A gazdálkodóktól tehát az érintett támogatásokért cserébe az alábbi minimumkövetelmények teljesítése elvárt. Ezeket az úgynevezett zöldítési rendelet 2.§-a foglalja magába, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

• A szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a gyomok - beleértve a veszélyes gyomnövényeket, valamint a nádat - és a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények legfeljebb olyan mértékben lehetnek jelen, hogy nem áll fenn nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás. (Nagymértékű, súlyos, lágyszárú gyomosodás akkor áll fenn, ha a vizsgált parcellán virágzó veszélyes gyom vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található. Veszélyes gyomnak számít a parlagfű, az aranka és a vaddohány. Nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodásról akkor beszélhetünk, ha a vizsgált parcella esetében a földterületen 100 darab/hektárt szórt elhelyezkedést meghaladó mértékben található olyan fás szárú növény, amely lombkorona alatti területe gazdálkodásra nem alkalmazható (pl. nem legeltethető), vagy a fás szárú növény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre nem tehető alkalmassá.)
• Gyepek esetében nem fordulhat elő túllegeltetés, amelynek során a gyep foltokban kiritkul, és a talajfelszín legalább 50%-ban fedetlenné válik. Továbbá gyepek esetében a gyepalkotó fűfajok - nem beleértve a nádat - és takarmánynövények túlsúlyban legyenek, és ne legyen a területen az előző évről olyan növedék, amelynek kórói is elnyíltak.
• Az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. A nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás esetén a területet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendelet értelmében nem támogatható területté kell átsorolni.
• Amennyiben a gazdálkodó időközben területét rendbe tette, azaz fennállnak a minimumkövetelmények, úgy a nem támogatható területét MePAR változásvezetéssel támogathatóvá igényelheti. Ezt csak akkor tegye meg, ha a terület a kérelem benyújtásakor már ténylegesen rendezett állapotba került!
• Amennyiben a gazdálkodó fenti jogosultsági feltételeket nem tudja betartani, úgy pl. a SAPS, a zöldítés, a termeléshez kötött támogatásokra adott területen adott évben nem lesz jogosult. Ugyanez vonatkozik az agrár-környezetgazdálkodás/ökológiai gazdálkodás VP-s intézkedések esetére is. Amennyiben valamely a tevékenység elvégzését ténylegesen akadályozó vis maior ok következik be (pl. belvíz), s az bejelentésre és elfogadásra is kerül, úgy a gazdálkodó a vis maior ok fennállásáig mentesül a kötelezettség alól.
• Amennyiben azonban a vis maior kérelemben a minimumkövetelmények be nem tartása is jelölésre kerül, de a vis maior nem kerül elfogadásra - pl. az aszály nem ad okot a nem teljesítésre -, úgy sajnos a minimumkövetelmény meglétének hiánya miatt a táblára jutó kifizetés elutasításra kerülhet. A minimumkövetelmények betartásának hiánya nem kölcsönös megfeleltetés-előírás, tehát nem azt kell jelölni az esetleges vis maior kérelemben, hanem a minimumkövetelményt. Vis maior ok hiányában az előzőekben leírtak szerint, a táblára adható támogatás adott évben lenullázódik, s még a túligénylés szankcióját is magával hozhatja!