A héten Brüsszelben tartott uniós mezőgazdasági miniszteri találkozón Németország és Dánia - több más tagállam támogatásával - olyan javaslatot terjesztett elő, amely a fehérjeforrások diverzifikálása mellett érvelt. A dokumentum szerint a növényi alapú fehérjékre való nagyobb támaszkodás enyhítheti az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos környezeti és éghajlati hatásokat.

A vita hátterében az áll, hogy az EU csökkenteni szeretné a függőséget a fehérjeimporttól, amely kiszolgáltatottá teszi a blokkot az áringadozásoknak és a kereskedelmi zavaroknak. A téma már áprilisban, a belga EU-elnökség alatt is napirendre került, amikor a miniszterek Európa fehérjetermelési és -fogyasztási autonómiájának növeléséről egyeztettek.

Nagy István magyar agrárminiszter a találkozót követően így foglalta össze a helyzetet:

Vannak olyan tagállamok, amelyek aggodalmuknak adnak hangot, és azt kérik, hogy ne támaszkodjunk túlzottan az egyik fehérjeformára a másik rovására.

Jelentős állattenyésztő országok, mint Franciaország és Románia, kifejezetten az állati eredetű fehérjék támogatása mellett érveltek. Fabrice Loher francia mezőgazdasági miniszter szerint "ezt egy valódi állattenyésztési stratégiába kell foglalnunk. Ez sürgős prioritás." Ezzel szemben Dánia képviselője, Nis Christensen a növényi eredetű fehérjékben rejlő gazdasági lehetőségeket emelte ki:

A több növényi alapú fehérje új bevételi forrásokat teremthet a gazdálkodók és az agrár-élelmiszeripari ágazat egésze számára.

Egyes országok, köztük Olaszország és Magyarország, aggodalmuknak adtak hangot a sejtalapú húsok esetleges térnyerésével kapcsolatban. Francesco Lollobrigida olasz mezőgazdasági miniszter határozottan ellenzi a sejtkultúrákból előállított szintetikus tejet vagy húst.

Mi a helyzet Ukrajnával?

A vita során felmerült Ukrajna potenciális szerepe is a fehérjenövények beszállítójaként. Janusz Wojciechowski leköszönő mezőgazdasági biztos szerint ez "sok előkészületet igényel", utalva arra, hogy a készülő fehérjestratégiának teret kell adnia a harmadik országokkal való partnerségeknek és az EU bővítésének. Az új uniós mezőgazdasági biztos, Christophe Hansen is elismerte, hogy az EU jelenleg alultermeli a növényi eredetű élelmiszeripari fehérjéket, és Ukrajna képes lenne fedezni bizonyos fehérjeszükségleteinket.