Az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot Európa-szerte súlyosan érinti a koronavírus-világjárvány. Hollandiában már a halászok fele sem jár ki a tengerre, mivel a friss hal ára a piacok meg a boltok bezárása és a kijárási korlátozások miatt nagyot zuhant, és így már nem éri meg halászni. A nyelvhal például a járvány előtt 14 euróba került, most pedig csak 8 euró. Sokan inkább a kikötőkben maradtak, és inkább javítják, felújítják a hajóikat, amíg nem normalizálódik a helyzet. Akik pedig vízre szállnak, azok többnyire a fagyasztókat töltik fel a kifogott halakkal, írta meg a 444.hu a BBC információi alapján.
A BBC forgatott például egy németországi spárgaföldön is, ahol az időjárás miatt korábban is előfordult, hogy kisebb volt a termés, vagy picit rosszabb minőségű volt az adott évben, de most a felét tudták csak leszüretelni, ez sosem látott, extrém jelenség. A legnagyobb probléma az idénymunkások hiánya, a spárgaföld tulajdonosa az utazási korlátozások miatt a szokásos munkaerőnek csak a felét tudta csak beállítani. Az Európai Bizottság már március végén kérte az EU-s tagállamokat, hogy szervezzék meg a mezőgazdasági idénymunkákra igyekvő munkások utaztatását, ami jórészt azt jelenti, hogy a keleti tagállamokból engedjék nyugatra menni a napszámosokat, mert félő, hogy nem lesz, aki betakarítsa a termést.
Franciaországban a múlt héten 1500 tonna jó minőségű, az erős illatáról ismert Münsterb sajt veszett kárba, mert a gazdák nem tudják eladni. Egy elzászi cég szerint a luxusterméknek számító sajtjaik iránti kereslet gyakorlatilag megszűnt, a vásárlóik a tovább elálló, ipari sajtok felé fordultak. Belgiumban pedig krumplihegyek alakultak ki, ugyanis 750 ezer tonna burgonyát tartanak raktárakban, mivel az eddig jellemzően az éttermeknek vagy exportra szánt krumplit egyszerűen nem tudják eladni. Néhány termesztő rászorulóknak adja a rajta maradt krumplit, illetve azért kampányolnak, hogy belföldön növeljék a keresletet.
Miközben a járvány elején arról lehetett hallani, hogy nő a fogyasztás, mert mindenki elkezdett felhalmozni, aközben rengeteg cég, amely korábban éttermeknek, cégeknek, rendezvényeknek biztosított élelmiszert, nem tudja a piacon értékesíteni az árufelesleget, kénytelen raktározni, de Európa legnagyobb élelmiszerraktárai lassan megtelnek. A világ egyik leghatékonyabb, legjobb logisztikai hátérrel rendelkező mezőgazdasága, a holland már elérte raktározási kapacitásának a határát. Elemzők szerint nagy veszteségekkel kell számolni, ami rövid távon a boltokban kisebb választékot jelent, hosszú távon pedig több ezer élelmiszeripari kis és középvállalkozás becsődölésével járhat.
A múlt héten az EU-s agrárminiszterek megállapították, hogy az Európai Bizottság eddigi döntései kevesek a válság kezeléséhez, ezért további rendkívüli intézkedések azonnali bevezetését kérték az EU mezőgazdasági biztosától. A magyar kormány azt kérte, hogy a baromfi-, a sertés- és a tejágazatban is tegyék lehetővé, hogy uniós forrásokból támogassák a a magántárolást. Ezzel a támogatási rendszerrel a termékek minimum 2-3, maximum 5-6 hónapig ideiglenesen kivonhatók a piacról, hogy az a kínálat átmeneti csökkentésével stabilizálódhasson. Brüsszel korábban javasolta a sajt és a soványtejpor magántárolásának támogatását, de az nem oldja meg a magyar tejtermelők problémáit, ezért a kormány kérte a támogatás kiterjesztését az UHT tejre is.
A világ agrártámogatási rendszereivel egyébként már a világjárvány előtt is súlyos problémák voltak: a klímakatasztrófa felé rohanunk, a mezőgazdaság az egyik legnagyobb széndioxidkibocsátó, és a világ államai percenként egymillió dollárral támogatják a pazarló és szennyező rendszer fenntartását. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra figyelmeztetett, hogy világszerte 47 országban 183 millió embert fenyeget súlyos élelmiszerhiány a határok lezárása és a nemzetközi termelési láncok megszakadása miatt. A FAO szerint idén 350 millió dollárra lesz szükség ahhoz, hogy az érintett országok megfelelő segítséget kaphassanak, és jelentős a kockázata annak, hogy éhínség alakul ki, ha nem jön segítség. Kína élelmiszeripari készletek felhalmozására szólította fel a nagykereskedelmi és élelmiszeripari cégeket a járvány esetleges második hullámára és a nemzetközi beszerzési csatornák fennakadásaira való felkészülésként.
