Agrarszektor.hu: A kormány a napokban döntött arról, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében 25 milliárd forintos élelmiszergazdasági válságkezelő programot indít. Mely ágazatokra terjednek ki az intézkedések?

Nagy István: A program célja, hogy átfogó módon nyújtson segítséget a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. Ezért célzott támogatásokat kapnak azok az ágazatok, amelyek egészét közvetlenül és jelentősen sújtja a koronavírus-járvány. A többi szektorban pedig azok a vállalkozások juthatnak támogatásokhoz, amelyek árbevétele igazolhatóan a járvány miatt csökkent jelentős mértékben.

A.: Hogyan oszlik meg az egyes ágazatok között a 25 milliárdos összeg?

N. I.: Az egyes támogatási konstrukciók kidolgozása jelenleg is zajlik. Az intézkedések tartalmáról, a rendelkezésre álló forrásról és a szükséges tudnivalókról az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár is folyamatosan tájékoztatja majd az ágazati szereplőket.

A.: A napokban azt nyilatkozta, hogy egyrészt már meglévő támogatási konstrukciókhoz helyeznének pluszpénzeket, másrészt új átmeneti támogatási formákat is indítanának. Melyek lehetnek ezek?

N. I.: Ahol jól azonosítható módon egész ágazatokat közvetlenül sújtanak a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, ott a meglévő támogatási jogcímek forrásainak emelésével nyújthatunk segítséget, illetve akár ideiglenes, egyszeri támogatási formákat is bevezethetünk, szem előtt tartva a gyorsaság igényét is. Másrészt a 25 milliárd forintos költségvetési többletforrás felhasználásával olyan új támogatási lehetőségek is megnyithatók, amelyekkel azok a külön támogatásban nem részesülő szektorok is támogatáshoz férhetnek, amelyek vállalkozásai igazolható módon a koronavírus-járvány következtében szenvedtek el érdemi árbevétel-kiesést. Mind a mezőgazdasági termelők, mind az élelmiszeripari vállalkozások számára elérhetővé kívánjuk tenni ezt a támogatási formát.

A.: A mostani támogatási csomagot is jóvá kell hagyatni Brüsszellel, mivel nemzeti többletforrások kihelyezését teszi lehetővé. Meddig tarthat a notifikációs procedúra?

N. I.: Az új támogatási konstrukciók kidolgozása a minisztériumban már megkezdődött. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Európai Bizottság gyorsított eljárású jóváhagyása után a szükséges rendeleteket mielőbb megjelenhessenek.

A.: Egyes információk szerint a kormány a válsághelyzet miatt az Agrárminisztérium idei büdzséjéből is jelentős összegeket vont el. Mekkora összegről van szó, és ez mennyire érintette a meglévő agrártámogatási jogcímeket, illetve a tárca egyéb működési kiadásait?

N. I.: Ebben az esetben nem az elvonás, hanem az átcsoportosítás a helyes megfogalmazás. A költségvetési átcsoportosítás célja éppen az volt, hogy ebben az új és rendkívüli helyzetben a szükséges gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási lépések forrásigénye prioritást kapjon. Ennek érdekében jelentős összegeket sikerült a kormányzaton belül mobilizálni, illetve felhasználásukat az aktuális célok szerint újratervezni. Ez a mobilizált összeg a gazdaságvédelmi alapba került, ahonnan az agrárgazdaság a már bejelentett intézkedések révén most komoly forrást kapott. Így végeredményben az átcsoportosítás inkább többlettámogatást biztosított az agrárgazdaság számára.

A.: Kérdés, hogy ezek a pluszpénzek mire lesznek elegendők. A tárca becslései szerint a járvány eddig mekkora veszteségeket okozott az agrárgazdaságnak, illetve a mai ismeretek szerint milyen nagyságrendű lehet a teljes veszteség?

N. I.:Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni a koronavírus-járvány végleges gazdasági hatásairól, és ez ma felelőtlenség is lenne. Tény, hogy a veszélyhelyzet miatt fennálló korlátozások minden nap további veszteségeket okoznak, a sikeres védekezés és a gazdaság mielőbbi eredményes újraindítása azonban csökkenti ezeket.

A.: Egyes ágazati becslések szerint a mezőgazdaság kibocsátása akár 20 százalékkal is visszaeshet idén. Osztja-e ezt a prognózist?

N. I.: Nem, mivel felelősen ez jelenleg nem prognosztizálható. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai mellett idén fagykárok is jelentkeztek, illetve a hosszú csapadékhiány is jelentősen befolyásolja a növénytermelés lehetőségeit. A sertéságazatra a sertéspestis, a baromfiszektorra a madárinfluenza lehet még hatással, nem beszélve a nemzetközi piaci helyzetről. Így azt gondolom, hogy még visszatekintve is nehéz lesz majd elemezni az egyes tényezők tényleges következményeit.

A.: Az Ön által említett kereskedelmi és egyéb korlátozások kedvezőtlenül hathatnak az elmúlt években rekordokat döntögető agrárexportra is. Az idén milyen kiviteli eredményre számítanak?

N. I. A koronavírus-járvány nagymértékben megváltoztatta az agrárpiacok helyzetét egész Európában és a világ más kontinensein is. A bevezetett korlátozások, a fellépő logisztikai problémák, a távol-keleti piacok rövidtávú visszaesése, az otthoni étkezések számának megugrása és a forgalomcsökkenés a vendéglátásban mind hatást gyakorol az értékesítési lehetőségekre. Értelemszerűen ez a helyzet a magyar agrárgazdaság külkereskedelmét is jelentősen befolyásolja, mind export, mind importszempontból. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy e hatások milyen időtávon jelentkeznek, mivel azt a járványhelyzet alakulása és a nemzetközi gazdaságpolitikai döntések is befolyásolják. Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy az egyes ágazatok helyzete és kilátása is különböző. A vendéglátás átmeneti leállása többek között a boroknál, a friss zöldségeknél és gyümölcsöknél, illetve a húsoknál okoz csökkenő keresletet. A Horeca-szektor kiesése és a fogyasztók óvatosabbá válása különösen a prémium termékek termelőit érinti hátrányosan. A jelenlegi helyzet komolyan hat olyan erősen exportorientált ágazatokra is, mint amilyen a juh-, a sertés- és a baromfiszektor. Ráadásul a baromfinál még a madárinfluenza, a sertésnél pedig az afrikai sertéspestis is fokozza a gondokat. Ugyanakkor a nemzetközi agrárpiacok minél zavartalanabb működése a nettó exportőr és importőr országok érdeke is, ezért reményeink szerint az átmeneti logisztikai és szabályozási problémák hamar megoldódnak, és a termékek széles körének forgalma biztosított lesz. Importoldalon a többi európai országban felhalmozódó készletek levezetése hat az egységes belső piacra, és csökkentheti az árakat egyes termékpályákon.

A.: A magyar agrár-külkereskedelemben az export hagyományosan jóval meghaladja az importot, vagyis a mérleg szaldója pozitív. A piaci problémák az idén ronthatják-e érzékelhetően a teljesítmény?

N. I.: Szeretném kiemelni, hogy Magyarország jelentős agrár-külkereskedelmi többlettel rendelkezik. Reményeink szerint a rövid távú sokkhatások elmúltával az agrárvállalkozások ismét kedvező piaci lehetőségek között működhetnek, ezért az agrárgazdaság minden nehézség ellenére idén is pozitívan járulhat hozzá a nemzetgazdaság külkereskedelmi teljesítményéhez.

A.: Ágazati vélemények szerint a mostani járvány egyik tanulsága éppen az, hogy nagy a magyar agrárium külpiaci kitettsége. Szükségessé válhat-e például bizonyos alapanyagok és termékek magyarországi előállítása új beruházásokkal a függőség csökkentése érdekében?

N. I.: Azt azért érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarország mezőgazdasági termékekből legnagyobbrészt önellátó, és a mostani korlátozások még többletlehetőséget is biztosítanak a hazai ágazatoknak az előállított alapanyagok felhasználására. Újabb hazai kapacitások létrehozása ott lehet indokolt, ahol ettől a kitettség érdemi csökkenése várható, de ehhez alapos piaci- és költség-haszonelemzésekre van szükség. Látható, hogy a nemzetközi áruforgalom még válsághelyzetben is nagyobbrészt fenntartható, de a kitettség csökkentése ésszerű keretek között és a fenntarthatóság szempontrendszereit is figyelembe véve reális cél lehet.

A.: A járvány fontos következménye lehet az is, hogy tartósan megváltozhatnak az élelmiszerfogyasztási szokások. Az ágazat szereplőinek elsősorban mire kell felkészülniük?

N. I.: A fogyasztói kereslet az utóbbi időben is dinamikusan változott, de most valóban fel kell készülnünk arra, hogy bizonyos vásárlói szokások tartósan átformálódhatnak. A járványügyi korlátozások miatt például azonnal növekedett az otthoni ételkészítés aránya, amely egyes élelmiszer-alapanyagok - például a búzaliszt és az étolaj - iránti bolti kereslet jelentős élénküléséhez vezetett, miközben a turizmus visszaesésével az éttermi szolgáltatásoknál a megrendelések lényegesen csökkentek. A fokozott háztartási készletezések ezután is bármikor megismétlődhetnek, és a vásárlási hajlandóság változása akár új fogyasztói és piaci szokásokat is kialakíthat, bár e folyamatokat ma még nehezen lehet modellezni. Mi a fogyasztókat arra ösztönözzük, hogy a jó minőségű, biztonságos hazai élelmiszereket válasszák. Ezek elérhetőségéhez azonban arra is szükség van, hogy az itteni kereskedelmi láncok is elsősorban a magyar termelésű termékeket részesítsék előnyben.

(Fotó: Botár Gergely)