Magyarországon már több mint tíz éve törvényben is szerepel a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma, szabályozva a kereskedelmi gyakorlatokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében azért, hogy a beszállítók és a kereskedelmi csoportok között kiegyensúlyozott alkupozíciót biztosítson, etikus üzleti magatartási normák érvényesüljenek - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A járványügyi veszélyhelyzet és a kialakult gazdasági nehézségek miatt több gazdaságvédelmi intézkedés is bevezetésre került az elmúlt két hónapban, így többek között a kiskereskedelmi láncokra kiszabott különadó is. A különadó kihirdetése után pedig - a stratégiai ágazatok védelme érdekében - megjelentek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (Tfmtv.) veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályai. Ezen jogszabályi módosítás azt célozza, hogy az adó költségeit a kiskereskedelmi láncok ne tudják áthárítani a beszállítóikra: a szereplők relatív méretének függvényében védik a szállítót egy gazdaságilag erősebb vevő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben. Ennek a - 180/2020 (V. 4.) - kormányrendeletnek a 7/B. paragrafusában foglaltak értelmében tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti; vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót fenyegeti a szerződéses kapcsolat megszüntetésével; terméke rendelésének lemondásával; a rendelésállomány csökkentésével; eladásösztönző tevékenységek (pl. akciók és promóciók) lemondásával; vagy bármilyen, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel. A jogszabály-módosításnak köszönhetően, ha a beszállító bejelentése alapján kerül sor a jogsértés miatti eljárás megindítására, a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem a leírtak alapján került sor. A kamara fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket előállító tagjai legyenek tisztában a törvényi szabályozókkal, továbbá ügyeljenek a szerződések módosításával kapcsolatos kereskedői megkeresések jogszerűségére, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe.

A magyar élelmiszerellátási-láncban a kölcsönös együttműködés jegyében, jogszerű, tisztességes szerződési viszonyok mellett kell működnie a kereskedelemnek. A kamara kéri a tagjait, hogy jogsértés gyanúja esetén az ellenőrző hatóság mellett forduljanak a kamarához a tisztességtelen piaci magatartás elleni azonnali fellépés érdekében. Emellett kérik a beszállítókat, hogy aki tisztességtelen magatartást észlel, azt haladéktalanul jelentse a Nébih felé, és jelezze egyúttal a kamara felé is, a tisztességtelen piaci magatartás elleni azonnali fellépés érdekében.