen túli egyéb vállalkozásokkal együtt összességében több mint 1600 céget és közel ugyanennyi egyéni vállalkozót érint a madárinfluenza hazai megjelenése.

A szektor éves árbevétele egyenletes növekedést mutat, 2016-ban 283 milliárd forintot értek el az alapanyagtermeléssel foglalkozó vállalkozások, ami a rákövetkező évre 285 milliárdra, 2018-ban pedig 322 milliárd forintra ugrott. Ezzel párhuzamosan a jövedelmezőség mértéke nem követte az árbevétel növekedés ütemét. Az adózás előtti eredmény bár 2017-ben 29 milliárdra emelkedett, az előző év 16 milliár forintjáról, ez az érték viszont alig növekedett 2018-ban.

Az alkalmazotti létszám hektikusan alakult a vizsgált években. A 2017-es erős csökkenés után, lassú növekedés következett, jelenleg viszont ismét az alkalmazottak számának zsugorodása figyelhető meg. Jelenleg a szektor, közel 7500 munkavállalónak biztosít közvetlen megélhetést, de a beszállítói és feldolgozói láncok okán ennél lényegesen nagyobb a munkaerőpiaci jelenléte.

Míg a felszámolási eljárások száma viszonylag kevés, addig a végrehajtások számának alakulása jól mutatja, hogy a piaci szereplők egy része likviditási gondokkal küzd. Az Opten cégfluktuációs indexének 8-11% közötti ingadozása azt jelzi, hogy az ágazatban a hazai átlagnál kisebb arányú a cégek cserélődése.

A koronavírus az élelmiszerkereskedelmet nem fagyasztotta be, az első hetek felvásárlási láza pozitívan hatott, majd azt követően komoly kínálati piac jellemezte a baromfihús forgalmazást. E mögött a HORECA szektor eltűnése és a közétkeztetés teljes leállása áll - egész Európában. Részben a kialakult piaci viszonyok, részben a madárinfluenza hazai megjelenése miatt az egyedszámok radikálisan csökkenhetnek. A víziszárnyas termékpályákat összefogó integrátorok, akik bérnevelésre adják ki az állatokat, majd ők is vásárolják vissza, erős nyomás alatt tartják a termelőket- a piaci viszonyok miatt indokolt - alacsony felvásárlási árakkal. A járvány első hulláma leginkább a víziszárnyasokat érintette, ezért valószínűleg kevesebb hazai nevelésű kacsa és liba kerül idén a háziasszonyok konyhájára, és exportra is.

Némileg megnyugtató, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad állami kártalanításra, amely a madárinfluenza közvetlen hatását gazdaságilag orvosolja a termelők irányába. A kártalanítás azon vállalkozások számára biztosított, akik betartották a vonatkozó állategészségügyi szabályokat.

A probléma hosszabb távú megoldását célozza az az április 27-én - a Vidékfejlesztési Program keretében - megnyíló Európai Uniós pályázat, ami a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére fordít maximum 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást pályázatonként, a KMR régióban 60%, a többi régióban 40% pályázói önrész mellett. Kérdés, hogy ez milyen fejlesztésre ad lehetőséget a sok telephellyel rendelkező vállalkozásoknak és az is, hogy azoknak a tenyésztőknek, akiknek állományát a madárinfluenza miatt le kellett ölni, maradt-e annyi pénzügyi tartalékjuk, hogy a pályázati önrészt fedezni tudják - zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.