A világjárvány következtében kialakult változó helyzetre, valamint az Egyesült Királyságnak az EU-ból történő távozása körüli bizonytalanságokra való tekintettel az előrejelzés összeállítása - a 2020. első félévére vonatkozó jelentéshez hasonlóan − nagy kihívást jelentett az Európai Bizottság számára - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az elkészült jelentés a 2020. szeptemberéig rendelkezésre álló, az EU-27-re vonatkozó piaci információkon alapul, valamint az EU és az Egyesült Királyság között jelenleg fennálló háborítatlan kereskedelmet feltételezi 2020 hátralévő részére és 2021-re egyaránt.
A piaci helyzet alakulása az EU kiskérődző ágazatában
Az élő állatok exportja ‒ a hagyományos partnerek, Líbia és Libanon irányába történő szállítások mérséklődése ellenére ‒ 10 %-kal nőtt 2020 első felében, amit a szaúd-arábiai és jordániai magasabb kereslet támogatott. Összességében az élőállat-kivitel várhatóan 2020-ban 5 %-kal, 2021-ben pedig 1,5 %-kal fog csökkenni, mivel a szállítások közelmúltbeli magas szintje nem biztos, hogy fennmarad.
Az EU húspiaca stabilizálódni kezdett és az összes hús ára május közepe óta emelkedik. A marhahús és a baromfihús szektorok helyzete kedvezőbben alakult, mint azt az év második negyedévére prognosztizálták. A húspiaci helyzet azonban kevésbé kedvező a juhhúsnál: az úgy nevezett "Hard Brexit-tel" járó esetleges negatív hatások, a várhatóan fellépő juhhús-behozatali akadályok miatt az EU juhhús-piaca ugyanis erős globális és belső ellátási hiánnyal néz szembe.
Az EU juh- és kecskehús-termelésében a 2020 első felében tapasztalt jelentős, 4 %-os visszaesést követően az idei évre várható mérséklődés 3 %-ra enyhül, 2021-re pedig 1 %-os termeléscsökkenést prognosztizálnak. Az előrevetített csökkenés legfőbb okai: a 2019. évhez viszonyított alacsonyabb állomány-létszámok, a termékenyített anyajuhok számának csökkenése, a belső kereslet stagnálása, és az EU és az Egyesült Királyság között zajló Brexit-tárgyalások körüli, a kereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanságok.
A juhhús importja várhatóan 4 %-kal fog csökkenni 2020-ban. Az Egyesült Királyságból származó behozatal esetén megközelítőleg 25 %-os, az Új-Zélandról és Ausztráliából származó import esetében pedig közel 20 %-os csökkenés lesz tapasztalható az idei évben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt fellépő korlátozott kínálat miatt. A 2021-re előre jelzett import csökkenés értéke 3 %.
A EU juhhús-exportja 13 %-kal nőtt 2020 első felében. A kulcsfontosságú exportpiacokra irányuló nagyobb kiviteli mennyiségek kompenzálták az Egyesült Királyságba irányuló 10 %-os exportcsökkenést. Spanyolország, Olaszország és Görögország növelte exportját az év második negyedévben, míg Hollandia, Románia és Írország kivitele csökkent. Az export növekedése a becslések szerint 6 %-ra mérséklődni fog 2020-ban, ami uniós szinten stagnálást jelent az év második felére, várhatóan ugyanis nem lesz elegendő kínálat a kereslet kielégítésére. Az idei évre előrejelzett csökkent exportmérték várhatóan a 2021-es évben is jellemző megmarad.
Az egy főre jutó éves teljes húsfogyasztás az EU-ban 68,2 kg-ra csökkenhet 2020-ban, azonban 2021-re kismértékű emelkedést vetítenek előre, értéke elérheti a 68,7 kg-ot. Az EU önellátási szintjének becsült értéke valamennyi húsféleségnél 2020-ra 116 %, mely az egy évvel korábban rögzített szinttel azonos. 2021-re viszont kismértékű, 1 %-os önellátásiszint-csökkenést prognosztizálnak.
A juh- és kecskehús részesedése a fent említett teljes húsfogyasztási értékből 1,7 %-ot tesz ki. A 2019. évi 1,4 kg/fő/év fogyasztás 2020-ra 1,3 kg/fő/év mértékre csökkenhet, mely érték várhatóan 2021-re is fennmarad. Az EU önellátási szintjének becsült értéke a juh- és kecskehúsnál 2020-ra 94 %, mely az egy évvel korábban rögzített szinttel azonos. 2021-re a juh- és kecskehúsnál szintén kismértékű, 1 %-os önellátásiszint-csökkenést jeleznek előre.
Az ünnepi időszakokban tapasztalt alacsonyabb HORECA szektorbeli és otthoni fogyasztásnak, valamint a szűkösebb kínálati viszonyoknak köszönhetően a juh- és kecskevágások száma - Írország kivételével - minden nagyobb juh- és vagy kecskeállománnyal rendelkező tagállamban (Franciaország, Olaszország, Románia, Spanyolország) csökkentek. Írország magasabb juhvágási adatai a juhállomány-létszám tavalyi növelésének köszönhető, melyet az EU-s és az EU-n kívüli partnerek ‒ az Egyesült Királyság kivételével ‒ keresletének kielégítése érdekében vittek véghez.
