Március közepétől a vírus miatti gazdasági válsághelyzetben gyakorlatilag leállt a szállodákat és vendéglátóhelyeket magába foglaló HORECA-piac, és ez a minőségi borok értékesítésében jelentős visszaesést okozott, nyilatkozta a növekedés.hu-nak Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A forgalomcsökkenésről egyelőre nem készültek ágazati szintű felmérések, de a HNT elnöke szerint az eladások a minőségi borokat előállító borászatoknál rövid idő alatt akár 60-80%-kal is leépülhettek.
Egyes pincészetek a HORECA-szektor, illetve a borturizmus kiesését úgy igyekeztek kompenzálni, hogy felfuttatták online értékesítéseiket. E megoldás azonban csak azoknál a vállalkozásoknál hozhatott eredményt, amelyek eddig is foglalkoztak internetes eladásokkal, nem pedig most próbálták beindítani az ilyen típusú borforgalmazási tevékenységet.
Erre senki sem számított: nagyot fordult a világ a magyar borászatokkal
A HORECA-piac hirtelen leállása a minőségi boroknál azért okozhatott jelentős visszaesést, mert e termékek továbbra is luxuscikkeknek számítanak. Fogyasztásuk nagy része az éttermekre és a szállodákra koncentrálódik, így a kieső forgalmat a kiskereskedelmi élelmiszerüzletek nem tudták helyettesíteni, illetve pótolni.
Más a helyzet az olcsó - 500-700 forintos literenkénti vagy palackonkénti árfekvésű - boroknál, amelyeket a fogyasztók jellemzően élelmiszerüzletekben, diszkontokban vagy borkimérésekben vásárolnak meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olcsó asztali borok, illetve a lédig kiszerelésű, azaz a kannás- és a folyóborok forgalma nem csökkent, sőt a lakossági készletezési és pánikvásárlások hatására márciusban érzékelhető mértékben növekedett is.
- mondta Légli Ottó.
A munkálatok most a 2020-as szőlő- és bortermés érdekében folynak az ültetvényeken, de az ágazatban bizonytalanságot okoz, hogy az idei borok jelentős részéből csak két-három év múlva lesznek értékesíthető termékek, miközben egyelőre nem látszik, hogy a válság után miként rendeződhet majd vissza a piac. A borágazati szereplőknek nem kedvez, hogy a hazai, illetve az európai borok iránti kereslet a mostani járványhelyzettől függetlenül is visszaszorulóban van.
Ez a fokozatos trend a borszektort évek, sőt évtizedek óta jellemzi, és például a szintén tradicionális bortermelőnek számító Franciaországban ahhoz vezetett, hogy az egy főre eső évenkénti átlagfogyasztás az 1970-es években mért 120 literről mára 70-re csökkent. Hasonló folyamatot tükröznek a magyar statisztikák is, amelyek azt mutatják, hogy a fejenkénti éves hazai borvásárlások mennyisége jóval 30 liter alá, 23-25 literre esett.
A koronavírus miatti mostani válsághelyzetet Légli Ottó szerint a borágazatban is enyhíti, hogy a foglalkoztatási, illetve adó- és járulékkedvezményeket a szőlőtermelőkre és a borászatokra is kiterjeszttette a kormány, miközben kedvezőbbé vált a hitelkörnyezet is. Erre pedig nagy szüksége volt a borászoknak és a szőlőtermelőknek.
Új agrárgazdasági intézkedések a koronavírus miatt: itt a legfontosabb részletek
Szintén könnyítést jelent, hogy az Agrárminisztérium lehetővé tette a Vidékfejlesztési Programban támogatott, folyamatban lévő beruházások átütemezését, a Magyar Államkincstár pedig több jogcímnél - így például az úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási támogatásoknál - is felgyorsította a kifizetéseket. Emellett az agrártárcához tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) és a HNT szervezésében nemrég elindult a "Palackposta 2020" elnevezésű borpromóciós kampány is, amely az online borrendeléseket népszerűsíti a fogyasztók körében.
Itt a magyar borászatok válasza a koronavírus-járványra
A HNT ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a borágazat stabilizálásához további intézkedésekre is szükség lenne. Így például a palackos és a folyóborok importját egyaránt korlátozni kellene, a meglévő hazai kínálat csökkentése érdekében pedig úgynevezett krízislepárlási támogatást is be kellene vezetni. Ezen kívül legalább 18%-ra kellene csökkenteni a borértékesítések 27%-os áfakulcsát, illetve a vállalkozások borbeszerzéseinél el kellene törölni a reprezentációs költségekre kivetett 15%-os személyi jövedelemadót és a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót is.
- tette hozzá Légli Ottó.
A HNT elnöke szerint az is jelentős fogyasztásösztönző lépés lenne, ha Magyarországon megszűnne a gépjárművezetők alkoholfogyasztásával szembeni "zéró tolerancia", amelynek eltörlését a HNT szintén régóta javasolja, de a mostani gazdasági krízis elmúltával különösen fontos keresletnövelő tényezőnek tartaná.
A "zéró toleranciával" mára számos európai ország felhagyott, és az autósofőrök számára nulla helyett általában 0,4-0,6 ezrelékes maximális véralkohol szinteket enged meg.
Ha a magyar szabályozás is enyhébb lenne, Légli Ottó szerint lehetővé válna, hogy az éttermi ebédekhez vagy vacsorákhoz egy pohár bort a gépjárművezetők is elfogyaszthassanak. Így a vendéglátóhelyekre szervezett, autózást igénylő családi vagy baráti összejöveteleken az étel- és italfogyasztással a sofőrök is teljes értékű gasztronómiai élményt szerezhetnének.
